nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Elöljárók a strandon

Az elöljáró nem járhat hátul, mondják az angol nyelvművelők, de nincsen igazuk. Megmutatjuk, mi mindenben hasonlít egymásra az angolban egy ige és egy elöljáró: többek közt abban, hogy mindkettő ott ragadhat a mondat végén.

Szigetvári Péter | 2014. június 6.
|  

Kezdődik a strandszezon. Az emberek főleg ilyenkor, az angol elöljárók viszont egész évben strandra járnak. De milyen elöljárókról van szó? Az ’a házban’ jelentésű angol in the house, francia dans la maison, orosz в доме [v domje], ógörög κατ’ οἶκον [kat ojkon] stb. szerkezetekben egy elöljárószót egy főnévi csoport követ, együtt alkotva egy főleg helyhatározóként használható kifejezést. A magyarban is találunk az elöljárókhoz hasonló szavakat, de ezek a hozzájuk tartozó főnévi csoport után állnak: pl. után, túl, miatt stb.

Nem erről lesz szó
Nem erről lesz szó
(Forrás: Wikimedia Commons / Glenn Fawcett, Department of Defense)

Az elöljárószók bővítménye

A magyarban a tárgy szót csak az ige bővítményére használjuk. Az angol nyelvtanban a itt tárgynak fordított object szót viszont az elöljárószavak bővítményére is.

Több párhuzam is vonható egy ige és bővítménye, valamint egy elöljárószó és bővítménye közé. Ahogy a see the house ’látni a házat’ igei csoportban a the house a see ige tárgya, úgy az in the house „elöljárószós csoportban“ (ezt tényleg így hívják!) a the house az in elöljárószó tárgya – legalábbis az angol nyelvtankönyvek terminológiája szerint.. Az angolban csak néhány névmás formáján látszik ez, ezeknek ugyanis alakilag különbözik a tárgyesete az alanyesetüktől (pl. see him ’látni őt’, in him ’benne’).

Az igék is különböző eseteket vonzanak: lát valakit, bízik valakiben, árt valakinek. A vonzat a jelentéstől is függhet: hisz valakiben, hisz valakinek.

Más nyelvekben sok főnéven is megvan ez a különbség, pl. a fentebbi görög κατ’ οἶκον [kat ojkon] ’a házban’ οἶκονja tárgyesetű, a ’ház’ alanyesetben οἶκος [ojkosz]. Olyan nyelvekben, ahol több főnévi eset van, az elöljárók rendszerint meghatározott esetet „vonzanak”, vagy mást jelentenek különböző esetekkel: pl. az orosz в доме [v domje] ’a házban’ szerkezetben a főnév úgynevezett elöljárós esetben áll, a в дом [v dom] ’a házba’ szerkezetben viszont tárgyesetben.

Ökoojkosz
Ökoojkosz
(Forrás: Wikimedia Commons / Roger Cornfoot / CC BY-SA 2.0)

Ige és elöljáró

Próbáljuk meg az igék és az elöljárószavak közötti párhuzamot továbbvinni. Eddig azt láttuk, hogy abban hasonlítanak, hogy az utánuk álló főnévi csoport esetét meghatározzák. Az igéknek a két nagy csoportja a tárgyas és a tárgyatlan igék. Egy tárgyas igének lehet tárgy bővítménye (pl. lát valakit/valamit), de ez nem mindig kötelező (pl. a sötétben is lát), egy tárgyatlannak nincs (pl. megy).

A bővítmény nélküli elöljárós csoport kerülhet közvetlenül az ige mögé, a tárgy elé is: you can leave on your hat, kivéve, ha a tárgy névmás: you can leave it on, a you can leave on it mondat a standard nyelvjárásban nem fordul elő.

Az elöljárók között is van olyan, amelyik után nem kötelező bővítménynek lennie: a you can leave your hat on your head ’a fejeden hagyhatod a kalapod’ mondatban az on ’-On’ elöljáró tárgya a your head ’fejed’ főnévi csoport, a you can leave your hat on ’fent hagyhatod a kalapod’ mondatban viszont az on elöljárónak nincsen tárgya. A hagyományos nyelvtanok ez utóbbi ont egy másik kategóriába sorolják, pl. (határozói) részecskének nevezve. A névből is kitűnik: fogalmunk sincs mi ez. Viszont feltűnő, hogy ez a „részecske” mindig egybeesik egy elöljárószóval, többnyire ki is egészíthető egy főnévi csoporttal. Ezért talán érdemesebb bővítmény nélküli elöljárós csoportnak tekinteni ezeket.

Egy igének nem csak főnévi csoport, hanem elöljárós csoport, igei csoport vagy akár teljes mondat is lehet a bővítménye. Nincs ez másképp az elöljárószavakkal sem. Például a from ’-tÓl’ állhat főnévi csoport előtt: from the house ’a háztól’, de elöljárós csoport előtt is: from behind the house ’a ház mögül’. Más elöljárók, például az out a standard angolban kötelezően elöljárós csoportot vonz: out of the house ’ki a házból’; igaz nem-standard változatokban állhat puszta főnévi csoporttal is: out the house. (Vigyázat, a találatok egy részében az out egy teljes elöljárós csoport, amit egy tőle független the house főnévi csoport követ, de akad bőven olyan találat is, ahol együtt alkotnak elöljárós csoportot.) A hagyományos nyelvtanok az out ofot összetett elöljárónak nevezik.

Igei csoport bővítményt is találhatunk elöljárószó után: from saying this ’attól, hogy ezt mondja’. A következő három mondat egyaránt olyasmit jelent, hogy ’Megijesztett, amit mondott’, és mindhárom esetre példát ad: az elsőben főnévi, a másodikban igei csoport, a harmadikban pedig teljes vonatkozói mellékmondat a by elöljárószó bővítménye.

I was frightened by his remark. ’Megijesztett a megjegyzése.’

I was frightened by him saying this. ’Megijesztett, hogy ezt mondta’

I was frightened by what he said. ’Megijesztett, amit mondott.’

A partra futtatott elöljáró

Az elöljárószavak és az igék hasonlósága azonban nem ér itt véget. Egy ige tárgyát képező főnévi csoportot az ige elé lehet mozdítani – az angolban ez az alany helye –, például egy passzív szerkezetben: the storm frightened the dog ’a vihar megijesztette a kutyát’, the dog was frightened ’a kutya megijedt’. Ugyanezt megtehetjük az elöljárószavak tárgyával is: he lived in this house ’ebben a házban lakott’, this house was lived in ’ebben a házban laktak’ (szó szerint ’ez a ház lakva volt’).

Félős kutya
Félős kutya
(Forrás: iStockphoto)

Más esetekben is előrevihetjük a tárgyat. Például akkor, ha az kérdőszó, ennek ugyanis bizonyos jól meghatározott eseteken kívül, mindig a mondat elején kell állnia: who did he frighten? (vagy whom did he frighten?) ’kit ijesztet meg?’. Az elöljárószók esetében ugyanez a helyzet: what did he live in? ’miben lakott?’, az in what did he live? szerkezet gyakorlatilag nem létezik (az előbbi mondat majd százezer találata mellett az utóbbira a Google húsz alattit ad).

Vonatkozó mellékmondatokban is előrehozható mindkét fajta tárgy: I saw the guy (who(m)) she loves ’láttam a fickót, akit szeret’ a tárgyként funkcionáló vonatkozó névmás – who(m) –, ha valahol, a mellékmondat elején áll, de el is hagyható); I saw the guy she talked about (esetleg I saw the guy about who(m) she talked) ’láttam a fickót, akiről beszélt’ (ha elhagyjuk a vonatkozó névmást, akkor nincs mielőtt álljon a hozzá tartozó elöljáró, így maradnia kell a mondat végén). A mondat végén maradó elöljárószót a szakirodalom „partra futtatott” (stranded) elöljárónak nevezi. Ez a szerkezet az angolon kívül más germán nyelvekben is előfordul, de – nyilván az angol hatására – az észak-amerikai (kanadai és louisianai) francia nyelvjárásokban is megjelent. (Micsoda fertő a francia nyelv patyolatán!)

Az angol igék és elöljárók közös sorsa
Az angol igék és elöljárók közös sorsa
(Forrás: Wikimedia Commons / Tony Shek / CC BY-SA 2.0)

Az angol nyelvművelők egyik kedvenc vesszőparipája, hogy a mondat végén nem állhat elöljárószó, hiszen ezek semmi előtt nem „járnak”. (A hát pedig mondat elején nem állhat, ugye.) Az „érv” a mondatvégi elöljárószó ellen az volna, hogy a latinban nincs ilyen. Ez ismerős lehet: vannak, akik hasonló „érv” alapján a magyar média szót többes számúnak képzelik. A dolog persze paradox: egyszer vétek, ha egy másik nyelvet utánoz egy nyelv, máskor viszont kívánalom.

A helyzet azonban az, hogy az elöljárószavak a latinban nem, az angolban viszont ugyanúgy elválhatnak a tárgyuktól, ahogyan az igék.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 Sultanus Constantinus 2014. június 6. 15:20

"Ez a szerkezet az angolon kívül más germán nyelvekben is előfordul, de – nyilván az angol hatására – az észak-amerikai (kanadai és louisianai) francia nyelvjárásokban is megjelent."

Sőt, én már az észak-mexikói spanyolban is hallottam ilyen mondatszerkesztéseket.

Információ
X