-
szigetva: @Egyip Tomi: De ha egy nyelvben 10 eset van, a másikban 5, akkor az utóbbiban ugyanazt az ...2022. 10. 01, 00:59 A legnehezebb és legkönnyebb nyelvek
-
Egyip Tomi: @Közbiztonság Szilárd: A Wikipédia szerint esetnek az számít, hogy ha a főnévhez egy ragot...2022. 10. 01, 00:50 A legnehezebb és legkönnyebb nyelvek
-
Közbiztonság Szilárd: névszoké = a névszók2022. 09. 30, 02:30 A legnehezebb és legkönnyebb nyelvek
-
Közbiztonság Szilárd: Nem tudom, ezen értelmezés szerint mi számít esetnek, de a magyarnak névszoké esetében nem...2022. 09. 30, 02:28 A legnehezebb és legkönnyebb nyelvek
-
Közbiztonság Szilárd: Krizsa: Mellesleg nem tudom, a lapp elég északi és elég kis nép-e (30 ezren vannak), de va...2022. 09. 30, 01:47 Honnan jön a dzsal?
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Újabb veszteség érte a magyarországi nyelvtudományt, azon belül a szlavisztikát.
2014. október 19-én, életének 83. évében elhunyt H. Tóth Imre, a Szegedi Tudományegyetem emeritus professzora, a nyelvtudományok doktora, a szegedi paleoszlavisztikai iskola, majd a történeti szlavisztikai doktori képzés megalapítója, a Dissertationes Slavicae folyóirat egykori szerkesztője, a Bolgár Tudományos Akadémia külföldi tagja, több bulgáriai egyetem díszdoktora.
(Forrás: csmke.sk-szeged.hu)
H. Tóth Imre 1932. május 21-én született Karcagon, itt végezte el az általános és a középiskolát. 1950-től Szegeden folytatott orosz szakos tanulmányokat. 1954 és 1960 között szülővárosa általános és középiskoláiban tanított, majd egy évig a jászberényi tanárképzőben oktatott. 1961-től ismét Szegeden, a József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Szláv Intézetében dolgozott. 1967-ben kandidátusi, 1985-ben nagydoktori címet szerzett. 1986-ban egyetemi tanárrá, 2002-ben professor emeritusszá nevezték ki.
Elsősorban az ószláv nyelvemlékeket, Cirill és Metód tevékenységét kutatta. A két térítő életéről bolgár nyelven jelent meg kötete. Több magyar nyelvű bolgár nyelvtörténeti szakkönyv szerzője és társszerzője volt. 1977-ben Bevezetés a szláv nyelvtudományba, 1979-ben Bevezetés a russzisztikába, 1996-ban Bevezetés a nyelvtudományba, 1999-ben Rövid összehasonlító szláv nyelvtan: I. rész. Hangtan, alaktan (főnév, ige), szöveggyűjtemény címen tankönyve jelent meg.
Búcsúztatása a család kívánsága szerint csendben megtörtént.