A versenyben jelenleg orrhosszal vezet a kecsege, de a ragadozóhalak kedvelői még remélik, hogy a galóca megszorongathatja. Mellettük harmadik jelöltként a vágódurbincs rosszul vette a kanyart, úgyhogy már halovány esélye maradt a kitüntető címre ‒ adott helyzetjelentést Harka Ákos, a Magyar Haltani Társaság elnöke.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Az ősi vonásokat mutató, porcos belső vázú kecsege ma még többfelé megtalálható közepes és nagyobb folyóvizeinkben. Állománya azonban egyre csökken, ezért 2014-ben kikerült a fogható fajok köréből, kifogott példányait vissza kell engedni. Ez utóbbi előírás érvényes a vágódurbincsra is, amely korábban egyaránt gyakori volt folyó- és állóvizeinkben, ám az utóbbi évtizedekben ugyancsak vészesen megfogyatkozott.

Harmadik vagy, durbincs, vágod? – Ellenfeleire tüskés megjegyzéseket tett, talán ezért nem népszerű?
(Forrás: Wikimedia Commons / Tiit Hunt / CC BY-SA 3.0)

A világ legnagyobb termetű pisztrángféléjeként számon tartott galóca őshonos és bennszülött faja a Duna vízrendszerének. Különleges a természeti értékünk, ezért 1996-tól fokozottan védett. Igazi nagyragadozó, melynek rekordot jelentő 34 kilogrammos példányát 1951-ben fogták a Felső-Tiszába torkolló Visóból. Hasonló méretű fajtársaiban már nem reménykedhetünk, de 6 kg fölötti példányai olykor még ma is előkerülnek a Duna-Tisza vízhálózatához tartozó folyók hegylábi szakaszain.

Egy Dunából fogott galóca visszahelyezése: a híresztelések ellenére a légynek sem árt
(Forrás: Magyar Haltani Társaság – Bézsenyi Zsolt)

A Magyar Haltani Társaság honlapján az év utolsó napjáig lehet választani a jelöltek közül, eredményhirdetés 2015. január 1-jén. A nyest megkereste a verseny három esélyesét, de kérdéseinkre halgatással reagáltak.

Orrhosszal vezet, de a kecsege nem kommentálta a viadal jelenlegi állását
(Forrás: Wikimedia Commons / Karelj)

Természetesen az Év Hala verseny eredményeiről haladéktalanul be fogunk számolni, amint publikussá válnak!