nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Zöldet zöldcsütörtökön
Együnk zöld-séget!

Mitől zöldülhet be egy nap? Nagycsütörtök napját egyes vidékeken zöldcsütörtökként ismerik. Az okok nyomába eredtünk.

Wenszky Nóra | 2015. április 2.
|  

A böjt miatt nagyhét csütörtökén hagyományosan húsmentes ételeket főztek. Ám afféle termésvarázslatként igyekeztek zöld színű alapanyagokat is használni – így a nap elnevezése zöldcsütörtök lett. Nem is csoda, hogy mindenki szeretett volna már valami zöldet enni, hiszen régebben a hosszú téli időszakban csak savanyított és hosszú ideig eltartható növényeket fogyasztottak. Húsvétra még manapság is kiéhezik az ember valami friss zöldségre. Szerencsére március végére, április elejére általában kihajt a csalán, és az első sóska- vagy spenótleveleket is be lehet már gyűjteni.

Az utolsó vacsora napját, azaz nagycsütörtököt, nem csak magyarul tartják zöldnek. A nap egyik elnevezése latinul Dies Viridium ’a zöldek napja’, németül pedig Gründonnerstag ’zöldcsütörtök’. A kifejezés a szláv nyelvek némelyikében is megvan, szlovákul például zelený štvrtok ’zöld csütörtök’. A név magyarázataként azonban nem csak az első friss főzeléknövények megjelenését, illetve fogyasztása jöhet szóba.

Egyes források a nap elnevezését német igékből származtatják. Ám a Gründonnerstag német szó eredeteként megadott grinen ’sírni’ és grunen ’gyászolni’ igék egyikét sem sikerült egyetlen szótárban sem fellelnünk.

A Katolikus Lexikon szerint a nap és a zöld szín kapcsolata esetleg oda vezethető vissza, hogy egykor Galliában ezen a napon a liturgikus szín a zöld, az élet és a remény színe volt. Ugyancsak lehetőségként említik, hogy korábban a nagycsütörtökön feloldozottakat virides-nek ’zöldelők’-nek nevezték, s ez a név ragadhatott rá a napra is.

Medvehagyma
Medvehagyma
(Forrás: Wikimedia Commons / H. Zell / GNU-FDL 1.2)

Akárhonnan is ered a zöldcsütörtök neve, a mai nap jó alkalom arra, hogy friss spenót vagy sóska kerüljön az asztalra. A csalán frissen kibújt leveleiből is remek étel készíthető, vagy akár megfőzhetjük életünk első medvehagyma-krémlevesét is.

Források, olvasnivalók

Tátrai – Karácsony Molnár: Jeles napok, ünnepi szokások

Bálint Sándor: Karácsony, húsvét, pünkösd

Vétek György: Zöld sör és húsvétolás

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 LvT 2015. április 2. 11:44

@cikk: >> Ám a Gründonnerstag német szó eredeteként megadott grinen ’sírni’ és grunen ’gyászolni’ igék egyikét sem sikerült egyetlen szótárban sem fellelnünk. <<

Vélhetően az etimológia nem a jelenlegi nyelvállapotra hivatkozik, hanem korábbira. Ha megnézzük pl. Gerhard Köbler internetes Althochdeutsches Wörterbuch-ját [1], akkor az ófelnémet <grīnan> ’bellen, heulen, knurren, kläffen, krächzen’ címszó alatt megtalálható ennek középfelnémet <grīnen> és újfelnémet <greinen> alakja. Ez utóbbi már a jelenkorban is szótározható: [2].

Ahogy a középfelnémet hosszú <ī> a mai irodalmi nyelvben <ei> kettőshangzó lett, úgy lett a régi hosszú <ū>-ból <au> diftongus. Így bár a <*grūnen> Köblernél nem található meg, de a belőle várható <mai <graunen>-t szótárazza Grimm [3].

Ha ez az etimológia igaz, akkor a <Gründonnerstag> előtagját a népetimológia óvhatta meg attól, hogy a feltételezett igei alappal párhuzamosan kettőshangzóvá váljon.

[1] homepage.uibk.ac.at/~c30310/ahdwbhin.html , www.koeblergerhard.de/germanistischewoer...woerterbuch/ahdG.pdf

[2] www.woerterbuchnetz.de/DWB?lemma=greinen

[3] www.woerterbuchnetz.de/DWB?lemma=graunen

Információ
X