-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Mitől zöldülhet be egy nap? Nagycsütörtök napját egyes vidékeken zöldcsütörtökként ismerik. Az okok nyomába eredtünk.
A böjt miatt nagyhét csütörtökén hagyományosan húsmentes ételeket főztek. Ám afféle termésvarázslatként igyekeztek zöld színű alapanyagokat is használni – így a nap elnevezése zöldcsütörtök lett. Nem is csoda, hogy mindenki szeretett volna már valami zöldet enni, hiszen régebben a hosszú téli időszakban csak savanyított és hosszú ideig eltartható növényeket fogyasztottak. Húsvétra még manapság is kiéhezik az ember valami friss zöldségre. Szerencsére március végére, április elejére általában kihajt a csalán, és az első sóska- vagy spenótleveleket is be lehet már gyűjteni.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Az utolsó vacsora napját, azaz nagycsütörtököt, nem csak magyarul tartják zöldnek. A nap egyik elnevezése latinul Dies Viridium ’a zöldek napja’, németül pedig Gründonnerstag ’zöldcsütörtök’. A kifejezés a szláv nyelvek némelyikében is megvan, szlovákul például zelený štvrtok ’zöld csütörtök’. A név magyarázataként azonban nem csak az első friss főzeléknövények megjelenését, illetve fogyasztása jöhet szóba.
Egyes források a nap elnevezését német igékből származtatják. Ám a Gründonnerstag német szó eredeteként megadott grinen ’sírni’ és grunen ’gyászolni’ igék egyikét sem sikerült egyetlen szótárban sem fellelnünk.
A Katolikus Lexikon szerint a nap és a zöld szín kapcsolata esetleg oda vezethető vissza, hogy egykor Galliában ezen a napon a liturgikus szín a zöld, az élet és a remény színe volt. Ugyancsak lehetőségként említik, hogy korábban a nagycsütörtökön feloldozottakat virides-nek ’zöldelők’-nek nevezték, s ez a név ragadhatott rá a napra is.
Akárhonnan is ered a zöldcsütörtök neve, a mai nap jó alkalom arra, hogy friss spenót vagy sóska kerüljön az asztalra. A csalán frissen kibújt leveleiből is remek étel készíthető, vagy akár megfőzhetjük életünk első medvehagyma-krémlevesét is.
Források, olvasnivalók
Tátrai – Karácsony Molnár: Jeles napok, ünnepi szokások
Bálint Sándor: Karácsony, húsvét, pünkösd
Vétek György: Zöld sör és húsvétolás