Az oklevél megszerzéséhez a kijelölt kurzusok teljesítésén, a szakdolgozat megírásán és megvédésén, illetve a sikeres államvizsgán túl szükség van egy, esetleg két nyelvtudást igazoló bizonyítványra is. Az egyetemek, főiskolák statisztikái rámutatnak, hogy jelentős azoknak a hallgatóknak az aránya, akik az államvizsgát követően még a felsőfokú oklevélhez szükséges nyelvvizsgáért küzdenek.

A Miskolci Egyetem adatai szerint 2002-ben még egy százalék alatt volt azoknak az aránya, akik nyelvvizsga hiányában nem vehették kezükbe a diplomát. A 2003-as évtől ez 12-25 százalék között mozgott egészen 2007-ig, amikor 27 százalékra nőtt az arány, amely a következő évben sem változott. 2009-ben és 2010-ben viszont ismét nőtt a nyelvvizsga hiányában diploma nélkül maradtak száma: 40 illetve 37 százalékot tettek ki a nyelvvizsgával nem rendelkező, de az államvizsgát teljesítő hallgatók.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Nem véletlen a 2009-es hirtelen növekedés, hiszen ebben az évben végzett az első bolognai rendszerben részt vevő évfolyam: az alapképzésben tanulóknak már a három év után megszerzett alapszintű diplomához is szükséges bemutatni a nyelvvizsgát. Erre az összefüggésre utalnak a Dunaújvárosi Főiskola adatai is, ahol a hallgatók közül a 2008 februárjában és júniusában záróvizsgát tett 840 tanulóból összesen 346 diák nem kapta meg a diplomáját, ami körülbelül 43 százalékot jelent.

Ezzel szemben 2009-ben a 878 államvizsgázóból már 51,6 százalék, azaz 453 hallgató nem szerzett felsőfokú oklevelet, amely arány 2010-2011-ben még tovább emelkedett. Ha a Kecskeméti Főiskola évekre lebontott adatait elemezzük, hasonló növekedést fedezhetünk fel: 2003-tól 2008-ig 24-41 százalék között változott a záróvizsgát tett, nyelvvizsgával nem rendelkező hallgatók aránya. 2009-től itt is egy nagy ugrás következett, az arány 48 majd 56 és 57 százalékra nőtt. A győri Széchenyi István Egyetemen az évente 1400-1500 államvizsgázó tanuló közül 60-70 százalék megkapja a diplomát, illetve az azt követő félévben a végzett hallgatók további 10 százaléka szerzi meg a nyelvvizsgát, és ezzel az oklevelet is.

Átlagosan a záróvizsgát követő két évben az adott évfolyam diplomásainak száma 90 százalékra nő. A Debreceni Egyetem egyetlen adatot közölt: 2007-ben a hallgatók 14,4 százaléka nem kapott diplomát, amely arány jóval kedvezőbb a miskolci, a dunaújvárosi, a kecskeméti és győri intézményeknél szereplő mutatóknál.

Karonként más és más az arány

Sokat elárulnak a karonként, összeállított statisztikák. A Miskolci Egyetemen 2010-ben a legnagyobb arányban, 85,5 százalékban a Comenius Tanítóképző Kar hallgatói nem vehették át a sikeres záróvizsga után sem diplomájukat, mivel nem volt nyelvvizsgájuk. Őket követi a Műszaki és Anyagtudományi Kar, ahol a diákok 71 százaléka járt hasonlóképpen. Az Egészségügyi és a Gazdaságtudományi Karon tanulók több mint fele nem kapott diplomát ugyanebből az okból. Előbbi az előző években általánosan jól teljesített ezen a téren a bölcsész és jogi karokkal együtt, amelyeken egyébként 2010-ben 20-30 százalék nem szerzett oklevelet a nyelvvizsga miatt.

A bölcsészterületen tanulók kisebb arányban kerülnek ebbe a helyzetbe az egri Eszterházy Károly Főiskolán is, ahol évente körülbelül 30 százalékuk nem jut a felsőfokú tanulmányait igazoló dokumentumhoz, szemben a természettudományi szakok diákjaival, ahol már 50 százalék ez az arány. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) 2005-2008-ig tartó időszakát figyelembe véve az Építészmérnöki, Építőmérnöki-, Gépészmérnöki valamint a Gazdaság- és Társadalomtudományi Karok egyetemi képzésein volt a legnagyobb azoknak a tanulóknak a száma, akik nem szereztek nyelvvizsgát a diplomázás időpontjáig (90-200 között). Az első alapképzés végén, 2009-ben minden karon több volt a nyelvvizsgahiánnyal küzdők száma a régi rendszerben tanuló végzősök között, mint az alapképzésben diplomázók körében. Ez 2010-ben sem változott.

A felsőoktatási intézményekben tehát eltérő arányban jelentkezik a probléma. Az adatokból látható, ahol eleve magasabb a ponthatár (például a BME-n) - azaz már a jelentkezéskor szükséges lehet a nyelvvizsga -, kevesebb a létszáma azoknak a hallgatóknak, akik nem szerezik meg a bizonyítványt a diplomázásig. A nyelvvizsgáért küzdők között számottevő azok száma, akik ha végül vizsgát is tesznek, nem a népszerű angol, német, francia, olasz nyelveket választják, hanem a gyorsabban elsajátítható eszperantó és a lovári nyelvekből szereznek bizonyítványt.

23 lehetőség

A nyelvvizsgázást fontolgatók megtalálhatják az akkreditált központok listáját az Oktatási Hivatal honlapján: itt megtalálhatók a kétnyelvű általános, a kétnyelvű szaknyelvi, az egynyelvű általános és az egynyelvű szaknyelvi nyelvvizsga-bizonyítványt adó vizsgaközpontok nevei, illetve az azokhoz tartózó minden fontos információ. Magyarországon a nyelvvizsgázni vágyók 23 nyelvvizsga-központ kínálata közül választhatnak.