nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • Fülig James: @Fülig James: Alighanem itt arról lehet szó, hogy az obi-ugor összeesküvés végül, a 18. sz...
    2022. 11. 26, 11:19  Urál‒Altaj
  • Fülig James: @szigetva: Azt a reményt mederi pénzéből finanszírozzák, csak ő nem tud róla.
    2022. 11. 26, 11:12  Urál‒Altaj
  • szigetva: @Fülig James: A remény hal meg utoljára.
    2022. 11. 26, 11:06  Urál‒Altaj
  • Fülig James: @szigetva: Igen, láttam a 6-ot csak gondoltam kapjanak szót a szarmata nyelvészek is.
    2022. 11. 26, 11:00  Urál‒Altaj
  • Fülig James: Update: Ural folyó Alighanem Nagy Katalin nem konzultált nyelvészekkel, amikor átnevezte a...
    2022. 11. 26, 10:51  Urál‒Altaj
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Egyre több kínai tanul tovább külföldön

Sanghajnak, a kelet-kínai metropolisnak a középiskolásai egy felmérés szerint már inkább tanulnának tovább egy külföldi egyetemen, mint Kínában – a trend Kína-szerte is egyre erősödik.

MTI | 2012. szeptember 1.
|  

Sanghaj oktatási bizottságának legújabb felmérése szerint a 23 milliós metropolis középiskolás diákjainak a 43 százaléka külföldön tervezi a továbbtanulást, vagyis a külföldi egyetemekre kacsintgatók aránya egy százalékkal meghaladja azokét, akik kínai felsőoktatási intézményekbe kívánnak felvételizni. A válaszadók fennmaradó része a szülei iránymutatását követi majd, vagy nem tanul tovább – áll a hivatal honlapján jelentésben.

Az országon kívül tanulmányokat tervezők 73 százaléka az Amerikai Egyesült Államokat nevezte meg célpontként, 58 százalékuk pedig akár európai országokban is tanulna. A nyugati egyetemek fő vonzerejét az oktatás magas színvonala és az egyetemek hírneve jelenti – derül ki a diákok válaszaiból. A tanulmányból az is látszik, hogy Hongkong, Makaó és Tajvan szintén népszerű, a diákok 47 százaléka választaná valamelyik ottani egyetemet.

A jelenség korántsem egyedülálló Sanghajban, mert az mára a legtöbb kínai nagyvárosra jellemzővé vált. A városi lakosok jövedelmének növekedésével, az életszínvonal emelkedésével és a középosztálybeliek arányának bővülésével egyre többen engedhetik meg maguknak, hogy gyermekeiket külföldön taníttassák.

A tengerentúli felsőoktatás több szempontból is vonzó a kínai diákok számára. Egyrészről a külföldön megszerzett képesítés hatalmas előnyt jelent az állásinterjún, másrészt alternatívát jelent a gyakorlati képzés, az innováció és a saját gondolatok hiánya miatt sokat kritizált kínai felsőoktatási rendszerrel szemben. Emellett a diákok a külföldi felvételi vizsgák letételével a rendkívül merev és Kínában mindent eldöntő központi felvételi vizsgát is kikerülhetik, amely jellemzően komoly pszichológiai terhet ró a középiskolásokra. A trend erősödéséhez egy generációs váltás is hozzájárul, az 1990 után születettek ugyanis szüleiknél jobb módban élnek, nyelveket tanulnak, mobilabbak, s jóval nyitottabbak.

Az amerikai székhelyű Nemzetközi Oktatási Intézet (IIE) adatai szerint a 2010-2011-es tanévben összesen már csaknem 160 ezer kínai diák tanult az Egyesült Államokban, mintegy 30 ezerrel többen, mint a megelőző évben. A statisztikák rámutatnak arra: a diákok száma az elmúlt öt évben ugrásszerűen megnőtt, az amerikai egyetemeken ma több mint kétszer annyi kínai tanul, mint 2006-ban. Az arányokat jól tükrözi, hogy ma az Amerikában tanuló összes külföldi diák egyötöde kínai.

Az oktatási minisztérium adatai szerint Európában az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország a legkedveltebb célpont a kínai diákok számára. A külföldi intézmények azért is örömmel fogadják a kínai diákokat, mert túlnyomó többségük nem egyetemi vagy állami forrásból, hanem saját zsebből finanszírozza tanulmányait. A becslések szerint az Amerikában tanuló kínai diákok évente összesen mintegy négymilliárd dollárt fordítanak tandíjra, lakásra és egyéb kiadásokra.

A jelenségre Kínán belül egész iparág épült: gombamód szaporodnak a felvételi követelményként állított nyelvi tesztekre (TOEFL, SAT) felkészítő iskolák, az átlagfizetés sokszorosát keresik a nyelvi felkészítést vállaló angol anyanyelvi tanárok. Az amerikai felsőoktatási intézmények közti választást segítő és szakmai tanácsadást biztosító cégek pedig akár 20-40 ezer dollárt is elkérnek személyenként.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X