-
szigetva: @Sándorné Szatmári: „A magyar nyelv például egy olyan nyelv, amely bár "gyökeresnyelv", mo...2026. 01. 16, 15:40 Nyelvek születése és terjedése
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Azt gondolom, hogy a tudományos vizsgálatok típusai relatívak, és kultúrákhoz k...2026. 01. 16, 08:45 Nyelvek születése és terjedése
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Hogy "mit jelent a nyelvek tudományos vizsgálata", szerintem kultúra korszakok ...2026. 01. 16, 08:43 Nyelvek születése és terjedése
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Mivel a hozzászólásaidból a hozzáértők számára világos, hogy nem vagy ...2026. 01. 12, 12:27 Nyelvek születése és terjedése
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Szerintem az emberi nyelvek mai tudományos vizsgálata amely nyelvek összehasonl...2026. 01. 12, 12:06 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
a posztnomád kalandozó állam Idegen gének az ősmagyar éjszakában Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja A honfoglaló férfi, a gender studies pedig nő Ismerjük vagy használjuk?
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Bizonyos esetekben azzal szembesülünk, hogy a nyelvben nincsenek olyan eszközök, amelyekkel létrehozhatnánk a számunkra éppen szükséges alakot. Ilyenkor kényszerűségből hasonló, de a célnak nem tökéletesen megfelelő eszközökhöz nyúlunk: a többi nyelvhasználó pedig ezt vagy elfogadja, vagy nem.
Nemrégiben egy tévécsatornán vita bontakozott ki két műsorvezető (Kálmán Olga és Fiala János) között arról, hogy van-e olyan magyar szó, hogy hatékonytalan.
„Egy hetvenéves” nevű olvasónk most a kisragadozónak is nekiszegezte a kérdést:
Helyes-e a hatékonytalan kifejezés, vagy sem? Ha nem, akkor kíváncsi lennék a megfelelő egyszavas kifejezésre, amely ennek a megfelelője.
Kedves hetvenéves olvasó, megfogott. Ötletem sincs, mi lenne a megfelelője, bár nekem is furcsán hangzik. Ennek ellenére lehet, hogy kínomban már én is kimondtam, éppen azért, mert nem volt jobb választásom. És mások is járhattak így, mert a legnépszerűbb kereső kb. 4500 példányt talált belőle az interneten (összehasonlításul: a hatékony szóból kb. 6 milliót talált). Mi lenne, ha olvasónk kompromisszumként elfogadná tőlem egyszavasnak a nemhatékony-t így egybeírva (vagy esetleg kötőjellel: nem-hatékony)?
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Komolyra fordítva a szót: mi is itt a gond? Az, hogy a magyarban nincsen alaktani eszköz arra, hogy melléknevekből olyan szót alkossunk, ami a jelölt tulajdonság ellenkezőjét fejezné ki (már amikor ez egyáltalán értelmes). Nincs például olyan magyar előtag, mint amilyen az angolban az in- (efficient ’hatékony’ ∼ inefficient ’nem hatékony’) meg az un- (orthodox ’ortodox, bevett, a régi rend szerinti’ ∼ unorthodox ’heterodox, neológ, újító’). A tudományos nyelvben ilyenkor, ha más megoldás nincs, rendesen a nem szóval fejezik ki a tulajdonság ellentétét: megszámlálható végtelen ∼ nem megszámlálható végtelen; Hodgkin-féle limfóma ∼ nem Hodgkin-féle (vagy nem-Hodgkin) limfóma. Ez van, ezzel kell együttélnünk.
És miért tűnik olyan furcsának a hatékonytalan szó? Azért, mert a -tlan/-tlen és -talan/-telen képzők, az ún. „fosztóképzők” sem formai, sem tartalmi szempontból nem szoktak úgy viselkedni, hogy az említett hiányt pótolják, vagyis hogy melléknevekből ellentétes értelmű melléknevet alkothassunk a segítségével. Formai szempontból azért nem, mert melléknévi tövekhez nem szoktak járulni (pl. nincs *pirostalan), tartalmilag pedig azért nem, mert valaminek a hiányára szoktak utalni (pl. só ∼ sótlan), nem pedig az ellenkezőjére: a savas ellentéte a lúgos, nem pedig a savtalan (és megfordítva).
De akkor miért mondjuk, ha ritkán is, hogy hatékonytalan? Az egyik okot abban látom, hogy vannak elszigetelt esetek, amikor mégiscsak melléknévi tőhöz járul a -tlan/-tlen vagy a -talan/-telen:
- a -szerű és -színű utótagos melléknevek esetében: korszerűtlen, népszerűtlen, sportszerűtlen, valószínűtlen;
- némelyik -i képzős melléknév esetében: nemzetietlen, történelmietlen;
- néhány elszigetelt melléknévi tő esetében: őszintétlen, szerénytelen, komolytalan (és talán elégtelen, ha az elég egyáltalán melléknévi tőnek tekinthető).
Ezek a szavak, a maguk furcsa összetételével, viszonylag gyakoriak, és az ő létezésüknek köszönhető, hogy a hatékonytalan szót nem érezzük teljesen magyartalannak, nem érezzük úgy, hogy ilyet magyar anyanyelvű nem mondana, legfeljebb csak magyarul tanuló külföldi.
(Forrás: Fejes László)
Ennek a másik oka szerintem az, hogy léteznek -tlan/-tlen és -talan/-telen toldalékos szavak, amelyekben nem fedezhetünk fel melléknévi tövet, de funkciójukat tekintve mégsem valaminek a hiányára, hanem egy tulajdonság ellentétére utalnak. Néhány példa:
- olyan főnévi tövek esetében, amelyeknek -s képzős alakja egy bizonyos tulajdonságot fejez ki, akkor is, ha az illető tulajdonság nem ’valamivel való ellátottság’: alkalmas ∼ alkalmatlan (nem ’alkalommal rendelkező ∼ alkalom nélküli’ az értelmezésük); valós ∼ valótlan (nem azt fejezik ki, hogy ’van benne ∼ nincs benne „való”’); felelős ∼ felelőtlen (nem ’van benne ∼ nincs benne „felelő”);
- igei tövek esetében az előidejű particípium által jelölt tulajdonság ellentétét fejezi ki: járt ∼ járatlan; olvasott ∼ olvasatlan; gondozott ∼ gondozatlan (ilyenkor mindig -tlan/-tlen alakban jelenik meg a toldalék);
- igei tövek esetében a -ható/-hető toldalékkal kifejezett tulajdonság ellentétét -hatatlan/-hetetlen toldalékos alak fejezi ki: iható ∼ ihatatlan, járható ∼ járhatatlan.
Összefoglalva: két párhuzam (analógia) létezik, amelyek külön-külön is motiválják a hatékonytalan alakot. Egyrészt néhány típusú melléknévi tő „fosztóképzős” alakjának a létezése (bár éppen nem olyan töveké, mint a hatékony), másrészt pedig néhány olyan típus, amelyekben melléknévi tövet nem lehet ugyan felismerni, viszont a „fosztóképző” nem valaminek a hiányára, hanem egy tulajdonság ellentétére utal.













