nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Égegyadta világ?

Olvasónk kérdezi, hogy az „égegyadta világon” kifejezésben miféle szó az „égegyadta”. A nyelvtani elemzése ellentmondásos, eredete pedig homályba vész...

nyest.hu | 2013. augusztus 8.
|  

Piroska nevű olvasónk tette fel nekünk a következő kérdést:

Találtam egy nagyon furcsa szót: az „égegyadta világon” kifejezésből az „égegyadta”. Lehet tudni, hogyan keletkezett ez a szó?

Összetételnek valóban furcsa; de jobb híján aligha nevezhetjük másnak, mint összetételnek. Az összetételek közül is – ha a hagyományos nyelvtani rendszerezést követjük – a napsütötte, véráztatta, istenverte, botcsinálta stb. úgynevezett alanyi alárendelő összetételekhez hasonlít a leginkább. Ezeket a nyelvtan úgy elemzi, hogy megállapítja az elő- és az utótag viszonyát: itt az utótag igenév, amelynek az előtag alanya (a nap – sütötte). Csakhogy az égegyadta esetében hiába a formai hasonlóság, az elemzés megbicsaklik: nincs olyan alany, hogy égegy. Az összetétel alapjául e szerint az elemzés szerint az ég adta  szerkezet szolgálhat; de az egyáltalán nem világos, hogy kerül az ég után az egy.

Lehetséges, hogy nem is a fenti módon kellene elemezni ezt az összetéltelt, hanem olyannak kéne inkább tekinteni, mint amilyen például a hiszekegy vagy a keljfeljancsi. Ezeket a hagyományos nyelvtan szervetlen összetételeknek hívja; úgy jönnek létre, hogy bizonyos kifejezésekben gyakran egymás mellett álló szavak összeforrnak, egyetlen lexémát alkotnak, sokszor már a tagjaik sem világosak (eddigelé, újfent). Az égegyadta azonban ebből a típusból is kilóg: nincs olyan mondat, amelyben az alany (ég) és az állítmány (adta) közé határozatlan névelő (?) (egy) kerülne...

Az égegyadta leíró nyelvtani elemzése tehát mindenképpen problémás. A kifejezés történetéről pedig a rendelkezésünkre álló források nem ejtenek szót. Az égegyadta világon ’egyáltalán’ jelentésben használatos; nagyon hasonló környezetekben, mint az égvilágon, tehát mindig tagadás környezetében (az égegyadta világon semmi, az égvilágon semmi). Hogy az égvilágon összefügg-e, és ha igen, hogyan függ össze az égegyadta világonnal, egyelőre nem sikerült kiderítenünk. De a nyomozást nem adjuk fel!

Forrás

Keszler Borbála (szerk.): Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2000.

A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
12 Janika 2013. augusztus 12. 17:51

Szerintem az "isten által teremtett egyetlen világ" és az "isten egyetlen teremtett világa" ugyanaz. Mindkettő kihangsúlyozza hogy egyetlen világ van.

teremtett = adott

isten = ég

Vagyis még mindig fenntartom hogy az égegyadta világ is ezt jelenti.

11 Avatar 2013. augusztus 9. 17:09

@Fejes László (nyest.hu): Én nem „ég (egy)isten”-t írtam, hanem "égben lakó Egyisten"-t.

Konkrétan ezt a szerkezetet nem találtam meg most a neten, de más cifrázást igen: "égben lakó jó Isten", "a kék égben lakó Szent Isten", "Az égben lakó, hatalmas Isten", "égben lakó nagy Isten", stb.

Meg egy halom "égben lakó Isten"-t, és "égben lakó istenek"-et is találtam.

10 Diczkó 2013. augusztus 9. 15:33

@Fejes László (nyest.hu):

"A teringette az „ördög teremtette”, „kutya termetette” jellegű kifejezések elcsavarása,"

- Szerinted! Aki eddig használta nem volt tudatában, hogy a "Teringette" egy hétszentséges dolog. Valamely ősnépünk teremtő istenségének a neve volt. Falvédőre kívánkozik, nem a lábtörlő alá. :-)

9 Diczkó 2013. augusztus 9. 12:26

Kezdetben úgy mondták: az EGÉSZ VILÁGON. Volt egy költőibb változata is, az ÉGEN, FÖLDÖN. Valaki hirtelen, beszéd közben nem tudta eldönteni, hogy melyiket válassza. Elkezdte az ÉG-gel, majd folytatta a VILÁGON-nal. Az ÉGVILÁGON aztán sikeresen elterjedt, mert azt jelentette, hogy 'a Nap alatt'.

"És lőn világosság", de nem mindenkinek. Voltak, akik nem értették, és megpróbálták betoldásokkal érthetőbbé tenni. Az ÉGADTA jelző a teremtésre utal, az ÉGEGY VILÁGON-ba betoldott EGY-nek pedig nyomatékosító hatása van. Azt jelenti: 'egész, egészen, meglehetősen'. Olyanok is voltak, akik nem érték be ennyi nyomatékkal, hanem halmozni próbálták, akár az értelem rovására is.

Így kerekedett ki végül az "ÉGEGYADTA VILÁG".

/SzVSz azaz Szabad Vélekedők Szövetsége/

8 pirospont 2013. augusztus 9. 12:21

nekem valamiért a

'ég adta egyetlen világon'

'égadtaegy világon'

eredet egyre elfogadhatóbbnak tűnik, minél tovább ízlelgetem.

a szavak sorrendjének felcserélődése pedig gondolom nem lenne egyedi jelenség.

7 Grant kapitány 2013. augusztus 9. 09:30

Az égegyadta eredetileg "égebadta" volt, mert az "ebadta" önmagában is használatos, a magyar mitológiában pedig "a kutyák közvetítenek föld és ég között"

hu.wikipedia.org/wiki/%C5%90smagyar_vall%C3%A1s

Vagy legalábbis ez is van annyira jó magyarázat, mint a többi...

6 Fejes László (nyest.hu) 2013. augusztus 9. 09:16

@Nensis: „Az "ég egyet adott a világból", tehát az "ég egy világot adott"” Ez igen valószínűtlen, hiszen az adta egyértelműen tárgyas alak, ebben viszont csak azv adott tárgyatlan forma használható.

@Avatar: Az nyilvánvaló, hogy az ég itt ’Isten’ jelentésű, de az elképzelés alaptalan, nem szokás olyat mondani, hogy „ég (egy)isten”, és ismereteink szerint nem is volt az.

@Janika: „kihangsúlyozzuk, hogy az ég, azaz Isten, egyetlen világot adott.” Akkor a világ elé kerülne az egy. @Mártonfi Attila: pont ilyen megoldást javasol – szerintem igaza lehet –, de ott az egy pont nem hangsúlyos.

@Diczkó: „Szokták mondani: "Atta teremtette!"”

Mondani szokták, de írni nem. Ez ugyanis adta-teremtette, két (legalábbis ebben a helyzetben) szinonim ige mellékrendelése. A teringette az „ördög teremtette”, „kutya termetette” jellegű kifejezések elcsavarása, l. www.nyest.hu/hirek/gyorstalpalo-karomkodasbol-mikor-miert-hogyan-kar

5 Diczkó 2013. augusztus 9. 00:06

@Avatar:

"szerintem az ég is, és az egy is Isten szinonímája, vagy legalább is rá utal."

- És az adta nem? Pedig ha úgy írjuk, ahogy ejtjük, hogy ATTA, akkor 'atya' jelentése is lehet. Szokták mondani: "Atta teremtette!"

Ki lehet ő? - kérdezhetnénk. Egy másik hasonlóan súlyos szólásunkban benne szerepel a neve is: "Teringette!" A TERING alakváltozata a TENGIR, TENGRI, TENGERE, TANGARA, TANGRI, TANRI, TANGAROA stb., az ETTE pedig az ATTA magas hangrendű változata.

4 Janika 2013. augusztus 8. 22:01

Ez nekem világosnak tűnik: itt az egy "egyetlen" értelemben szerepel, vagyis kihangsúlyozzuk, hogy az ég, azaz Isten, egyetlen világot adott.

Isten egyetlen adott világában, azaz az égegyata világban vagy világon.

3 Avatar 2013. augusztus 8. 19:04

szerintem az ég is, és az egy is Isten szinonímája, vagy legalább is rá utal. "az égben lakó Egyisten" szerkezet (vagy valami hasonló) tömörülhetett össze "égegy"-é.

2 Mártonfi Attila 2013. augusztus 8. 18:31

Attól tartok, ez a szó azokra a főnévi alaptagú szerkezetekre mutat vissza, amelyekben a fokozó értelmű jelzőt határozatlan névelő követi:

marha egy ember

remek egy könyv

csodás egy film

Az égegyadta világot tehát én az égadta egy világ szerkezetből származtatnám, szórendi átrendeződést feltételezve. A szórendi cserét a fokozó szándéknak tulajdonítanám.

1 Nensis 2013. augusztus 8. 15:50

Talán érdemes az "égadta világon" kifejezésből kiindulni, ugyanis ez is ugyanúgy használatos, mint az "égegyadta", mely viszont már beleesik az alanyi alárendelő összetételek kategóriájába.

Az "ég egyet adott a világból", tehát az "ég egy világot adott" - ég mint teremtő ... talán ez lehet az analógia, de ez már csak okoskodás

Információ
X