A budapesti Városliget egyik sétányát Antonín Dvořák cseh zeneszerzőről nevezték el. Nemrégiben meglepődve tapasztaltuk, hogy valahol a nevet Dvorzsák alakban írták. Először arra tippeltünk, hogy alkalmi hibáról van szó, de könnyen meggyőződhetünk róla, hogy ez az írásmód eléggé elterjedt. Sőt, ez a forma szerepel a Google térképszolgáltatásában is. Mi lehet a magyarázat?
Mindenekelőtt abból kell kiindulni, hogy a ř betű a csehben valóban olyan hangot jelöl, amely a magyarban leginkább a rzs betűkapcsolattal adható vissza. Valójában persze a csehben ez nem egy [r] és egy [zs] kapcsolata, inkább úgy hangzik, mintha a kettőt egyszerre ejtenék – tehát nem úgy hangzik, mint a porzsák szó. Magyarul viszont jobb híján így ejtjük. (Az autentikus cseh kiejtést meghallgathatjuk.)
Márpedig ha így ejtjük, miért nem így írjuk? Azért, mert a „latin írású nyelvek tulajdonneveiben általában változtatás nélkül követjük az idegen írásmódot” (A magyar helyesírás szabályai, 214.), a többinek megőrizzük eredeti alakját. Nem írjuk tehát, hogy Sekszpír, Molier vagy Russzó – csupán néhány kivétel van: Husz János, Kolumbusz Kristóf, Kálvin János (207.). (Ez egyébként csak szokás kérdése: a lettek és litvánok például az idegen személyneveket is kiejtés szerint írják.)
A nem latin betűs írású nyelveknél más a helyzet: az ilyenekből származó neveket mindig átírjuk latin betűkre, a kiejtésüket a magyar hangjelölés eszközeivel igyekszünk megközelíteni. Ennek két oka is van: egyrészt más írásrendszerekben nem mindig tudunk írni (pl. nincs megfelelő betűkészlet, billentyűzet, de a kézírásban sincs mindig gyakorlatunk), másrészt olvasóként sem biztos, hogy tudunk velük mit kezdeni. Nem csupán arról van szó, hogy nem tudjuk kiejteni őket (a latin betűs nevek helyes kiejtését sem tudjuk mindig kitalálni), hanem az idegen írásrendszerrel írt neveket azonosítani sem mindig könnyű. (Képzeljük el egy kínai regény magyar fordítását, melyben a szereplők nevei kínai írással szerepelnek.)
Hasonló problémát jelenthet, hogy latin betűkkel írt nyelvekben is lehetnek olyan betűk, melyek a magyar ábécében nem szerepelnek. Ezeket bizonyos technikai körülmények között nehéz reprodukálni. Alapjában véve két helyzetet különböztethetünk meg. Ha a betű alakja teljesen eltér a magyar ábécé betűitől (þ, ð), nincs mit tenni – ezekről a helyesírási szabályzat nem is szól. Más esetekben egy, a magyar ábécében is megtalálható betű mellékjellel egészül ki (ý, ů, ą, ê, ç, ô, ù stb.), az ilyenekkel kapcsolatban a szabályzat engedményt is alkalmaz (214.):
Nyomtatásban, ha nincs megfelelő betű, és ha a nyomtatási eljárás a mellékjel pótlását nem teszi lehetővé, a mellékjelet elhagyjuk, az alapbetűt megtartjuk [...]
Így aztán, ha gondot okoz a Dvořák név leírása, akkor írhatjuk helyette, hogy Dvorák. Erre azonban nem lehet nyomós okunk, hiszen a ř magyar billentyűzetről is könnyen begépelhető az AltGr+2, r billentyűkombinációval. Címfestőknek sem okozhat gondot a mellékjel odabiggyesztése az r fölé. A mai technikai körülmények között a mellékjelek elhagyása az esetek többségében nem indokolható – bár a magyar sajtóban, talán részben az MTI hanyag eljárásának folyományaképpen, bevett szokás.
A Dvořák sétány a Google StreetView-n
De mi a helyzet a Dvorzsák formával? Az ilyen esetekre is kitér a szabályzat:
A mellékjelek elhagyása szükségmegoldás, de a mellékjeles betűk helyett az alapbetűktől eltérő más magyar betűk alkalmazása, azaz a névnek fonetikus vagy éppen eltorzított átírása (pl. Françoise helyett Franszoáz vagy Fransziose, Bălcescu helyett Bölcseszku) teljességgel helytelen.
Nos, pontosan így „teljességgel helytelen” a Dvorzsák írásmód is. Természetesen nem abban az értelemben helytelen, hogy eleve rossz, hanem abban az értelemben, hogy teljesen eltér a magyar írásszokástól. Jó lenne tehát elfelejteni.
Ha ezek a "teljességgel helytelen" átírások, akkor milyen jelzőt lehet Enver Hodzsa nevére használni, ahol még mellékjelprobléma sincs az eredetiben? :-)
2Molnár Cecília2013. június 11. 08:01
Azt honnan tudjuk, hogy a zeneszerzőről nevezték el?
A közeli Kolumbusz / Columbus utca az egyik felén így, a másik felén amúgy van írva. Az 5. kerületi Báthory / Bátori utca is ilyen. (És még van jó néhány ilyen.)
3Sultanus Constantinus2013. június 11. 08:36
"Valójában persze a csehben ez nem egy [r] és egy [zs] kapcsolata, inkább úgy hangzik, mintha a kettőt egyszerre ejtenék"
Ezt nem palatális r-nek hívják? Egyébként ilyet ejtenek a törökben és a mexikói spanyolban is szó végén (persze csak az /r/ allofónjaként).
4Fejes László (nyest.hu)2013. június 11. 09:01
@Molnár Cecília: A cikk nem állítja, hogy minden más utcanév helyesen szerepel... :) Asszem, erről lehetne még cikkezni...
Egyébként ki másról nevezték volna el? Annyit azért lehet tudni, hogy sok helyen szerepel Dvořák sétány, illetve Dvorák sétány alakban is. Persze ezek alapulhatnak azon a tévedésen, hogy a sétányt a zeneszerzőről nevezték el, pedig...
@bm613: Nehéz megmondani, hogy ilyenkor elfogadható-e arra hivatkozva, hogy bevett, vagy sem (az Osiris pl. csak a Hoxha alakot fogadja el). Jó példa még erre a Ho Si Min (hu.wikipedia.org/wiki/Ho_Si_Minh ) – de ezt még az Osiris is kiejtés szerint ajánlja írni.
A Dvořák-ügy annyival egyszerűbb, hogy sosem volt elfogadott a Dvorzsák írásmód, tehát nem lehet valamiféle hagyományra hivatkozni.
6Dvojcse2013. június 11. 09:14
Az "autentikus kiejtésű" felvételen a második (a férfi) egészen biztos, hogy nem a klasszikus cseh-morva kiejtést használja. Legalábbis még nem hallottam csehet (morvát) így ejteni az ř-t.
Megnéztem a hivatalos elnevezéseket. Idemásolom az érdekesség kedvéért. Az utca neve utáni első évszám az utca elnevezésének idejét jelenti.
Ráday Mihály (szerk.) Budapest teljes utcanévlexikona (2003, Sprinter), mely az akkori hivatalos utcanévjegyzéken alapul:
"Dvořák sétány XIV. Városliget (1954). Dózsa György úttól az Olof Palme sétányig. Dvořák [dvorzsák] Antonín (1841-1904): cseh zeneszerző. Smetana mellett a cseh nemzeti zene legnagyobb mestere."
"Kolumbusz utca XIV. Herminamező, Törökőr (1887) A helyesírás szabályának változása előtt Columbus utca. [...] Kolumbusz Kristóf (Cristoforo Colombo) (1451-1506): genovai születésű, spanyol szolgálatba állt hajós. A hagyományok szerint ő fedezte fel Amerikát 1492. október 12-én."
"Báthory utca V. Lipótváros (1874) [...] Báthory István (1533-1586): Erdély fejedelme (1571-1576) és Lengyelország királya (1576. január 1-jétől. Neve a Báthoryn kívül több változatban került leírásra: Bátori, Báthori)"
Nekem az a tapasztalatom, hgoy a kihelyezett utcatáblák sokszor nincsenek összhangban a hivatalos utcanévjegyzékkel. Például a mi görbe kis földes utcánkban mindenütt "X utca" szerepel a táblákon, a névjegyzékben, térképeken ugyanez előkelő "X út" formában szerepel, tehát pl. a lakcímkártyán és a hivatalos leveleken ez van. Egyszer megkérdeztem erről az önkormányzatot, erre azt válaszolták, hogy "hát, ez van..."
@szigetva: Dehogy! Akkor a Dvorak alak lenne helyes, a Dvorzsák akkor sem...
L. még „Dvorak was distantly related to the Czech composer Antonín Dvořák. While the composer's name is pronounced [ˈdvɔr̝ɑːk]), with the ř roughly as a simultaneous trilled [r] and [ʒ], August Dvorak's family in the U.S. pronounces it /ˈdvɔræk/, with an English r.”
Remek a cikk, de sajnos arra nem tér ki, hogy sokan "Dvorák"-nak ejtik a zeneszerző nevét. Többek között az az a "gépi hölgy" is, aki a 70-es trolin bemondja a megállók nevét...Dvorák sétány! Mókás:-)
12Dvojcse2013. június 11. 09:30
Olyan, mintha inkább hátratolná a nyelve hegyét az r ejtése közben, szóval ez nekem inkább szimpla r-nek hangzik, vagy valami r-hez nagyon közel álló hangnak (igen, a ř is nagyon közel áll az r-hez).
13Fejes László (nyest.hu)2013. június 11. 09:36
@100holdas: Én még nem hallottam, de a szerkesztőségben ülő tanúk szerint Dvo[rzs]ákot mond. Én egyáltalán nem emlékszem, hogy valakitől Dvo[r]ákot hallottam volna. Felteszem, az ejti így, aki nem ismeri a zeneszerzőt, és a nevét Dvorák formában látja leírva.
@Dvojcse: Hát, az én fülemnek nagyon is ř-nek hallatszik, és furcsállnám is, ha rossz kiejtés kerülne fel, és a csehek nem reklamálnának. De megkérdeztem anyanyelvi beszélőket is, mit gondolnak, várom a választ.
Amúgy nem azt mondom, hogy nem cseh a pasas, csak azt, hogy szerintem nem az általam ismert (városi) kiejtésben szereplő ř-t mondja.
16El Vaquero2013. június 11. 09:58
Elég szőrözős kiejtési sznob vagyok, de a dvorzsák, mint kiejtés teljesen jó közelítés szerintem. Az megint más, hogy ezek szerint az AkH. nem fogadja el helyes írásmódnak. Gyanítom, hogy léteznek olyan cseh nyelvjárások is, ahol konkrétan tényleg r+zs-re bontják szét. Elég jó közelítése az rzs szekvencia a cseh rés-pergőhangnak. Viszont én nem tudom AltGr+2-vel bevinni, nekem nem egymás alatt jelenik meg a hacsek és az r ilyen módszerrel. Inkább Unicode táblázatból szúrom be (pl. Windows karaktertábla, vagy Wordben Beszúrás menüpont).
Canepari szerint ejthetik még rés-érintőhangnak is, amikor a zs ejtése közben az r-t nem pergetik, hanem csak egyetlen perdületet tesz meg. Ami a legfurcsább, az olasz öreg szerint mégse ez közismert r/zs-s ejtése a leggyakoribb, hanem az alveoláris, nem sziszegő réshang. Ez olyan, mint az angol th a this szóban, csak nem a fogaknál képzik, hanem az n/l helyén a fogmedernél. Viszont én ilyen kiejtést NEM hallok hangfelvételeken. Mégse hagy nyugodni, mert az öreg nem szokott ekkorát tévedni. Honnan veheti?
17Fejes László (nyest.hu)2013. június 11. 10:12
@El Vaquero: „Gyanítom, hogy léteznek olyan cseh nyelvjárások is, ahol konkrétan tényleg r+zs-re bontják szét.” Nem, ilyesmire nincs példa, ilyesmi csak egy kívülálló fejében merülhet fel: maguk a csehek nem éreznek az ř és a rž között kapcsolatot. A ř palatalizált r-ből keletkezett, és ahol nem maradt meg, az a lengyel: ott [zs] az ejtése (a helyesírás pedig rz alakban őrzi: www.nyest.hu/hirek/az-rz-a-lengyel-ly ).
„én nem tudom AltGr+2-vel bevinni, nekem nem egymás alatt jelenik meg a hacsek és az r ilyen módszerrel” Egy csomó gépen, Windows és Linux alatt is próbáltuk, működik. Talán valami rosszul van beállítva.
„Honnan veheti?” Fogalmam sincs.
18krs892013. június 11. 10:19
nyelvtörő: Třistatřicet tři stříbrných stříkaček stříkalo přes třistatřicet tři stříbrných střech!
Már látom, újabb betűk kerülnek a magyar ábécébe. Az ilyenek miatt kellett nekünk Q, W, X, Y, ... hova tovább lelógnak a palatábláról. Nem jobb lett volna nekünk egy Smetana sétány?
- Na és? Én meg Smetanát írtam, de Santanára gondoltam. :-)
23Fejes László (nyest.hu)2013. június 11. 19:02
@Dvojcse: Hát, érdekes eredmény született. Az egyik ismerősom szerint furcsa a pasas kiejtése, több dolgot is említ, mi nem tetszik neki, de az Antonínban – a ř-t meg sem említi. A másik szerint viszont a ř-je egyenesen beszédhibás – bár hozzáteszi, hogy mobilon hallgatta, és az is torzíthat..
24Dvojcse2013. június 11. 22:47
@Fejes László (nyest.hu): Nem tudom, én elég közeli kapcsolatba kerültem csehekkel, és tanultam is a nyelvet, de soha egyszer sem hallottam így ejteni. Persze ez csak az általam ismert beszélőkre vonatkozik, lehet, hogy valamelyik nyelvjárást beszéli az ipse.
25csatt2014. március 26. 19:11
Dvorzsák sétány – így a helyes, ugyanis Dvorzsák Edéről, a közeli Széchenyi Fürdő építészéről van elnevezve legjobb tudomásom szerint.
Egyébként a Dvořák név (magyar r-rel történő) „dvorzsák” ejtése igencsak fülsértő egy cseh számára, sokkal inkább a „dvosák”, valamivel kevésbé a „dvorsák” ajánlható a magyaroknak.
26Galván Tivadar2014. március 26. 21:41
@bm613: Szerencsére róla nem neveztek el utcát. Egyébként sem értem, hogy miért kell olyan emberekről utcát elnevezni, akiknek a nevét se kimondani, se leírni nem tudjuk.
27Galván Tivadar2014. március 26. 21:53
@Wenszky Nóra: Azért vannak pozitív példák is. Évekig sétáltam el a XII. kerületi Tartsay Vilmos és Beck *Ödön Fülöp utca sarkán, mígnem valaki odatolhatta a művészeti lexikont az illetékes tanácsi tisztviselő orra elé. És láss csudát: az utcát átnevezték Beck Ö. Fülöp utcára. (A művész nevében az Ö. nem az Ödön, hanem az ötvös rövidítése.)
28Galván Tivadar2014. március 26. 22:06
@El Vaquero: Biztos, hogy jól tetszik ezt csinálni? Macerás annak, aki nem szokta meg. Lenyomjuk és nyomva tartjuk az AltGr billentyűt, és leütjük a 2-t. A képernyőn nem jelenik meg semmi. Most leütjük a r-t is, és csak akkor jelenik meg a ř. Ř-hez értelemszerűen Shift+R-t kell az AltGr+2 után ütni.
Vannak olyan betűk, amelyeket nem lehet írni, pedig az ember azt hinné, hogy igen. Például ů-t minden további nélkül, mert az van a csehben (AltGr+5, u), viszont å-t nem, mert az nincs benne a szláv nyelvekben, következésképp a fordítótáblában se.
@csatt: „Dvorzsák sétány – így a helyes, ugyanis Dvorzsák Edéről, a közeli Széchenyi Fürdő építészéről van elnevezve legjobb tudomásom szerint.” Ez logikusnak hangzana, de mi támasztja alá? (Úgy értem, forrás.) Gyengéje viszont, hogy ahhoz képest elég sok a Dvorák sétány és Dvořák sétány írásmód...
„ sokkal inkább a „dvosák”, valamivel kevésbé a „dvorsák” ajánlható a magyaroknak” Ez viszont teljesen alaptalan, hiszen zöngés mássalhangzóról van szó.
31El Vaquero2014. március 27. 09:33
@Galván Tivadar: de, amíg csak magamnak írom, addig működik, de ahogy elküldöm, akkor a legtöbb oldalon szétesik: ř. Ha karaktertáblából illesztem be egy karakterként, akkor viszont tuti jó: ř.
Sajnos ez a baj az IPA mellékjelekkel is, hogy mikor begépelem, akkor jó, de küldés után szétcsúszik a főjel és a mellékjel, nem egymás alatt/felett lesznek. Ez sajnos Wordben, Writerben is előjön, ha átformázom a szöveget.
Magyarországon elég sok (gondolom eredetileg) Dvořák nevű ember él, ezért szerintem a telefonkönyv alapján mérlegelve, vagyis hogy a hazai családok legtöbbje milyenre magyarította ennek a névnek az írásmódját és kiejtését, mérvadó lehetne a "helyes" írásmód a sétány új elnevezésére is..:)
<csatt> megjegyzése nem logikusan hangzana, hanem logikusnak tűnik, logikusnak hangzik.
Egyébként jogos a forrásra vonatkozó igény, de ez akkor is jogos, ha a sétány a zeneszerzőről van/lenne elnevezve... nemdebár? :-)
Ami pedig a felvetés (szerinted) gyengéjét illeti, logikai hiba csúszott az érvelésbe, mert nem az írásmód határozza meg, hogy melyik személyről van szó, az építész nevét is legalább háromféleképpen írták a korabeli és a későbbi nyomtatványokban egyaránt. Vagyis attól függetlenül Dvořák Edéről nevezhették a sétányt, hogy az úr nevét hogyan kell(ett) írni. Valószínűleg ő maga nem tiltakozott egyik írásmód ellen se, mert nincs nyoma helyreigazítási kérelemnek...
Megjegyzem, nem értek egyet a cikk sommás értékítéletet kimondó utolsó mondatával. T.i. tiszteletben kell tartani mindenkinek azt a jogát, hogy maga válassza meg a nevének írásmódját. Ha valaki a Dvorzsák írásmódot választja, akkor nekünk, kívülállóknak nincs más dolgunk, mint elfogadni azt. Pl. digitalia.lib.pte.hu/?p=1426
35Fejes László (nyest.hu)2014. március 28. 08:44
@mondoga: Logikusnak hangzana akkor, ha nem lennének ellentmondó adatok, mint a Dvorák vagy Dvořák írásmód. csatt azt állította, hogy Edéről nevezték el a sétányt, ezért kell rzs-vel írni – ebből én arra következtettem, hogy ő így írta.
Azzal természetesen egyetértek, hogy ha valaki valahogy írja a nevét, akkor aszerint kell írnunk nekünk is. Csakhogy ha ő többféleképpen írta, vagy mások többféleképpen írták, és ő ez ellen nem tiltakozott, egy utcanévnél azért mégiscsak el kellene tudni dönteni, hogy hogy írjuk.
Az sem világos, ha Edéről nevezték el a sétányt, miért nem Dvorzsák Ede sétány lett. Ha ugyanis Kossuthnak nevezünk egy utcát, mindenki Kossuth Lajosra fog gondolni – ha Kossuth Ferenc (hu.wikipedia.org/wiki/Kossuth_Ferenc ) emlékének szeretnénk utcát szentelni, azt célszerűbb Kossuth Ferenc utcának nevezni. Pláne, ha valakinek Kossut a vezetékneve, hiszen akkor is mindenki arra fog gondolni, hogy Kossuth Lajos nevét írtuk ki rosszul.
36LvT2014. március 28. 09:59
@mondoga: >> Ha valaki a Dvorzsák írásmódot választja, akkor nekünk, kívülállóknak nincs más dolgunk, mint elfogadni azt. Pl. digitalia.lib.pte.hu/?p=1426 <<
A Budapesti Negyed 25. száma is <Dvorák Ede>-ként említi mint <Czigler Győző /Zigler/> sírjának egyik építészét. Látható, hogy ez a forrás hozza a nevek magyarosodott és eredeti írásmódját is (ha volt váltás). Vö. epa.oszk.hu/00000/00003/00020/adat060.htm
Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy 1901. március 3-i Vasárnapi Ujság <Dvorzsák Ede>-t hoz, tehát az írásmód bizonytalansága nem új keletű. Ennek ellenére a megbízhatóbb források a csehes <Dvořák> (illetve tipográfiai okok miatt a szlovákos <Dvorák>) írásváltozat primátusára mutatnak. Az általános filológiai megfontolások is az irányban mutatnak, hogy a <Dvořák> írásmód az /Dvorzsák/ ejtés mellett jobban megmagyarázza a két írásforma együttes megjelenését.
@LvT: Köszönöm a részletes választ, én nem tudtam rá ennyi időt szánni!
Dvorzsák János névválasztását példaként hoztam fel, oda is biggyesztettem: pl.
Az építész nevénél magam is megjegyeztem korábban - a csatt hozzászólására írt válaszban - a változatos írásmódot, még hozzá a csehes-szlovákos írásmód jelentős többségét is mutatva. Ebben tehát nincs semmi vita köztünk. Megjegyzem, másban se nagyon... :-)
Azért bizakodom, hogy egyszer előkerül a sétány névadására vonatkozó dokumentum, mert most már érdekel, hogy a zeneszerzőnek, vagy az építésznek akartak-e emléket állítani. Vagy netán szándékos volt a keresztnév elhagyása, hogy mindenki gondoljon arra a személyre, aki neki kedvesebb? :-)
Az előző - LvT-nek címzett - válaszomban erre is kitértem.
Szerintem pillanatnyilag ott tartunk, hogy nem tudjuk a választ, kiről nevezték el a Dvořák v. Dvorák v. Dvorzsák sétányt.
Álláspontom szerint a cikkben foglalt kifogások jogosak, ha egyértelműen bebizonyosodik, hogy a világhírű zeneszerzőről van szó. Ha viszont a magyar építész nevét örökíti meg a sétány neve, akkor a helyesírási szempontokat felülírhatja D. Ede saját névhasználata. Még ebben az esetben is lehet bizonytalanság, ha netán maga is többféle módon írta alá a nevét, igazodva az aktuális környezet viszonyaihoz, szokásaihoz...
41LvT2014. március 28. 12:20
@mondoga: Némileg a témától elkanyarodva, van egy kortárs Dvorák Ede író-újságíró. A ritka utónév és a ritka vezetéknév kombinációja gyakran „örökletes”, így ez óhatatlanul is felveti bennem, hogy nincs-e rokoni kapcsolata az építésszel.
42csatt2014. március 28. 20:22
Bevallom, hogy már gyerekkoromban izgatott a rejtély, hogy a Budapest-térképen ott volt a Dvorák sétány, de utcanévtábla a valóságban sehol.
A D. sétány egyik folytatása a Zichy Mihály út (festőművész, 1906-ban a Műcsarnokban ravatalozták fel, pár száz méternyire). Keresztneve is szerepel az utcanévben, ennek oka lehet, hogy ekkor már volt Budapesten Zichy Jenő utca is. A D. sétány másik folytatása a Liezen-Mayer sétány (keresztnév nélkül). Liezen-Mayer Sándor festőművész, 1898-ban halt meg, utána kiállítása volt a Műcsarnokban. A D. sétány harmadik folytatása (a D. tervei alapján épített Széchenyi Fürdő felé) a Paál László út (festőművész, itt érthető a keresztnév használata). Mindez az építész névadó mellett szólna.
Viszont a három festős elnevezés (és a Washington György /legújabban George Washington/ sétány) a varosliget.info honlap szerint 1930 és 1934 közötti eredetű, a D. sétány elnevezését azonban 1954-re teszik – és a zeneszerzőre hivatkoznak. (Gondolom, valamelyik utcanévlexikon alapján.)
Az a furcsa, hogy ötven éven át, 1934-től 1984-ig (Kós Károly sétány) nem volt új utcaelnevezés a Városligetben, ha ezt az 1954-est (?) nem számítjuk. Addig az időpontig csak magyar vonatkozású nevek léteztek a Városligetben (Washingtonnál is megvan a magyar vonatkozás indoklása). Másrészt ezeknek az utca- (sétány-) elnevezéseknek egy része a valóságban nem igazán élt, illetve él, csak a térképen, többek között a nemzetközi vásár zárt területe miatt, illetve azért is, mert házszámmal ellátott épületek nem állnak ezek mellett az utak mellett. Ezért fantáziálhatunk egy olyan helyzetet, hogy a főváros a zeneszerző Dvořák halálának 50. évfordulóján utcát akar róla elnevezni valami okból (pont ez volt a legnagyobb gondjuk?), és találnak valami térképen egy rejtélyes, rövidke Dvorák vagy Dvorzsák sétányt a Városligetben, ahol aztán kiteszik a megfelelő egy-két darab utcanévtáblát, és ezzel megoldják a feladatot. Akár így is történhetett, nem?
