nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Sok szar
Egy rejtélyes szó nyomában

Előfordult már kedves olvasónkkal, hogy úgy ismert magára, hogy közben nem ismert magára? Szerzőnkkel, pontosabban A Wang folyó verseinek szerzőjével pontosan ez történt. Vigyázat, cikkünkben sok szar fog folyni!

Studiolum | 2012. május 28.
|  

2007. június 10-én az alábbi írás jelent meg A Wang folyó versei című blogon:

Umberto Eco legújabb könyvét, A rútság történetét fordítva a 7. fejezetben ütközöm ebbe a mondatba:

Tale Berillon durante la prima guerra mondiale aveva scritto La polychesie de la race allemande dove dimostrava che il tedesco medio produce più materia fecale del francese, e di odore più sgradevole.

(Egy bizonyos Berillon doktor az első világháború idején írta meg La polychesie de la race allemande című munkáját, amelyben kimutatja, hogy az átlagos német az átlagfranciánál nagyobb mennyiségű és kellemetlenebb illatú székletet termel.) 

Szilveszteri készülődés egy berlini parkban
Szilveszteri készülődés egy berlini parkban
(Forrás: Wikimedia Commons / Maiplatz / CC BY-SA 3.0)

Polychesie? Elő a francia szótárt. Ebben azonban a szó nem található. Akkor hát elő a görögöt, hiszen a poly előtagból nyilvánvaló a szó görög eredete. De χήσις vagy ehhez hasonló a görög szótárban sem szerepel.

Ultima ratio rerum: a Google, ahol a szó meg is van (mi nincs meg a Google-ban?), de gyanúsan kevés példányban: mindössze háromban.

Az első két találat segélykiáltás. A Finanzaonline.it „L’Amaca” című olvasói fórumába „Roy Dantès” küldte be „Cerco disperatamente” (Elkeseredetten keresem) címmel szinte szó szerint a fenti mondatot, hogy vajon tudja-e valaki, milyen műről van szó. A Livejournal orosz fordítói fórumán pedig néhány nappal előttem „viesel” teszi fel a kérdést:

Мне попалось в колонке Умберто Эко, которую перевожу:

Некий Берийон (приведенный как пример ученого, зараженного национализмом) в самый разгар Первой мировой войны (1915) пишет “La polychésie de la race allemande”, где доказывает, что средний немец производит больше фекальных масс, чем француз, и с более резким запахом.

Что это за слово такое - полишези? По смыслу - "многодерьмовость", но с каким корнем, на каком языке? Не знакомо оно кому?

(Umberto Eco egy írásában, amelyet épp most fordítok, a következőt találtam:

Egy bizonyos Berillon (akit a szerző a nacionalizmus által elvakított tudós példájaként említ) az első világháború kellős közepén (1915) írja meg „La polychésie de la race allemande” című könyvét, amelyben kimutatja, hogy az átlagos német az átlagfranciánál nagyobb mennyiségű és kellemetlenebb illatú székletet termel.

Mi ez a „polychésie”? Azt saccolom, „sokszarúság”, de milyen gyökből, milyen nyelven? Nem ismerős valakinek?)

Az orosz találékonyság, mint köztudott, határtalan.

Nyilvános WC-ként működő autóbusz Oroszországban
Nyilvános WC-ként működő autóbusz Oroszországban
(Forrás: Wikimedia Commons / Georg Pik)

Viesel kérdésére nyomban két pompás megoldás is születik:

может, от Scheiße (дерьмо, нем.)?

(lehet, hogy a Scheiße(német „szar”) szóból, nem?)

De még lenyűgözőbb a másik levezetés, amely fölényesen zongorázza végig a teljes indoeurópai nyelvtörténetet:

Deutsch: scheißen Englisch: to shit Französisch: chier de.wiktionary.org/wiki/kacken http://fr.wiktionary.org/wiki/chier (Familier) Diarrhée. J’ai la chiasse. от гл. chier (lat. cacare; Caco - "плохой" латинский префикс из греческ. "kako" - плохой, "kakos" = "зло". Цитата из www.mythography.com/forums/index.php?showtopic=983&st=20: This Greek term comes from the Indo-European root kakka - meaning "to defecate" - это греческое слово имеет индоевропейский корень со значением процесса дефекации. Корень слова Polychesie - из разговорного французского.

(Német: scheißen Angol: to shit Francia: chier de.wiktionary.org/wiki/kacken http://fr.wiktionary.org/wiki/chier (bizalmas) Hasmenés. J’ai la chiasse. (hasmenésem van) A ‘chier’ szóból (lat. cacare; Caco - "rossz", latin előtag a görög "kako" - rossz, "kakos" = "rosszul" szóból. Idézet a www.mythography.com/forums/index.php?showtopic=983&st=20 szájtról: Ez a görög kifejezés az indoeurópai ‘kakka’ gyökből származik, amelynek jelentése „üríteni”. A ‘polychesie’ szó gyöke tehát a köznyelvi franciából ered.)

Sarolta Auguszta württembergi királyné toalettszéke
Sarolta Auguszta württembergi királyné toalettszéke
(Forrás: Wikimedia Commons / Andys / GNU-FDL 1.2)

Hogy egyszerre ennyi fordító veti magát Bérillon doktor nyomába, az nem a véletlen műve. A rútság történetét ugyanis – mintha csak valami Eco-regényben olvasnánk – fordítók garmadája ülteti át egyidejűleg egy nem létező eredetiből. Nyilvánvaló, hogy a Mester lábon adta el a könyvet az olasz kiadónak, amely – akárcsak két évvel korábban A szépség történetét – olyan feltétellel adta tovább a külföldi kiadóknak, hogy a fordításokat az eredeti művel együtt egyszerre nyomják majd Olaszországban. A fordítás megkezdésekor azonban az eredeti olasz szöveg nincs még készen: hetente érkezik egy-egy újabb fejezet Ecótól, s míg a fordítók azon dolgoznak, ő azalatt állítja össze a következőt, akárcsak a nyolcvanas évek angoltanárjai a másnapi óra anyagát. A fordítással amúgy nem érdemes sietni, mert számítani lehet rá, hogy egy hónap múlva ugyanaz a fejezet ismét megérkezik majd átdolgozva.

A Google harmadik találata azonban nem fordítói tapogatózás, hanem találós kérdés. François Parée „La Guerre du Grammatovo” fóruma a Liste Murphypro-n olyan francia idézeteket dob fel, amelyek mindegyikében van egy-egy szándékos hiba (ékezethiba nem számít), s ezt a hibát kell megtalálniuk az olvasóknak.

Találja meg Ön is a hibát!
Találja meg Ön is a hibát!
(Forrás: Wikimedia Commons / One Salient Oversight)

„Dans toutes les invasions anterieures, les hordes germaniques s’etaient signalees... par le debordement d'evacuation intestinale dont elles jalonnaient leurs marches... Deja, du temps de Louis XIV, on disait que par le seul aspect de l’enormite des excrements, le voyageur pouvait savoir s'il avait franchi les limites du Bas-Rhin.” – Docteur Berillon, La polychesie de la race allemande (1915)

(„A germán hordákat minden korábbi invázió idején megkülönböztette... a bélsár özöne, amellyel útjukat jelezték... Már XIV. Lajos idején az a szóbeszéd járta, hogy az utazó pusztán a széklet hatalmas mennyiségéből megtudhatja, vajon túljutott-e már a Rajna alsó folyásán.” - Dr. Berillon, La polychesie de la race allemande (1915))

Minthogy az idézetben egyébként semmilyen hiba nem fedezhető fel, ezért felkél a gyanú, hogy talán maga a cím, s abban is éppen az inkriminált szó a hibás. S lám: „Berillon+race allemande”-re rákeresve előbukkan a Galaxidion antikvárium egy rég eladott kötetének katalóguscédulája:

BERILLON (Docteur). - La polychrésie de la race allemande. Das übertriebene Darmleerungsbedürfnis der deutschen Rasse. Superlienteria germanica. - Extrait des Bulletins et Mémoires de la Société de Médecine de Paris, séance du 25 juin 1915. P., Maloine & fils, 1915. 24 x 16 cm, 20 p. Broché. – 'La polychrésie est la manifestation d'une suractivité anormale de la fonction intestinale? Dans tous les cas, la polychrésie est la démonstration formelle de l'infériorité à la fois physiologique et psychologique de la race allemande'. – Cet ouvrage vous est proposé par la Librairie Solstices. Euro 150.00

Innen már érthető a dolog. A polychrésie a görög πολυχρήσις-ből ered, amelyet magyarra „felfokozott bélmozgásnak” fordíthatnánk. Így is fordítottam végül a mondott helyen, A rútság történetének 190. oldalán.

Várvécé Szászországban
Várvécé Szászországban
(Forrás: Wikimedia Commons / Ingersoll)

A katalóguscédula egyébként a mű címének egyetlen előfordulása az egész neten, beleértve a francia könyvtári katalógusokat is, lévén, hogy a tanulmány különlenyomat, amelyet a könyvtárak nyilvánvalóan nem címe, hanem folyóirata szerint tartanak nyilván. S ezt a cédulát – megint csak Eco-regénybe illően – mint afféle palackpostát a net habjai még az utolsó pillanatban vetették fel szemeim előtt, mielőtt végleg elnyelték volna: már én is a Google cache-éből tudtam csak kinyerni, s azóta onnan is eltűnt.

Ám ha ez így van, s ha a „polychesie” (mégpedig így, ékezet nélkül) puszta sajtóhiba, úgy újabb gyanú kél: lehetséges, hogy a Mester e ritka műről nem autopszia útján, hanem ugyancsak az internetes kvízből szerzett tudomást?

* * *

Epilógus. A fordítást – stílszerűen – május 9-én, a Győzelem Napján adtam le. Május 11-én jelent meg a La Stampa „Libri”-mellékletében az Eco által a torinói könyvvásáron tartott „lectio magistralis” szövege. Ebben több egyéb példa között – továbbra is „polychesie” címmel – megismétli a fenti Berillon-idézetet, s ezúttal forrását is megadja: egy „Cabinet de curiosités” című katalógust, a pozitivista kor orvosi kuriózumainak valódi kincsesbányáját.

A Mester tehát igazolta magát, miközben egyre mélyebben gyökerezteti meg a hibát az olasz irodalmi köztudatban. Már csak az a kérdés: vajon A rútság történetének francia fordítója milyen formában közli majd a mű címét?

Bár a cikk epilógussal ér véget, a történet a maga útján haladt tovább, két évvel később érdekes fordulatot vett...

Amikor a Frankfurter Allgemeine Zeitung a legutóbb a Wang folyóról írt, kezdeném, szerényen lesütött szempillám alól elégedetten figyelve a hatást. De hát épp ez az, hogy a FAZ nem írt a Wang folyóról. Legalábbis a nevét és az URL-jét le nem írta semmiképp.

Diszkréció
Diszkréció
(Forrás: Wikimedia Commons / Dorothea Witter-Rieder / GNU-FDL 1.2)

Kezdem hát úgy, hogy a FAZ irodalmi mellékletét lapozgatva bukkantam Eco új német könyvének recenziójára Andreas Platthaus tollából „Wissen stinkt nicht”, „A tudás nem bűzlik” címmel. Nagy érdeklődéssel fogtam hozzá, mert a cikk egy olyan könyvcímmel kezdődött – és a terjedelem felében ezzel foglalkozott –, amely sok-sok órányi kutakodást szerzett nekem két éve, amikor Ecótól A rútság történetét fordítottam: La polychrésie de la race allemande, „A német faj sokszarúsága”. Eco ugyanis a címet következetesen polychesie-vel idézte, ami semmit sem jelent. Annak idején végül arra kellett jutnom, hogy nem is látta a könyvet, amelyről írt, hanem csak egy katalógusból idézte hibásan. A FAZ cikke azonban most arról tudósított, hogy Eco spanyol fordítója is belebotlott ugyanebbe a problémába, s őt sem hagyta nyugodni, hanem utánanézett a dolognak. Rettentő kíváncsi lettem, mire jutott.

Dieser Titel wiederum trieb den spanischen Übersetzer Ecos zu einer aufwendigen Internetrecherche an, weil er seinen Lesern im Gegensatz zu Eco eine Übersetzung des französischen Titels bieten wollte, diesen aber unverständlich fand. Schließlich bekam er Auskunft von einem russischen Kollegen über die richtige Schreibweise, und tatsächlich stieß er sogar noch auf einen weiteren Antiquariatskatalog, in dem die bislang einzige bekannte ausführliche Wiedergabe des Bérillon-Aufsatzes zu finden war: „La polychrésie de la race allemande. Das übertriebene Darmleerungsbedürfnis der deutschen Rasse. Superlienteria germanica. – Extrait des Bulletins et Mémoires de la Société de Médecine de Paris, séance du 25 juin 1915. P., Maloine & fils, 1915. 24 × 16 cm, 20 p. Broché.“ Seitdem, so beklagt der spanische Übersetzer, sei dieser Eintrag aber wieder aus dem Netz verschwunden. Die Geschichte der Suche nach dem in mehrfacher Hinsicht verderbten Titel hätte Umberto Eco gefallen – und mutmaßlich kennt er ihr Ergebnis auch, denn in der gerade erschienenen Übersetzung seiner 2006 auf Italienisch publizierten Textsammlung „La memoria vegetale e altri scritti di bibliofilia“, die im Original noch von „La polychesie“ sprach, steht nun korrekt „La polychrésie“.

Ez a cím Eco spanyol fordítóját is kimerítő internetes kutatásra indította, mert Ecóval szemben fordítást is szeretett volna adni olvasóinak a francia címről, amelyet azonban érthetetlennek talált. Végül egy orosz kollégája világosította fel őt a helyes írásmódról, s ezután valóban rá is lelt egy antikváriumi katalógusra, amelyben szerepelt a Bérillon-mű eddig ismert egyetlen pontos címleírása: „La polychrésie de la race allemande. Das übertriebene Darmleerungsbedürfnis der deutschen Rasse. Superlienteria germanica. – Extrait des Bulletins et Mémoires de la Société de Médecine de Paris, séance du 25 juin 1915. P., Maloine & fils, 1915. 24 × 16 cm, 20 p. Broché.” Azóta, panaszolja a spanyol fordító, már ez a katalóguscédula is eltűnt a netről. A többszörösen is romlott cím utáni kutatás története bizonyosan tetszett volna Ecónak is – aki feltehetően ismeri is ennek eredményét, mert 2006-ban olaszul kiadott La memoria vegetale e altri scritti di bibliofilia című szöveggyűjteményének most megjelent fordításában ott, ahol az eredetiben „La polychesie” állt, már helyesen „La polychrésie” szerepel.

Meglepetten kell konstatáljam, hogy ez a spanyol fordító, akár a viccben – én volnék. Platthaus nyilván a bejegyzés angol nyelvű változatát olvasta, s a blog spanyol címéből – Poemas del río Wang – vélhetett spanyolnak. Eddig még úgy-ahogy elmegy. No de a többi se stimmel. Az „orosz kolléga”, akire véletlenül találtam rá a neten, szintén nem tudta a helyes írásmódot, hanem a helytelent támasztotta alá zseniális módon hamis etimológiákkal. A katalóguscédulára, s ezáltal a helyes polychrésie alakra végül nem is a kulcsszó, hanem egy francia nyelvi kvíz sugallata, majd a „Berillon+race allemande” szavakra való keresés alapján találtam rá. Mindezt leírtam schwarz auf weiss, idézetekkel és bekötött hivatkozásokkal.

Modern német WC. Nem bűzlik
Modern német WC. Nem bűzlik
(Forrás: Wikimedia Commons / Ra Boe / CC BY-SA 3.0)

Platthaus a „Lohnende Internetrecherchen” – „Az internetes keresés kifizetődik” címet adja kutatásom rövid összefoglalójának. Cikke azonban azt illusztrálja, hogy a felületesség, a félig elolvasott információk továbbadása és a név és hivatkozás nélküli idézés is kifizetődik. Unwissen stinkt nicht?

Hasonló témájú cikkek A Wang folyó versein

Lenyúlás

Isten malmai

Diszkréció

Szinkron

Czédulátska

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
8 filólogo1 2012. június 1. 12:12

@scasc: Büntetni kéne az ilyet!

7 scasc 2012. június 1. 00:32

@filólogo1: Lehet, hogy Eco Bechteltől vette. Lehet, hogy Eco ismerte az eredeti -chresie változatot, de a görög "χέζω" (aoristos tő: χεσ-), ismeretében tudatosan, szándékosan változtatta azt meg. Ilyen simlisség is kitelik belőle...

6 filólogo1 2012. május 31. 21:18

@Studiolum:

A visszafordítás-elmélet életszerűnek tűnt, és már majdnem megnyugodtam, de amikor még egyszer rákerestem az inkriminált szavakra, rábukkantam Guy Bechtel "Délires Racistes et savants fous" c. 2006 novemberében megjelent könyvének ismertetésére, benne a Bérillonról szóló passzussal, ahol a "polychésie" változat szerepel, így, "r" nélkül. Idemásolom a linket:

xuihtecuhtli.over-blog.com/article-6028020.html

Lehet, hogy a kérdés csak úgy dönthető el, ha valaki megkeresi a könyv egy példányát?

5 Pesta 2012. május 31. 15:08

evacuation intestinale - beszarás ez a megfogalmazás! :)

4 Studiolum 2012. május 31. 14:22

@filólogo1: Annyi bizonyos, hogy a cím a valóságban „polychrésie”, r-rel. Hogy Bérillon hogyan jutott ehhez a formához, arra csak hipotézisem van: A kora újkori latin orvosi irodalomban, pl. Dioscorides Mattioli kommentárjaival együtt sok nyelvre fordított népszerű füveskönyvében a székelést az ʻusus’, ʻutere’ stb. terminusokkal jelölik, s ennek ógörögre való visszafordítása lehetett a πολυχρησία.

3 filólogo1 2012. május 31. 12:52

A "polychesia" egy korrekt görög alapú "tudományos" műszónak tűnik. Második összetevője a "szarni" jelentésű "χέζω" ige (aoristos tő: χεσ-), mely az ó- és az újgörögben egyaránt megvan. Valószínűleg azért nem találta senki, mert csak az η (éta) töveket nézték, ez pedig egy epszilonos (ε) tő. Így juthatott eszébe valakinek a χρήσις szó, ebből következtethette ki - a polychésie lehetséges forrásaként - a πολυχρήσις-t, , mely azonban ebben a formában nem létezik a görögben. Létezik ellenben a késői és ritka előfordulású πολυχρησία szó, melynek azonban semmi köze a bélmozgáshoz, jelentése "sok vagy gyakori használat" (pl. amikor vmi. elkopik a sok használattól). A "polychrésie" tehát minden bizonnyal egy "hiperkorrekciós" hiba, mely a helyes, de meg nem értett "polychésie" helyébe lépett. Erre a jelenségre ld. a Hippolyt hippodrommá alakulását az ismert vígjátékban.

2 siposdr 2012. május 29. 21:37

Nekem kifejezetten tetszett ez az írás. A végén leírt csattanó pedig Karinthy fordítás paródiáját juttatta az eszembe (Jöttem a Gangesz partjairól...)

1 El Mexicano 2012. május 28. 17:24

Nagyon tanulságos írás. Ha egy elírt vagy félreértett szó annyira elterjed, hogy már meg sem lehet találni az eredetit, elég sok bosszúságot tud okozni, ezt én is sokszor megtapasztaltam, amikor fordítottam valamit (bár én nem hivatásszerűen csinálom, meg nem is könyveket, csak dalokat).

Eszembe jutott erről nekem is egy történet, bár az csak a saját hülyeségem miatt volt. Épp a minap fordítottam egy corridót, és azt hallottam a szövegben, hogy "la echaba en el ancla", 'feldobta a nőt a horgonyra'. Elkezdtem gondolkodni, mi a fenét jelenthet ez, csakis átvitt értelemben, vagy hogy jelent-e mást is szlengben az "ancla". Aztán eljutottam odáig, hogy rákeresek a szóra, de nem találtam semmi extrát. Akkor eszembe jutott, hogy rákeresek az egész kifejezésre (ha dalszöveg, akkor minden bizonnyal megvan a neten), de azt sem találtam, ekkor már kezdett gyanússá válni a dolog. Na, mondom akkor megnézem az előadó hivatalos oldalán a "hivatalos" szöveget. Természetesen kiderült, hogy az nem "ancla", hanem csak "anca", és azt jelenti, hogy 'a ló hátsó fele'. Így már egyértelmű volt a jelentése: 'feldobta a nőt a lóra hátulra'. :)

Információ
X