nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
„...mert a jó sajátja, / Míg bűne a koré, mely szülte őt.”
A világ újrafelosztása

A nyelvtanuló hamar szembesül azzal, hogy az egyes nyelvek másként osztják fel a világot. Ám mi van akkor, ha a világ változik? Kénytelenek a fordítói stratégiák is megváltozni?

nyest.hu | 2010. október 14.
|  

Papp Ferenc Könyv az orosz nyelvről című műve az egyik legkitűnőbb, a nyelvészetről szóló ismeretterjesztő munka. Megértése igazán mély orosz nyelvtudást nem igényel, bár a szerző a mű megírása idején számíthatott arra, hogy az olvasó legalább a cirill betűket ismeri, és valamennyire ért is oroszul.

A kötetnek a jelentésről szóló fejezetében Papp Ferenc olyan problémákat boncolgat orosz példákon keresztül, melyek bármely nyelv tanulásakor relevánsak. Az egyes nyelvek ugyanis különbözőképpen osztják fel a világot: az egyikben külön szavakat találunk olyan fogalmakra, melyekre egy másikban csak egy közös összefoglaló elnevezést találunk. Ilyen a magyar kizsákmányolás és szerelem esete: ezeknek nincs pontos orosz megfelelőjük.

A magyar kizsákmányolás legközelebbi orosz megfelelője az эксплуатация [ekszpluatácija], de ez szélesebb értelmű, mindenféle forrás kiaknázását, kimerítését, kihasználását jelenti. Éppen ezért ha az orosz szövegben egyértelművé akarjuk tenni, hogy a kizsákmányolásra gondolunk, az эксплуатация человека человеком [ekszpluatácija cselovéka cselovékom] ’ember ember által való kiaknázása ~ kimerítése ~ kihasználása’ szerkezetet kell használnunk. Ezt magyarra egyszerűen kizsákmányolásnak fordítjuk. Papp hibáztatja az ember ember által való kizsákmányolása fordítást, mivel a kizsákmányolás a magyarban eleve csak azt jelentheti, hogy ember használ ki egy másik embert.

Papp Ferenc másik példája kevésbé kötődik a kor ideológiájához. Az oroszban, akárcsak a jól ismert nyugat-európai nyelvekben, nincs külön szó a ’szeretet’-re és a ’szerelem’-re: любовь [ljubov].

Az angolban vagy a franciában sem más a helyzet... (Humphrey Bogart és Ingrid Bergman a Casablancában)
Az angolban vagy a franciában sem más a helyzet... (Humphrey Bogart és Ingrid Bergman a Casablancában)
(Forrás: Wikimedia commons)

Éppen ezért az oroszban, ha egyértelműen szerelemről szeretnének szólni, a любовь между мужчиной и женщиной [ljubov mezsdu mussinoj i zsensinoj] ’férfi és nő közötti szeretet’ kifejezést használják. Az oroszról magyarra fordítók gyakran igyekeznek szó szerint fordítani: a férfi és nő közötti szerelem. Papp ezt hibáztatja, de indoklása mai szemmel már kissé furcsa.

A „férfi és nő közötti szerelem” nem egyszerűen bőbeszédűség: a meghökkent olvasó ennek láttán önkéntelenül a férfi és férfi, nő és nő közötti perverz viszonyra kezd gondolni stb.

Olvasóink maguk is eldönthetik, voltak-e hasonló asszociációik az imént. A szerző védelmében azonban hozzá kell tennünk, hogy a „perverz viszony” nem feltétlenül személyes homofób indulataira utal, a korban (1979-et írunk) a kötet aligha jelenhetett volna meg megengedőbb megfogalmazással. Számunkra azonban nem is ez az érdekes, hanem az, hogy mit kezdjünk akkor, ha a szerelemről van szó, függetlenül attól, hogy milyen nemű érzi milyen nemű iránt – különösen, ha magyarról fordítunk oroszra.

Hogyan mondják oroszul?
Hogyan mondják oroszul?
(Forrás: Wikimedia commons)

A megoldás egyszerűbb, mint gondolnánk. Ahhoz, hogy megértsük, vegyünk egy olyan példát, ahol a magyar osztja el a világot kevésbé részletesen, mint egy másik nyelv. Erre klasszikus példa a német, ahol a magyar fa szónak két megfelelője van: Baum ’élő fa’ és Holz ’faanyag, tűzifa’. Ha egyértelművé akarjuk tenni, hogy az utóbbiról van szó, akkor persze használhatjuk a faanyag vagy tűzifa szavakat, de gyakoribb, hogy csak a puszta fa szót használjuk ebben a jelentésben: Gyűjts egy kis fát! – kérünk valakit, ha tüzet akarunk gyújtani (és az illető nem gyökerestül kitépett növényeket fog hozni).

Görög szerelem...

Az ógörög nyelv nem csupán a szeretetet és a szerelmet különböztette meg, hanem négy különböző érzelmi viszonyt tudott kifejezni:

  • agapé: mély lelki vonzalom, lelki szerelem
  • érosz: szenvedélyes, testi vonzalommal járó szerelem
  • filia: baráti, rokoni szeretet
  • sztorgé: szűkebb családon belüli szeretet (pl. szülő és gyermeke között)

Hasonlóképpen természetesen az oroszok sem használják mindig a любовь между мужчиной и женщиной kifejezést akkor sem, ha tényleg kifejezetten ellenkező neműek közötti érzelmi viszonyra gondolnak – ehelyett megelégszenek a puszta любовь-val. A szövegkörnyezetből amúgy is kiderül, hogy mire gondolnak.

Papp példája egyébként is kissé sántít, hiszen miért ne beszélhetnénk például nő és férfi közötti szeretetről. Az orosz körülírás valójában nem a mi szerelemfogalmunkra utal, csupán arra, hogy az érzelem két ellenkező nemű felnőtt között alakul ki: az, hogy az ilyen érzelem tipikusan szenvedélyes vagy éppen testi vágyakkal is együtt jár, már a nyelven kívüli tudásunk teszi hozzá. Ettől függetlenül persze a любовь между мужчиной и женщиной kifejezést az esetek többségében (ha nem azonos neműek szerelmével van szembeállítva vagy nem szenvedélytől és testi kapcsolattól mentes érzelemről van szó) tényleg helyesebb egyszerűen szerelemnek fordítani.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X