nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Csalásra nevel az iskola?
Csermely: versengés helyett együttműködés

Magyarországon több tehetség van, mint amennyi hasznosul, a tehetséggondozás egész életen át tartó folyamat – mondta Csermely Péter, a Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Pathobiokémiai Intézetének professzora pénteken Budapesten.

MTI | 2010. december 18.
|  

Az Apáczai Kiadó által szervezett országos közoktatási szakmai konferencián a professzor hangsúlyozta: Magyarország a tehetségek szempontjából a többi állammal összehasonlítva jobb helyzetben van, mint a gazdasági helyzete indokolná. A magyar a legindividualistább nemzetek egyike, de sokszor nem helytálló a magyarok önértékelése, ami a megfelelő kockázatértékelést is veszélyeztetheti – vélekedett.

Csermely Péter kiemelte: a felmérések azt mutatják, hogy Magyarországon az iskolai feladatok jellege inkább a versengést, semmint az együttműködést serkenti, holott egy demokráciában az utóbbira nagyobb hangsúlyt kellene helyezni. Az együttműködés kapcsán azt kell megérteni, hogy ezáltal nem ugyanazt az egységet osztják el többfelé, és sokszor csak ez lehet a „nyertes stratégia” – mondta.

Egy további kutatás arra mutat rá, hogy az iskolai csalásoknak csak tíz százalékát leplezik le a pedagógusok, és ha a gyerekek jelzik, ha ilyet tapasztalnak, a tanárok csak leintik őket – fogalmazott, hozzátéve: ezért a középiskolában a gyerekek már egyáltalán nem is szólnak, ha csalást látnak.

A professzor szerint a magyar oktatási rendszer „hátránycentrikus”, és bár valóban szükséges a hátrányos helyzetű gyermekekkel külön is foglalkozni, de vigyázni kell arra, hogy ne bélyegezzék meg őket emiatt. Csermely Péter beszédében azt is elmondta, az elismerés különösen lényeges, a pszichológusok szerint az embernek legalább ötször annyi dicséretre van szüksége, mint szidásra.

Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet szakmai és tudományos főigazgató-helyettese a Nemzeti Alaptanterv (NAT) várható változásaival kapcsolatban úgy vélekedett: a NAT szimbolikus dokumentum, amely a laikusoknak is szól, tartalma üzenetértékű a nemzedékek kapcsolatának szempontjából, mivel megmutatja, mi az, amit a jelenlegi generáció tovább szeretne adni az utána jövőknek.

A tartalmi szabályozás három szintből áll: a NAT-ot a kerettantervek bontják tovább, azokat pedig a helyi tantervek – jegyezte meg. Kifejtette: a NAT-tal kapcsolatos munkálatok főbb elemei a NAT küldetésének újradefiniálása, a „közműveltség” értelmezése a kollektív identitástudatért, a műveltségtartalmak megjelenítése és az új ismeretkörök beépítése.

Kaposi József szerint a kiemelt fejlesztési területek között van a fenntartható fejlődés, a mindennapi életre és munkára nevelés, valamint a tanórán kívüli nevelés, így például a szakkörök és kirándulások.
Mint elmondta: a tervek szerint 2012 őszén indulhat meg az új NAT szerinti oktatás az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamokon.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X