A Számá Dă Noj – Vigyázz Reánk Egyesület a Szent Márton Caritas Alapítvánnyal közösen 2008 őszén pályázati forrásból Nyitott Ház néven közösségi házat hozott létre Gilvánfán az ott élő halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és családok támogatására. Az intézmény fő tevékenységi területe a gyermekek iskolai előmenetelének, továbbtanulásának támogatása, speciális nevelési, egészségügyi, szabadidős programok-, szociális szolgáltatások biztosítása a helyben élők számára. Működési költségeit, programfejlesztését pályázati támogatásokból biztosítja.

A Nyitott ház teszi lehetővé – évtizedek óta először - segítő szakemberek folyamatos jelenlétét a településen, a pályázati támogatás egy részét a humán erőforrás biztosítására fordítottuk. A központban szociális munkás mellett helyi szociális segítő munkálkodik. A szakmai vezetést is képzett szakember látja el, így a Nyitott Ház sokrétű szolgáltatást tud nyújtani az oda ellátogatóknak. A közösségi ház és tanoda heti 5 napos, folyamatos nyitvatartással működik.

A közösségi ház nyújtotta szolgáltatások közül az egyik legfontosabb a fiatalok segítésére létrejött Tanoda. 30-35 gyerek rendszeresen , nem egy időben  vesz részt a különböző szabadidős és tanulmányi programokon. A tanulmányi segítségnyújtást az általános és középiskolás tanulók egyaránt igénybe veszik. A ház munkatársai folyamatosan kapcsolatot tartanak a gyerekek iskoláival, a magyarmecskei általános iskola mellett a pécsi középiskolákkal is, ahová a néhány középiskolás fiatal jár, valamint szoros kapcsolatban vannak a családokkal is. A gilvánfai Tanoda mintegy egyéves előkészítés után – igényfelmérés, családlátogatások, épületátalakítás, közösségi és tanulmányi programok, kirándulások, új munkatársak felvétele (matematikatanár, nyelvtanár, szociális munkás, romológus hallgató) december 18-án nyitotta meg hivatalosan kapuit. A nyitó ünnepségen részt vettek a tanodás fiatalok és családtagjaik, a falu polgármestere. Az ünnepség része volt egy közös vacsora is.

A tanodában heti rendszerességgel tartanak diákkonferenciákat, melyek során a diákok önrendelkezését segítik, közösen vitatják meg a felmerülő problémákat, illetve reflektálnak az elmúlt időszak eseményeire.

A pályázati támogatásból lehetőség nyílt a házi könyvtár fejlesztésére. Új szakkönyvek, szépirodalmi művek kerültek a polcokra, új oktatási segédanyagok vásárlására is volt lehetőség. A gyerekek rendszeresen kölcsönöznek, nőtt az olvasási kedvük. A középiskolások a házi könyvtárban hozzáférnek  a kötelező irodalomhoz, és azok feldolgozásához is segítséget kapnak.

A pécsi Playback Színház rendszeresen tart drámapedagógia foglakozásokat, melyek során fejlődik a résztvevő fiatalok kommunikációs készsége, önismerete.

Összességében elmondható, hogy a Közösségi Házban olyan szakembergárda várja az oda érkezőket, akik megszerezték azt a tapasztalatot, ami szükséges a helyi viszonyok közötti munkához. A programok látogatottsága, a résztvevők aktivitása bizonyítja a szervezet szakmai hitelét. Amennyiben a tevékenységek hosszú távon meg tudnak valósulni, az eddigi eredmények fenntartása esetén akár a „gilvánfai modellről” is beszélhetünk, amelyet más, leszakadó, nagy munkanélküliséggel rendelkező hátrányos helyzetű településeken is érdemes bevezetni.