nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • gekovacsistvan: Munkácsi Bernát tehát, hitet tesz a magyar nép és a magyar nyelv eredetének egysége mellet...
    2021. 04. 13, 17:27  Az ugor lovakrul
  • gekovacsistvan: "Munkácsi Bernát ezúttal is megfogalmazta azt az állítását, hogy a magyarság nem a türkökt...
    2021. 04. 13, 11:17  Az ugor lovakrul
  • mederi: "Csak a véletlennek köszönhető, hogy a két szó azonos alakúvá vált." -Szerintem is. A magy...
    2021. 04. 04, 10:26  Miért nyúl a nyúl?
  • mederi: @Fülig James: 61 Egy körülbelüli idézet a Wikipédiából Fleming kísérleteinek sikeréről kol...
    2021. 04. 04, 09:32  Dob és dob
  • mederi: A közmondás szerint a "részeg disznó (ember) hentereg a földön" és nem *hengereg, mert meg...
    2021. 04. 01, 10:02  Hentel-e a hentes?
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Ex libris ex ego
Címeres és szimbolikus ex librisek

Az ex libriseket eleinte csak praktikus okokból használták, ezért kevéssé voltak változatosak, de ahogy motívumkincsük kibővült, egyre változatosabbak lettek. Cikkünkben a legkorábbi és legelterjedtebb fajtájával a heraldikus, azaz címeres ex librisszel, és legsokszínűbbel, a szimbolikus ex librisszel foglalkozunk.

Harangozó Ádám | 2011. augusztus 25.
|  

Az ex librisek történeti és technikai áttekintése után cikksorozatunk mostani részében a könyvjegyek két fő fajtáját vesszük szemügyre.

Heraldika

A címereknek az évszázadok alatt nagyon kifinomult ábrázolásrendszere alakult ki, ahol a legapróbb eltérés is jelentést hordozhat, és sokat elárulhat a tulajdonosáról. Az alábbiakban a címer főbb részeit és azok jelentéseit tekintjük át.

A címer legfontosabb része a pajzs. Ez közvetlen a harctéren csatázó lovagoktól ered, akik pajzsukra ábrákat rajzoltak, hogy társaik be tudják őket azonosítani. A pajzs formája korszakonként és országonként változó.

A legjellemzőbb pajzsformák
A legjellemzőbb pajzsformák
(Forrás: Wikimedia Commons / GFDL 1.2)

Ezen található a címerábra, ami a címer legegyénibb része, amin szimbólum, geometriai forma, szín jelölheti a tulajdonost.

Thibaud Gaudin címere oroszlánnal, a heraldikában leggyakrabban felbukkanó állattal.
Thibaud Gaudin címere oroszlánnal, a heraldikában leggyakrabban felbukkanó állattal.
(Forrás: Wikimedia Commons / GFDL 1.2)

Fölötte található a sisak, ami (szintén országonként változó módon) rangjelölő szereppel bírt. Eleinte csak a lovagok címereiben szerepelt, de idővel az összes címer része lett. A királyok és egyéb fejedelmek aranypántú vagy teljesen arany tornasisakot (pántos sisakot) viseltek, a nemesek ezüstből készültet, míg a nem nemesi származásúak, például a polgárok, úgynevezett csőrsisakot. Egyes heraldikai rendszerekben az is jelentéssel bír, hogy merre néz a sisak: a királyé például mindig szembe néz, Franciaországban a nem egyenrangúak házasságából született utód sisakja mindig balra fordul. A rostélyok száma a nemesi rangfokozatot mutatta, akinek pedig több hűbérbirtoka is volt, akkor ezt annak megfelelő számú sisakkal jelölte.

A sisakok számát tekintve a rekordtartó valószínűleg Brandenburg-Ansbach és Kulmbach utolsó őrgrófja, akinek címerén 15 sisak látható.

Címeres és szimbolikus ex librisek
Forrás: Wikimedia Commons

A sisak tetején sisakdísz található, ami az első címereknél még a pajzson lévő alakot ismételte meg, de később már attól eltérő volt. Általában állatot (leggyakrabban oroszlánt) vagy embert ábrázol a sisakdísz, de olyan is van, ahol madártollak vagy egy kard látható a sisak fölött.

A Rathsamhausen-család címere
A Rathsamhausen-család címere
(Forrás: Wikimedia Commons)

A középkortól kezdve a címereket használták tulajdon megjelölésére, gyűrűre, fegyverre, de akár épületeken is látható volt, és ez a szokás hagyományozódott tovább az ex librisekre is. Néhol csak a címerpajzs, máshol a teljes címer sisakkal együtt jelölte a tulajdonost. Sok könyvtulajdonos csalásra használta a könyvjegyén található címert, a rajz sokszor magasabb rangot fejezett ki, mint ami a valóságban volt. A heraldikus jelölési mód azért volt népszerű, mert így nem csak egy ember, hanem egy egész család könyvtára jelölhető volt közös címerükkel (gyakran név sem volt rajta), összetartva a generációk gyűjteményét. A heraldikus képek a legtöbb országban idővel átadták helyüket az egyénibb, a tulajdonos személyiségéből többet kifejező típusoknak.

Reinhold Stenbock svéd nemes ex librise
Reinhold Stenbock svéd nemes ex librise
(Forrás: Ex Libris Chronicle)

Szimbolikus ábrázolások

Az ex librisek igazán színes világa a témás és szimbolikus ábrázolásoknak köszönhető. Bár a régebbi, címeres ex libriseken is szimbólumok vannak, a szakirodalom ezeket mégis külön kezeli. A szimbolikus ex libriseken a könyv birtokosának tetszőleges tulajdonságát lehetett kiemelni, és megtenni könyvtárának védjegyévé. Nézzünk meg néhány visszatérő témát, motívumot!

Gyakori volt a foglalkozásra utaló tárgyak ábrázolása. Mindenki megtalálta magának azt a tárgyat, ami a legjobban jelképezte hivatását: orvosok, geográfusok mérőműszereikkel díszítették könyveiket, míg a bankárok sokszor pénzérmével, tudósok, művészek könyvjegyei pedig a tudás jelképeit tartalmazták. Egy 18. századi fogász ex librisén az előtérben egy nyitott könyvet láthatunk, miközben a háttérben a doktor egy óriási fogat próbál köré tekert lánccal kihúzni.

Maria Kuhnert-Brandstatter osztrák gyógyszerész könyvjegye
Maria Kuhnert-Brandstatter osztrák gyógyszerész könyvjegye
(Forrás: Wikimedia Commons)

Egyházi személyek könyvjegyein visszatérő szimbólum a püspöksüveg és a pásztorbot – ezeken is mindig gondosan jelezték, hogy milyen rangbéli az illető.

Címeres és szimbolikus ex librisek
Forrás: Wikimedia Commons

Egy könyvjegyen a következőt olvashatjuk:Nunc mihi, mox aliis” (Ma az enyém, hamarosan valaki másé). Az ex librisek visszatérő motívuma volt a vanitas (az élet hiábavalósága) és a memento mori (emlékezz a halálra) is: gyakran koponyák vagy a kaszás emlékeztettek az élet és ezzel együtt a birtoklás mulandóságára.

Ex libris Benoît Junod (Ivan Miladinovic, 1998)
Ex libris Benoît Junod (Ivan Miladinovic, 1998)
(Forrás: fisae.org)

Sokan voltak, akik nem mentek messzire témáért, és ex libriseikre könyveket vagy könyvtárbelsőket rajzoltattak. Az egyszerű ábrázolásoktól kezdve a csodálatos képzeletbeli könyvtárakig elég sokféle használatát láthatjuk ennek a motívumnak. Találkozhatunk olyannal is, ahol a könyv mint kapu vezeti át a tulajdonost egy álomvilágba, az egyik igazi bibliofil könyvjegyén pedig egy fényárban úszó lépcsőn angyalok jönnek le, akik könyveket hoznak a könyvtárba. Egy cseh ex librisen óriási könyvekből épült labirintust láthatunk, ahova épp belép a tulajdonos, kezében kötél, hogy ki is találjon.

„In tali numquam lassat venatio sylva“ - Ilyen erdőben a vadászat sosem fáradság
„In tali numquam lassat venatio sylva“ - Ilyen erdőben a vadászat sosem fáradság
(Forrás: Wikimedia Commons)

A legérdekesebb ex librisek nem közös motívumkincsből építkeznek, hanem a művész és a megrendelő szoros együttműködésével készülnek, és a tulajdonos legegyénibb tulajdonságait tükrözik, így kívülállók számára sokszor nem is érthető, mit akar kifejezni a kép.

Címeres és szimbolikus ex librisek
Forrás: Wikimedia Commons / Klemens Brosch

Cikksorozatunk következő részében az ex librisek egy privát és pikáns fajtáját mutatjuk be: az erotikus ex librist.

Források

Kiss Farkas Gábor - Hegyi Ádám (szerk.): A magyar irodalom filológiája

Deé Nagy Anikó: A marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár ex librisei

Heraldry

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X