-
ganajtúrós bukta: @Sándorné Szatmári: Itt tudsz blogot indítani: blog.hu Azt hiszem ha jól megy fizetnek is ...2024. 11. 04, 11:35 Hat tévhit a magyar nyelvről
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Neked csak az kell, hogy ideöntsd a mantráidat. Idézel egy mondatot, a...2024. 11. 02, 21:51 Hat tévhit a magyar nyelvről
-
Sándorné Szatmári: Kiegészítés: Nem értettem félre amit írtál, csak a "valamilyen szinten konstruktív" beszél...2024. 11. 02, 21:48 Hat tévhit a magyar nyelvről
-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 280 Ezt írod.. "amikor mi "vitázunk" (=beszélgetünk) az legalább vezet ...2024. 11. 02, 21:43 Hat tévhit a magyar nyelvről
-
ganajtúrós bukta: Mondjuk az ilyen vitákat én sem értettem.. Még amikor mi "vitázunk" (=beszélgetünk) az leg...2024. 10. 31, 16:26 Hat tévhit a magyar nyelvről
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A nyomdatechnika fejlődése elősegítette a képzőművészeti alkotások sokszorosítását, ezzel párhuzamosan az ex librisek is egyre kifinomultabb technikával és nagyobb példányszámban készültek.
A legrégebbi képsokszorosítási technika a fametszés volt. Ennél a technikánál a művész egy csiszolt fadúcra rajzol, majd a vonalakat meghagyva egy vésővel bemélyíti a felület többi részét, így lesz nyomóforma, amire kerül később a festék.
Mivel az így kézült ex librisek időben még nagyon közel álltak a kézi festésű elődeikhez, ezért ezeket is gyakran kiszínezték még.
(Forrás: Official web site of the International Federation of Ex-libris S)
Nem sokkal később, párhuzamosan a fametszetekkel, megjelent a rézmetszés is: ekkor egy rézlemezbe vésik a kép vonalait, ez egy mélynyomásos eljárás, azaz a képet adó részek bemélyednek a felületen.
Rézkarccal is készültek ex librisek, ez annyiban különbözik a rézmetszettől, hogy itt nem vésővel karcolják, hanem savval maratják az anyag felületét.
(Forrás: Official web site of the International Federation of Ex-libris S)
Ezek a technikák egészen a 19. századig népszerűek voltak, de ma is akadnak hagyományőrzők, akik ilyen módokon készítenek könyvjegyeket.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Modernebb technika a litográfia, azaz a kőrajz. Ez a síknyomásos eljárás kémiai reakciókat használ. A csiszolt kőlapra speciális zsírkrétával viszik fel a rajzot, és a nyomdafesték csak ezen tud megtapadni, így kerül át a kép a papírra.
Ez a technika annyira népszerű volt, hogy lehetővé tette az exlibrisgyűjtés kialakulását.
A 20. század népszerű sokszorosítási módszere a linómetszés volt. Ekkor a könnyen megmunkálható linóleumlapból vájják ki azokat a felületeket, amelyekre nem kerül nyomdafesték.
Mivel az ex libris-művészet folyamatosan alkalmazkodott a technikai változásokhoz az évszázadok során, ezért ma már a legmodernebb technikákat is alkalmazzák. Az utóbbi évtizedekben elterjedtek a számítógépes grafikai eljárással készült ex librisek. A CGD (Computer Generated Design – számítógéppel generált design) ex librisek ügyében egyes gyűjtők, szakértők bizonytalanok, hogy ezek is olyan művésziek, elkészítésük olyan képességeket igényel, mint a hagyományos eljárásokkal készültek, de FISAE (Fédération Internationale des Sociétés d’Amateurs d’Exlibris – Ex libris Egyesületek Nemzetközi Szövetsége) versenysorozatokkal igyekszik rámutatni arra, hogy digitális technikával is ugyanolyan igényes alkotásokat lehet készíteni.
Források
Kiss Farkas Gábor - Hegyi Ádám (szerk.): A magyar irodalom filológiája
Deé Nagy Anikó: A marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár ex librisei
Vén Zoltán: A modern ex libris, Kisgrafika, 2010/3, 8.