-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ismét kitettél magadért értelmetlenségben. De legalább az kiderült, ho...2024. 11. 12, 21:30 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 7 Köszönöm szépen, átolvastam.. (seas.elte.hu/szigetva/papers/trier2024-slides....2024. 11. 12, 14:13 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Azóta jobban értem a magyar múlt időt. Itt van pl. egy absztrakt erről...2024. 11. 11, 16:48 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 3 Ezt írtad: "....pl mond-t-a, erre séróból nem tudom a szabályt.." Úgy látszik...2024. 11. 11, 16:37 Szótekerészeti agybukfenc
-
ganajtúrós bukta: Kémiából és történelemből is nagyot alkottak ezek a srácok! :D Érdemes rá keresni!2024. 11. 11, 11:40 Bëlgát a magyarórára!
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Hiába tennék kötelezővé a burját nyelvet az iskolában, ha a gyerekek úgysem tudnák sehol sem használni. A kisebbségi nyelveknek élettérre van szükségük.
Vjacseszlav Vlagyimirovics Nagovicin 2007 óta Burjátia elnöke. Maga nem Burjátiában, hanem az attól több ezer kilométerre található Udmurtiában született – arra vonatkozóan nincsenek adatok, hogy felmenői között vannak-e udmurtok, illetve udmurtul tud(ott)-e.
A burját elnök – és egyszemélyben kormányfő is – néhány évvel ezelőtt megtanult burjátul, legalábbis a társalgási szintig eljutott – állítja a burjátiai sajtó. Ezután azonban gyakorlás híján el is felejtette, amit addig tanult. Az elnök megválasztása után burjátleckéket vett – az nem világos, hogy ha korábban volt erre lehetősége, ez miért szűnt meg olyan mértékig, hogy még a szintfenntartásra sem futotta. (Nagovicin nem először járt így: korábban franciául olyan jól tudott, hogy diplomáját is részben franciául védte – most jó, ha egy bonzsúrt ki tud nyögni – bár ha francia nyelvű környezetbe kerül, lassan visszajönnek a szavak, kifejezések.)
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A téma annak kapcsán merült fel, hogy Burjátiában új oktatási törvény készül, s a legélesebb viták annak kapcsán alakultak ki, hogy kötelező legyen-e a burjátoktatás. Az elnök a nyelv tanulásának kötelezővé tétele mellett érvel: ha a burját nyelv kihal, elveszik a köztársaság nemzetiségi jellege is (ez pedig az autonómia felszámolását jelenthetné). A föderációs alkotmány és nyelvtörvény értelmében ugyanis nem lehet kötelezővé tenni a köztársaságok államnyelveinek oktatását. Most olyan megoldást keresnek, amellyel ezt a gyakorlatban mégis el lehetne érni.Burjátia közel egymilliós lakosságának kb. 30%-a vallja magát burjátnak. Az Oroszországi Föderácó területén több mint 460 ezer burját él, de közük alig 283 ezren beszélnek burjátul.
Vannak olyanok is, akik szerint a nyelvet senkire nem lehet ráerőltetni, és a burját kötelezővé tétele nem segítene. Példaként hozzák fel, hogy Oroszországban az angol oktatása sem túl sikeres – bár ennek tanulásában a gyerekek még viszonylag motiváltnak is tekinthetőek. Burjátul azonban nincs miért tanulniuk: nincsenek vagy alig vannak burját nyelvű rádió- és tévéadások, filmek; burjátra fordított könyvek, burjátul alkotó írók; burját nyelvű reklámokról vagy számítógépes programokról nem is beszélve.
Míg az angoloktatást számtalan tankönyv, szótár, kidolgozott tanításmódszertan segíti, addig a burját esetében nem ez a helyzet. Nincsenek szótanító segédeszközök, a szótárak hiányosak, az iskolai tankönyvek szövegeit pedig időnként a felnőttek sem értik. Sok iskolában van nyelvi labor: ezeket az angoloktatásban használják is, ám a burjátoktatásban nem. Burjátul csak azok a gyerekek tudnak, akiknek a családjában burjátul beszélnek. Éppen ezért meg kellene változtatni az oktatás menetét: nem szavakat és nyelvtani szabályokat kellene tanítani, hanem egyszerűen burját nyelvű foglalkozásokat, amelyeken a gyerekek a gyakorlatban, anyanyelvükhöz hasonlóan sajátítanák el a nyelvet.
Az elnök is úgy véli, hogy a burjátul tudóknak nem csupán otthon kellene használniuk a nyelvet, hanem munkahelyükön is. Szerinte szükség lenen olyan ifjúsági klubokra, ahol a burjátul tudó fiatalok használhatnák is a nyelvet. Várjuk, milyen lépéseket tesz majd az ügyben.