-
Sándorné Szatmári: @szigetva: A szer szó sokoldalú jelentése a MAI magyar nyelvben amire gondoltam és amiről ...2024. 10. 06, 20:07 Ál- és Tudomány
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Azért inkább a tudományos forrásokat ajánlanám: uesz.nytud.hu/index.ht...2024. 10. 06, 14:26 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 18 Kiegészítés:" Szerintem pontos magyarázatot kaphatunk a "szer" szó ...2024. 10. 06, 14:20 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Ezt a Wikipédia oldalt hu.wikipedia.org/wiki/Eraviszkuszok úgy vélem érdemes megtekinteni....2024. 10. 04, 08:19 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: Kiegészítő vicc: - "Micsoda 'szír szar szertelen hangszeren' süvölt be...2024. 10. 01, 09:16 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Egy felnőttnek magától értetődő, hogy más-más nyelveken azonos fogalmakra más-más szavakat használnak a beszélők. De ezt mikortól tudja egy kisgyerek?
Már 13 hónapos kisgyermekek is tudják, hogy a különböző nyelvű beszélők különböző szavakat használnak egy adott tárgyra, állítják egy kísérletsorozat eredményei alapján új-zélandi kutatók. Mint korábban beszámoltunk róla, már az újszülöttek is képesek különbséget tenni anyanyelvük és egy másik nyelv között. Ez arra utal, hogy a nyelvtanulás már az anyaméhben elkezdődik. Az éppen járni tanuló apróságok pedig azt is tudják, hogy különböző anyanyelvű emberek más-más szavakat használnak ugyanarra a tárgyra. Miből következtetnek erre a kutatók?
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Természetesen 13 hónapos gyerekekkel még nem lehet hosszas eszmecserét folytatni tudományos kérdésekről, hiszen ekkora korban még általában csak egy-egy szót mondanak a gyerekek. A kutatók a kísérletek során a gyerekek szemmozgását kísérték figyelemmel egy kamera segítségével. Az a tapasztalat ugyanis, hogy a kisgyermekek azokat a dolgokat, amik újak vagy nem felelnek meg az elvárásaiknak, hosszabb ideig szemlélik, mint a szokásos, egyáltalán nem meglepő dolgokat.
A kísérletben 36 új-zélandi kisgyermeket vizsgáltak, akik ébrenléti óráiknak legalább 80%-át angol nyelvű környezetben töltötték. Az édesanyjuk vagy édesapjuk ölében ülő gyerekeknek először egy olyan filmet mutattak, amelyekben az egy fehér pólós francia színész és egy lila pólós angol színésznő szerepelt. A színészek anyanyelvi beszélők voltak.
Az első filmben gyerekdalokat énekeltek a színészek, anyanyelvükön. A második filmben a francia színész előtt az asztalon két tárgy volt, amit a gyerekek még sosem láttak. A színész kimondott egy új szót – például azt, hogy medo – majd felemelte az egyik tárgyat, majd a szót elismételte, miközben a tárgyra nézett. Ekkor a filmet megállították. A képernyő csak akkor sötétült el, ha a gyerek legalább 2 másodpercig félrenézett, vagy ha 2 perc eltelt. Ezt a második filmet többször levetítették a gyerekeknek, és mindannyiszor mérték, hogy mennyi ideig figyelik a képet. Így a gyerekek tulajdonképpen megtanulhatták, hogy franciául azt a bizonyos tárgyat medonak hívják.
Ezután a gyerekeket két csoportra osztották. Mindkét csoportnak egy újabb filmet mutattak, amiben az előbbiekben bemutatott tárgyakat felcserélték. Bejött az egyik színész, megnézte a tárgyakat majd a kamerába nézve megvonta a vállát. Az egyik csoport filmjében a francia színész játszotta el a fenti jelentet, a másik csoportéban pedig az angol színésznő. A filmek utolsó képkockáját itt is sokáig nézhették a gyerekek.
Következett a tesztelési fázis, amelynek során újabb filmeket mutattak a gyerekeknek. Bejött a színész, felvette az egyik tárgyat, és azt mondta: medo. Egy másik filmben ugyanez a színész felvette a másik tárgyat, és azt mondta rá: medo. A gyerekek azzal a színésszel látták ezeket a jelenteket, amelyik a vállvonogatós jelenetet számukra előadta. Minden gyerek háromszor látta azt, hogy a színész a franciául medonak nevezett tárgyat hívja medonak, és háromszor azt, hogy a színész a másik tárgyat nevezi medonak.
A fenti kísérletet 18 másik kisgyerek részvételével megismételték úgy is, hogy az angol színésznő nevezte el a furcsa tárgyat az elején, tehát a gyerekek azt szűrhették le, hogy az anyanyelvükön nevezik ezt a tárgyat medonak. Ám a második részben csak a francia színész vett részt.
Az első kísérlet az mutatta, hogy a gyerekek akkor nézték a képet legtovább, ha a francia beszélő nem az eredetileg medonak nevezett tárgyat nevezte medonak, hanem a másikat: átlagosan több mint 9 másodpercig nézték a képet. Ha a francia beszélő az eredeti medot vette a kezébe, akkor kevesebb mint 7 másodpercig kötötte le a kép a gyerekek figyelmét átlagosan. Ha azonban az angol színész hívta a tárgyakat medonak, nem volt statisztikailag jelentős különbség a megfigyelési idők között. Tehát a gyerekek nem feltételezték, hogy az angol színész tudja, melyik is a medo.
A második kísérletben, amikor az angol színész nevezte meg először a tárgyat, majd a francia színész hívta medonak hol az egyik, hol a másik tárgyat, a gyerekek nem voltak különösebben megdöbbenve a francia színész előadásán: a két tárgyhoz köthető megfigyelési idők nem voltak nagyon különbözőek. Viszont arra, amikor az angol nő megtanította nekik a medo szót, hosszabb ideig figyeltek, mint az első kísérletben.
A kutatók szerint az eredmények azt mutatják, hogy a gyerekek képesek voltak különbséget tenni a két nyelv beszélője között. Viszont nem várták el, hogy ugyanolyan névvel illessenek egy tárgyat. A kutatók szerint ez azt mutatja, hogy 13 hónapos korban a gyerekek már tisztában vannak azzal, hogy különböző nyelvek vannak a világon, és ezekben különböző szavakat használnak egy bizonyos tárgyra. Ez a tudás a cikk konklúziója szerint segíti a gyerekeket abban, hogy azokra a szavakra figyeljenek, amit anyanyelvük beszélői használnak.
Forrás
Jessica Scott – Annette Henderson: Language matters: thirteen-month-olds understand that the language a speaker uses constrains conventionality.