-
Sándorné Szatmári: @CIkk: Mende Balázs Gusztáv kutató csoportja írta "..az avarok anyai ágú etnogenezise egys...2025. 07. 15, 14:43 2. rész: nomád régészeti konferencia...
-
ganajtúrós bukta: Most találtam a wikiben: "Ugyanez a genom 50% manysi (finnugor), 35% szarmata (indoiráni) ...2025. 07. 12, 20:34 Mi bizonyítja, hogy a magyar nyelv finnugor?
-
ganajtúrós bukta: @Sándorné Szatmári: Amúgy nincs kedved kalandmesternek jelentkezni a legközelebbi m.a.g.u....2025. 07. 09, 18:00 Mi bizonyítja, hogy a magyar nyelv finnugor?
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Egyetlen konkrétum van a hosszú szövegedben: a magyarban E3-ban nincs ...2025. 07. 09, 11:17 Mi bizonyítja, hogy a magyar nyelv finnugor?
-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: Idézet a cikkből: "...erősen kritizálják a nyelvcsalád fogalmát. Ennek ...2025. 07. 09, 10:23 Mi bizonyítja, hogy a magyar nyelv finnugor?
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Nem csak a magyarokra jellemző a torzsalkodás. Az aragóniaiak nyelve a kihalás szélén áll, de késhegyre menő vitákat folytatnak arról, hogy helyesírásuk következetesen a kiejtést kövesse, vagy az eredeti latin alakhoz álljon közel.
Az aragóniai nyelvet (l'aragonés), az egykori Aragóniai Királyság történelmi nyelvjárását ma már csak a spanyolországi felső-aragóniai falvakban beszélik, mintegy 12 000 fő, azonban valamennyien kétnyelvűek: a kasztíliai történelmi nyelvjárásra épülő spanyolt is beszélik. Sőt, az utóbbi beszélői gyakran azzal bélyegzik meg őket, hogy „rossz tájszólásban beszélik a kasztíliait”. Az utóbbi időkben azonban egyre erősebbé válik a történelmi dialektusok védelme és mesterséges felélesztése. Nagyon sok az úgynevezett „újbeszélő”: nekik a változat nem anyanyelvük, hanem utólag tanulják meg. Bár Spanyolország alkotmánya eddig is védte az országban beszélt regionális nyelveket és nyelvjárásokat, tehát valamennyi „tájszólást”, azonban nem tulajdonítottak ezeknek különösebb jelentőséget.
(Forrás: Wikimedia commons)
A nyelv gondozásával többféle nyelvvédő szervezet is foglalkozik. Jelenleg kétféle helyesírás van érvényben: az 1987-es aragóniai nyelvi kongresszuson elfogadott huescai helyesírási normák, valamint a 2004-ben alakult Sociedat Lingüistica Aragonesa (Aragóniai Nyelvészeti Társaság) reformja, amely a huescait kívánja felváltani. Az utóbbit felhasználva próbál egységes normát kialakítani a 2006 júliusában megalakult Academia de l'Aragonés (Aragóniai Nyelvi Akadémia), annak ellenére, hogy a huescai egyelőre jóval elterjedtebb.
(Forrás: Wikimedia commons)
Az 1987-es huescai helyesírás meglehetősen következetes – még a kasztíliaiénál is következetesebb. A [b]~[v]-szerű hangok lejegyzésére egyetlen betűt, a b-t használja (míg a kasztíliai spanyolt beszélők örökös dilemmája, hogy mikor kell a szavakban b-t, és mikor v-t írni); a magyar sz-hez hasonló – a középkori [c]-ből származó – [θ] hang (olyan, mint az angol thing szóban) lejegyzésére pedig csak a z betűt használja (melyre a kasztíliaiban szintén két betű szolgál: a z és – e, i előtt – a c).
Az alábbi videón meghallgathatjuk, hogy hangzik az aragóniai.
Az új reform azonban egy csapásra megszüntetné ezt a következetességet, s visszahozná a lehető leglatinosabb (etimológiai) írásmódokat, vagyis leegyszerűsítve a dolgot „mától írjunk mindent úgy, ahogyan latinul volt”. Így például, ami 1987 óta suzesión ('utódlás') volt, az most successión lenne (vö. sp. sucesión), a zienzia ('tudomány') az új helyesírás szerint sciencia (vö. sp. ciencia), a beyer ('látni') pedig veyer (vö. sp. ver). De ez még nem minden!
Az ñ betű eredete
A jellegzetes spanyol Ñ, ñ betű valójában egy igen régi íráshagyomány maradványa. A középkori kéziratok latin nyelvű szövegeiben ugyanis gyakran alkalmaztak rövidítéseket, ezek fölé pedig vonalat rajzoltak. Az ñ eredetileg az -nn- betűkapcsolat rövidítése volt, amelyet kezdetben az n fölé húzott vízszintes vonallal jelöltek. Ez a vízszintes vonal vált idővel hullámossá. Eközben a spanyolban a hosszú latin nn és ll jésítve ejtődött, így a jelölés funkciója is megváltozott: többé nem a hosszúságot, hanem a lágyságot jelölte.
Az új aragóniai reform egy huszárvágással megszüntette az [ny] hangot jelölő ñ betűt is, amelyet ezentúl – a katalán megfelelőjéhez hasonlóan – az ny betűkapcsolat jelölne (akárcsak a magyarban): Így például az añada ('év') helyett anyada írandó. Az aragóniai nyelvvédők látható célja az volt ezzel a reformmal, hogy még jobban eltávolítsák a nyelvet a kasztíliaitól, hiszen az ñ betű mára szinte a kasztíliai spanyol védjegyévé vált (sok helyütt használják is annak szimbolizálására, például a spanyol nyelv terjesztésével és tanításával foglalkozó nemzetközi nyelvi-kulturális szervezet, a Cervantes Intézet jelvényében is ez a betű szerepel).
(Forrás: Wikimedia commons, Manuel Lampre)
A reform védelmezői szerint a – pejoratív értelemben vett – „újbeszélők” alkották az eddig használatos helyesírást, mert szerintük az túlzottan eltávolodik a valóságtól, és nem veszi figyelembe az aragóniai nyelvjárások közötti különbségeket (amelyek a kevés számú beszélő ellenére is lehetnek annyira különbözőek, vagy még inkább különbözőek, mint a kasztíliai nyelvjárások). A kiejtés szerinti helyesírást követve ugyanis a különböző nyelvjárások beszélői másként írnák le ugyanazt a szót, míg a nyelvtörténeti alapú helyesírás esetén kiejtésétől függetlenül mindenki ugyanazt az alakot írná le.