-
Sarkel: @Kincse Sz. Örs: "Ön hosszú évek óta jár ide, kitartóan ócsárolja a lap szerzőit." Nem ért...2021. 10. 21, 21:58 Nem kalandozás ‒ annál sokkal rosszabb
-
mederi: @knauszi: 1 "Nem félsz, hogy megesz (téged(et)) a tigris?" Ez egy "hiányos" mondat, mert a...2021. 10. 15, 19:12 Néhány szó az ikes ragozásról
-
Fülig James: R.I.P.2021. 10. 14, 12:18 Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész,...
-
Roland2: R.I.P.2021. 10. 14, 12:06 Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész,...
-
mederi: Úgy gondolom, hogy a kialakult emberi nyelvekben alapvetően kétféle "koncepció" érvényesül...2021. 10. 13, 17:46 A nyelveknek nincs logikájuk
Nyelvről vitatkozik kollégáival?
Kételyei támadtak?
Kálmán László nyelvész olvasóink égető kérdéseire válaszol:
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Olvasgassa itt a rovat korábbi cikkeit is!
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Nem csak a magyarokra jellemző a torzsalkodás. Az aragóniaiak nyelve a kihalás szélén áll, de késhegyre menő vitákat folytatnak arról, hogy helyesírásuk következetesen a kiejtést kövesse, vagy az eredeti latin alakhoz álljon közel.
Az aragóniai nyelvet (l'aragonés), az egykori Aragóniai Királyság történelmi nyelvjárását ma már csak a spanyolországi felső-aragóniai falvakban beszélik, mintegy 12 000 fő, azonban valamennyien kétnyelvűek: a kasztíliai történelmi nyelvjárásra épülő spanyolt is beszélik. Sőt, az utóbbi beszélői gyakran azzal bélyegzik meg őket, hogy „rossz tájszólásban beszélik a kasztíliait”. Az utóbbi időkben azonban egyre erősebbé válik a történelmi dialektusok védelme és mesterséges felélesztése. Nagyon sok az úgynevezett „újbeszélő”: nekik a változat nem anyanyelvük, hanem utólag tanulják meg. Bár Spanyolország alkotmánya eddig is védte az országban beszélt regionális nyelveket és nyelvjárásokat, tehát valamennyi „tájszólást”, azonban nem tulajdonítottak ezeknek különösebb jelentőséget.
(Forrás: Wikimedia commons)
A nyelv gondozásával többféle nyelvvédő szervezet is foglalkozik. Jelenleg kétféle helyesírás van érvényben: az 1987-es aragóniai nyelvi kongresszuson elfogadott huescai helyesírási normák, valamint a 2004-ben alakult Sociedat Lingüistica Aragonesa (Aragóniai Nyelvészeti Társaság) reformja, amely a huescait kívánja felváltani. Az utóbbit felhasználva próbál egységes normát kialakítani a 2006 júliusában megalakult Academia de l'Aragonés (Aragóniai Nyelvi Akadémia), annak ellenére, hogy a huescai egyelőre jóval elterjedtebb.
(Forrás: Wikimedia commons)
Az 1987-es huescai helyesírás meglehetősen következetes – még a kasztíliaiénál is következetesebb. A [b]~[v]-szerű hangok lejegyzésére egyetlen betűt, a b-t használja (míg a kasztíliai spanyolt beszélők örökös dilemmája, hogy mikor kell a szavakban b-t, és mikor v-t írni); a magyar sz-hez hasonló – a középkori [c]-ből származó – [θ] hang (olyan, mint az angol thing szóban) lejegyzésére pedig csak a z betűt használja (melyre a kasztíliaiban szintén két betű szolgál: a z és – e, i előtt – a c).
Az alábbi videón meghallgathatjuk, hogy hangzik az aragóniai.
Az új reform azonban egy csapásra megszüntetné ezt a következetességet, s visszahozná a lehető leglatinosabb (etimológiai) írásmódokat, vagyis leegyszerűsítve a dolgot „mától írjunk mindent úgy, ahogyan latinul volt”. Így például, ami 1987 óta suzesión ('utódlás') volt, az most successión lenne (vö. sp. sucesión), a zienzia ('tudomány') az új helyesírás szerint sciencia (vö. sp. ciencia), a beyer ('látni') pedig veyer (vö. sp. ver). De ez még nem minden!
Az ñ betű eredete
A jellegzetes spanyol Ñ, ñ betű valójában egy igen régi íráshagyomány maradványa. A középkori kéziratok latin nyelvű szövegeiben ugyanis gyakran alkalmaztak rövidítéseket, ezek fölé pedig vonalat rajzoltak. Az ñ eredetileg az -nn- betűkapcsolat rövidítése volt, amelyet kezdetben az n fölé húzott vízszintes vonallal jelöltek. Ez a vízszintes vonal vált idővel hullámossá. Eközben a spanyolban a hosszú latin nn és ll jésítve ejtődött, így a jelölés funkciója is megváltozott: többé nem a hosszúságot, hanem a lágyságot jelölte.
Az új aragóniai reform egy huszárvágással megszüntette az [ny] hangot jelölő ñ betűt is, amelyet ezentúl – a katalán megfelelőjéhez hasonlóan – az ny betűkapcsolat jelölne (akárcsak a magyarban): Így például az añada ('év') helyett anyada írandó. Az aragóniai nyelvvédők látható célja az volt ezzel a reformmal, hogy még jobban eltávolítsák a nyelvet a kasztíliaitól, hiszen az ñ betű mára szinte a kasztíliai spanyol védjegyévé vált (sok helyütt használják is annak szimbolizálására, például a spanyol nyelv terjesztésével és tanításával foglalkozó nemzetközi nyelvi-kulturális szervezet, a Cervantes Intézet jelvényében is ez a betű szerepel).
(Forrás: Wikimedia commons, Manuel Lampre)
A reform védelmezői szerint a – pejoratív értelemben vett – „újbeszélők” alkották az eddig használatos helyesírást, mert szerintük az túlzottan eltávolodik a valóságtól, és nem veszi figyelembe az aragóniai nyelvjárások közötti különbségeket (amelyek a kevés számú beszélő ellenére is lehetnek annyira különbözőek, vagy még inkább különbözőek, mint a kasztíliai nyelvjárások). A kiejtés szerinti helyesírást követve ugyanis a különböző nyelvjárások beszélői másként írnák le ugyanazt a szót, míg a nyelvtörténeti alapú helyesírás esetén kiejtésétől függetlenül mindenki ugyanazt az alakot írná le.