-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Egy lépéssel közelebb kerültünk ahhoz, hogy beavatkozzunk valakinek az álmába azzal a kísérlettel, amelyben az MIT (Massachusettsi Műszaki Egyetem) kutatói hangutasításokkal sikeresen manipulálták patkányok álmát.
A Nature Neuroscience című szakfolyóiratban ismertetett tanulmány azt sugallja, hogy alvás közben az emlékeket módosítani lehet. Alvás közben agyunk hippokampusz nevű területe újrajátssza a nap eseményeit egy olyan folyamatban, amely segít megszilárdítani emlékeinket. Ugyanezt mutatták ki egy korábbi tanulmányban patkányoknál is, amelyek napi munkájukat követően az MIT laboratóriumában álmukban is a labirintuson át futottak.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A mostani MIT-tanulmányban Matthew Wilson és Daniel Bendor arra tanította meg a kísérleti patkányokat, hogy hangutasítások alapján fussanak végig a labirintuson. Egy bizonyos hang terelte az állatokat a jobb oldalon lévő jutalom felé, egy másik hang pedig a bal oldalon lévő jutalom felé.
A patkányok agya meghatározott aktivitási mintázatot mutatott a hippokampusz neuronjainak bizonyos csoportjaiban attól függően, hogy az állat a labirintusban jobbra vagy balra futott. Ezek a neuronok mondják meg a patkánynak, hogy hol vannak a térben, és meghatározott mintázat szerint aktiválódnak, amikor az állat egy adott helyen tartózkodik.
Amikor az állatok aludni tértek, a kutatók újra megfigyelték a hippokampusz neurális aktivitását. Az alvás nem-REM fázisában 5-10 másodpercenként egy véletlenszerű hangot játszottak le a patkányoknak, melyek között ott volt az a két hang is, amelyeket a labirintusban való irányításra használtak korábban.
„Amikor a labirintus bal oldalához kötődő hangot játszottuk le, az álom tartalma átkapcsolódott annak emlékére, hogy a labirintus bal oldala felé fut az állat” – magyarázta Wilson a LiveScience című tudományos ismeretterjesztő portálnak hozzátéve, hogy amikor a labirintus jobb oldalához köthető hangra váltottak át, akkor az álomtartalom is erre az emlékre váltott át.
A hangok álomra gyakorolt hatása fennmaradt 5-10 másodpercig, noha azokat egy másodpercnél rövidebb ideig játszották le. A kutatók szerint ez azt jelenti, hogy a hangok nem csupán az álom tartalmába avatkoztak be, de a patkányok agyában ezt követően visszajátszott emlékek kiválasztását is befolyásolta a hang.
A jelenséget nem tapasztalták akkor, amikor az állatok ébren voltak, és nem a labirintusban tartózkodtak. „Amikor úgy játszottuk le a hangokat, hogy az állatok egyszerűen csak nyugodtan ültek és »gondolkodtak«, de nem aludtak, akkor nem voltunk képesek befolyásolni az agyukban visszajátszott emléktartalmat” – emelte ki Wilson.
A szerzők szerint mindez arra utal, hogy befolyásolható az álmunk, sőt megnyitja annak lehetőségét is, hogy emlékfeldolgozó folyamatainkat az eddiginél kiterjedtebben kontrolláljuk alvás közben, egyes emlékeket felerősítsünk, míg a nem kívántakat gátoljuk vagy módosítsuk.