-
Sándorné Szatmári: @Fejes László (nyest.hu): 52 A " „Mikor lészen jó Budában lakásom?” " Mai jelentése szerin...2025. 06. 13, 10:38 Paraszti szó
-
Sándorné Szatmári: @istentudja: 3 Az illetékes ember (akinek az illetéket befizették, mert jogosult volt arra...2025. 06. 13, 09:42 Paraszti szó
-
Sándorné Szatmári: Jelen esetben ugyan régi nyestcikkről van szó, mégis kiemelnék két, véleményem szerint fon...2025. 06. 12, 11:49 Vekerdy: piros tinta helyett felfedező út
-
Sándorné Szatmári: @mederi: 11 Kiegészítem a korábbi, mederi néven írt megjegyzésemet.. Ami a cikkben is kife...2025. 06. 05, 13:16 Falánk igék
-
nasspolya: @ganajtúrós bukta: www.reddit.com/r/linguisticshumor/s/BuJhBlK4t82025. 06. 01, 01:06 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Éppen 100 évvel ezelőtt született Tóth László, akit az olaszországi magyar nyelvoktatás megalapozójaként tartanak számon.
Kerek 100 évvel ezelőtt (1910. jún. 6-án) született Tóth László, aki egyetemi tanárként évtizedeken át a magyar nyelv és irodalom terjesztőjeként dolgozott Olaszországban. Nevéhez számos műfordítás, irodalomkritikai tanulmány és recenzió köthető. Főműve az olaszoknak szóló magyar nyelvtankönyv, a Grammatica teoretico-pratica della lingua ungherese, amely a két kiadást megért.
Hogyan vezetett Tóth László útja Győrtől Rómáig? A későbbi egyetemi oktató a győri bencés gimnáziumban érettségizett. Majd mint ösztöndíjas 1930-ban a római egyetemre került, két év múlva pedig Páviában folytatta olasz nyelvi és irodalmi tanulmányait. 1934-ben a pécsi egyetem olasz tanársegédjeként szerzett tanári diplomát. Rá egy évre a közoktatási miniszter őt jelölte ki a magyar nyelv lektorának a római egyetemre, és egyúttal rá bízta a Római Magyar Akadémia titkári posztját – írja a Vatikáni Rádió honlapja. (A Római Magyar Akadémiát 1927-ben Klebelsberg Kunó kulturális miniszter kezdeményezésére alapította a magyar kormány.)
Az említet magyar nyelvtankönyv, a Grammatica 1939-ben jelent meg először. A kötet kiadása után a szerző hazautazott, majd a doktori cím megszerzése után ismét Olaszországba költözött, ezúttal végleg. 1956-ban megkapta az olasz állampolgárságot, 1957-ben pedig az Olasz Köztársaság Érdemrendjének Lovag-keresztjét. 1973-ban a nápolyi Keleti Intézet tanára lett, majd az olasz rádió magyar nyelvű adásában rendszeresen ismertette az olasz nyelvet és irodalmat, lexikonoknak megírta a magyar irodalom címszavait, illetve olasz költőket és elbeszélőket fordított magyarra. Ő ültette át olaszra például Márai Sándor A szegények iskolája című művét és Nyírő József novelláit. 1982-ben halt meg.