-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány, az Európai Roma Jogok Központja, a Romaversitas Alapítvány és három további civil szervezet közleményét tesszük közzé a tervezett köznevelésitörvény-módosítással kapcsolatban.
Az elmúlt hetekben civil szervezetek több fórumon tiltakoztak a köznevelési törvény módosítása ellen, amely kibúvókat tenne lehetővé az iskolai szegregáció tilalma alól. Az antiszegregációs kerekasztal 2014. december 11-i ülésén Balog Zoltán miniszter azt ígérte, kiegészíti a törvényjavaslatot úgy, hogy eloszlassa a szegregáció törvényesítése miatt aggódó civilek kételyeit.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A miniszter közlésével ellentétben azonban a most bejelentett módosítással sem változott lényegében a helyzet. A kormány továbbra is rendeleti felhatalmazást kapna a szegregáció tilalma alóli kivételek meghatározására. Ez még mindig szabad kezet biztosítana Balog Zoltánnak arra, hogy önkényesen meghatározza, mi a szegregáció és mi a jogszerű elkülönítés. A miniszter a sajtónak többször kifejtette: nem tartja törvényellenesnek a „felzárkóztató elkülönítést”. Az Európai Uniós és magyar jogszabályok, valamint a magyar bíróságok szerint azonban még felzárkóztató céllal sem lehet szegregálni. A szegregáció törvényesítésével szemben petíciót és tiltakozó akciót indító szervezeteket ezért nem győzték meg a civil nyomásra tett állítólagos miniszteri engedmények. Szerintük csak látszólag engedett a miniszter.
Mohácsi Erzsébet, az egyik tiltakozó szervezet, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) igazgatója elmondta: „Továbbra sem árulta el a kormány, mi a valós célja és indoka ennek a jogszabály-módosításnak. Mint ahogy eddig azt sem cáfolta Balog Zoltán miniszter, hogy vajon nem a szegregálva felzárkóztató Huszár telepi iskolákhoz hasonló kezdeményezések számára teremtené-e meg ez a módosítás a jogszerű működéshez szükséges feltételeket.”
Az antiszegregációs kerekasztalnak nem, illetve már nem tagjai a javaslattal szemben fellépő civilek. A CFCF korábban azért lépett ki onnan, mert a kormány képviselői egyáltalán nem konzultáltak velük érdemi módon, nem vették figyelembe a szakértők véleményét. Erről a törvényjavaslatról még a novemberi ülésen sem tájékoztatták az Antiszegregációs kerekasztalban még résztvevő tagokat.
Csatlakozó szervezetek
- Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány
- Európai Roma Jogok Központja
- Romaversitas Alapítvány
- Társaság a Szabadságjogokért
- Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda
- Roma Oktatási Alap
„Arra kérjük a Kormányt, hogy vonja vissza a javaslatot, hogy az Alaptörvénynek megfelelő módon, továbbra is az Országgyűlés rendelkezzen törvényben a szegregáció tilalmáról, illetve arról, hogy miként lehet megszüntetni a jogellenes elkülönítést. Ez utóbbi tekintetében valóban további szabályozás szükséges. Ez arra is lehetőséget biztosítana Balog Zoltánnak, hogy egy valós társadalmi vita keretében megvitassa szándékait az érintettek és a szakma képviselőivel és valódi megoldás szülessen a szegregáció problémájára” – mondta Kegye Adél, a CFCF ügyvédje.