-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány, az Európai Roma Jogok Központja, a Romaversitas Alapítvány és három további civil szervezet közleményét tesszük közzé a tervezett köznevelésitörvény-módosítással kapcsolatban.
Az elmúlt hetekben civil szervezetek több fórumon tiltakoztak a köznevelési törvény módosítása ellen, amely kibúvókat tenne lehetővé az iskolai szegregáció tilalma alól. Az antiszegregációs kerekasztal 2014. december 11-i ülésén Balog Zoltán miniszter azt ígérte, kiegészíti a törvényjavaslatot úgy, hogy eloszlassa a szegregáció törvényesítése miatt aggódó civilek kételyeit.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A miniszter közlésével ellentétben azonban a most bejelentett módosítással sem változott lényegében a helyzet. A kormány továbbra is rendeleti felhatalmazást kapna a szegregáció tilalma alóli kivételek meghatározására. Ez még mindig szabad kezet biztosítana Balog Zoltánnak arra, hogy önkényesen meghatározza, mi a szegregáció és mi a jogszerű elkülönítés. A miniszter a sajtónak többször kifejtette: nem tartja törvényellenesnek a „felzárkóztató elkülönítést”. Az Európai Uniós és magyar jogszabályok, valamint a magyar bíróságok szerint azonban még felzárkóztató céllal sem lehet szegregálni. A szegregáció törvényesítésével szemben petíciót és tiltakozó akciót indító szervezeteket ezért nem győzték meg a civil nyomásra tett állítólagos miniszteri engedmények. Szerintük csak látszólag engedett a miniszter.
Mohácsi Erzsébet, az egyik tiltakozó szervezet, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) igazgatója elmondta: „Továbbra sem árulta el a kormány, mi a valós célja és indoka ennek a jogszabály-módosításnak. Mint ahogy eddig azt sem cáfolta Balog Zoltán miniszter, hogy vajon nem a szegregálva felzárkóztató Huszár telepi iskolákhoz hasonló kezdeményezések számára teremtené-e meg ez a módosítás a jogszerű működéshez szükséges feltételeket.”
Az antiszegregációs kerekasztalnak nem, illetve már nem tagjai a javaslattal szemben fellépő civilek. A CFCF korábban azért lépett ki onnan, mert a kormány képviselői egyáltalán nem konzultáltak velük érdemi módon, nem vették figyelembe a szakértők véleményét. Erről a törvényjavaslatról még a novemberi ülésen sem tájékoztatták az Antiszegregációs kerekasztalban még résztvevő tagokat.
Csatlakozó szervezetek
- Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány
- Európai Roma Jogok Központja
- Romaversitas Alapítvány
- Társaság a Szabadságjogokért
- Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda
- Roma Oktatási Alap
„Arra kérjük a Kormányt, hogy vonja vissza a javaslatot, hogy az Alaptörvénynek megfelelő módon, továbbra is az Országgyűlés rendelkezzen törvényben a szegregáció tilalmáról, illetve arról, hogy miként lehet megszüntetni a jogellenes elkülönítést. Ez utóbbi tekintetében valóban további szabályozás szükséges. Ez arra is lehetőséget biztosítana Balog Zoltánnak, hogy egy valós társadalmi vita keretében megvitassa szándékait az érintettek és a szakma képviselőivel és valódi megoldás szülessen a szegregáció problémájára” – mondta Kegye Adél, a CFCF ügyvédje.