Mégsem volt alaptalan a tavaly decemberi civil tiltakozás a szegregáció törvényesítésével szemben. 2015. január 27-én a magát civilnek nevező, de egyes vélemények szerint az EMMI háttérintézményeként tevékenykedő Alapjogokért Központ titokban konferenciát hív össze annak megvitatására, hogy miként tudja a jogalkotó a jelenleg törvény szerint is szegregációnak minősülő, úgynevezett „felzárkóztató” oktatást jogszerűvé tenni. A civilnek beállított rendezvény meghívott előadóinak többsége Balog Zoltán miniszter munkatársa.

Emlékeztetőül: 2014 decemberében a CFCF és más civil szervezetek több fórumon tiltakoztak a köznevelési törvény módosítása ellen, amely kibúvókat tenne lehetővé az iskolai szegregáció tilalma alól. A civilek attól féltek, a törvénymódosítás célja nem más, mint hogy legalizálja a jogerősen szegregáltnak minősített felzárkóztató oktatást nyújtó, nyíregyházi Huszár-telepi iskolához hasonló intézményeket. A kormány akkor közleményben tudatta: rosszindulatúak és félremagyarázóak a civil híresztelések, a módosításnak nem célja „szegregációs hatás” elérése.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A kormány azt is ígérte, a törvényi felhatalmazás alapján megalkotandó részletszabályok társadalmi egyeztetést követően kerülnek majd a kormány elé. A most szerveződő álcivil konferencia munkaanyaga szerint „a jelenlegi jogszabályi környezet nem képes különbséget tenni a szegregáló és felzárkóztatást segítő esélyteremtő oktatás között”, ezért szükséges megvizsgálni, hogy a jogalkotónak milyen eszközei vannak a felzárkóztató oktatás elősegítésére.

„Nem mondott igazat a miniszter, amikor azt állította, a módosítás éppen hogy növelni fogja a szegregáció tilalmának biztosítékait, amennyiben ezen a konferencián éppen arról fognak munkatársai tanácskozni, hogy milyen jogalkotásra van szükség ahhoz, hogy a most szegregált felzárkóztató iskolák a jövőben tovább működhessenek. Beigazolódott félelmünk, elindult a munka a szegregált felzárkóztatást lehetővé tevő jogszabály megszövegezésére” – mondta Daróczi Gábor, a CFCF kurátora. Ha így lesz, az egyúttal garancia a nyomor újratermelődésre, a cigányság társadalmi leszakadásának visszafordíthatatlanná tételére.

Kirekesztve
(Forrás: Wikimedia Commons / Marc Swenker / CC BY-SA 3.0)

Daróczi Gábor hozzátette: sem a CFCF, sem a civil tiltakozásban résztvevő egyéb civilek sem kaptak meghívást a rendezvényre, a véleményükre a tárca továbbra sem kíváncsi. Ennek ellenére a CFCF meg fog jelenni a konferencián és hangot ad tiltakozó álláspontjának.

„Balog Zoltánnak és egész minisztériumi stábjának több mint négy éve korlátlan pénzügyi lehetősége, a KLIK létrehozása óta pedig végrehajtó szerve is lenne arra, hogy Magyarország legalább egy szegregált iskoláját bezárassa. Nem csak, hogy ez nem történt meg, de szemmel láthatólag Balog miniszter úr szerint ilyenek nem is léteznek, csakis olyanok, amelyeket törvényalkotással, szakmainak látszó konferenciákkal meg kell védeni” – hangsúlyozta Daróczi Gábor.