Öt év alatt kétszeresére, százra ugrott az országban fogható magyar nyelvű televíziós csatornák száma, a tévézésre fordított idő három éve szinte változatlan, a közönség pedig másfél tucat csatornába néz bele legalább havi egy percre – közölte egy tapolcai médiakonferencián a közönségméréssel foglalkozó AGB Hungary vezetője.

Vörös Csilla közlése szerint fél évtized alatt háromról kettőre csökkent a négyévesnél idősebb népességben legalább tíz százalékos közönségarányt elérő adók száma, a két és tíz százalék közöttieké viszont háromról hatra ugrott, míg egy és két százalék között 2008-ban és tavaly is kilenc tévé végzett. Hozzátette: 2008-ban 260, 2009-ben 265 percet tévézett az átlagpolgár, ez 2010-ben 284 percre ugrott, majd tavaly előtt és tavaly 286 percen stabilizálódott. Ez idő alatt 77,8 és 79,2 százalék között mozgott a négyévesnél idősebbek körében a tévék által naponta elértek aránya, ami arra mutat, hogy nem a közönség bővült érdemben, hanem – például azért, mert kevesebb a szabadon elkölthető pénzük – az emberek többet ültek a képernyő előtt.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A kutató arra hívta fel a figyelmet: a jövő fogyasztói már most teljesen más eszközökkel rendelkeznek, mint az idősebb korosztályok. Míg száz, televízióval rendelkező hazai háztartás közül 88-ban van mobiltelefon, 60-ban asztali vagy hordozható számítógép, esetleg táblagép, 55-ben pedig internet-hozzáférés, addig a 18 és 29 év közötti, digitális tévéadásokhoz hozzáférő fiatalok esetében 96, 88, illetve 82 százalék ez az arány. Vörös Csilla szerint az internetes letöltés lehetőségével magyarázható, hogy e fiatal célcsoportban 2012 első negyedében 225, idén 211 perc volt a tévézéssel töltött idő, 60,3, illetve 62,1 százalék a napi televíziós elérés.