-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A történelemkönyvek átírására kényszeríthetnek a hurri civilizáció azon leletei, amelyeket az isztambuli Kücükcekmece tó partján fekvő Bathonea ősi városban fedeztek fel a régészek, és amelyek első ízben szolgáltatnak bizonyítékot az ókori észak-mezopotámiai nép európai kalandozásaira és civilizációja hosszú történetére.
A régészeti kutatások eredményei azt mutatják, hogy a hurrik (más néven hurriták) bemerészkedtek az európai kontinensre és nem csupán Ázsiára korlátozódott az életterük, ahogy azt korábban feltételezték a szakemberek. A hurrik civilizációjának nyomait az Isztambul európai részén elterülő Kücükcekmece (ejtsd: kücsükcsekmedzse) kerületben, egy azonos nevű tó medencéjében fedezték fel a régészek.
A leletek, amelyek közt két különböző helyszínen talált, vasból készült isten- és istennőszobor is van, óriási izgalmat váltott ki a szakemberek közt. „A mezopotámiai műtárgyak az Isztambul sötét korszakaként ismert i.e. 17. és 15. század közötti időszakból származnak” – mondta az ásatási munkálatokat vezető Sengül Aydingün.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A professzor szerint a régészek az i.e. 1800-ból származó két hurri szobrot, bitumenből, ónból készült tárgyakat és kerámiákat is találtak. A bitument egyedül Mezopotámiában – az edények vízállóvá tételére –használták ebben az időszakban. Az ón pedig az aranynál is értékesebb volt a bronzkor kezdetén.
Az istennőszobor 5,4 centiméter hosszú és 14 grammot nyom. A vasból készült alkotás az évszádok alatt erősen erodálódott. A férfi istenséget ábrázoló lelet 6,1 centiméter hosszú és mindössze 11 gramm. Az ilyen típusú szobrok eddig ismert legkorábbi példányai i.e. 3. évezredre, Dél-Mezopotámiába nyúlnak vissza.
A hurrita nép az i.e. 3. évezred utolsó harmadában jelent meg. Az i.e. 17. századtól állt fenn államuk, a Mitanni királyság, a birodalom i.e. 1350 körül bomlott fel. Az i.e. 1. évezred első felében Mezopotámia északi peremén két utódállamban éltek még az északra visszaszoruló hurri etnikum maradványai.
A Kücükcekmece tó partján végzett régészeti kutatások 2007-ben kezdődtek. Az idei ásatások során többek közt 301, szenteltvíz tárolására használt palackot, valamint az i.e. 5. és 6. században gyártott – parfümök, vagy hajkenőcsök tárolására szolgáló – apró fiolákat találtak - olvasható a Hurriyet Daily News című angol nyelvű lap online kiadásában.