-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Mínusz 50 °C a januári középhőmérséklet a Föld leghidegebb lakott településén, a szibériai Ojmjakonban, ahol azonban csak mínusz 52 fok alatt rendelnek el iskolai szünetet.
A falut fél ezren lakják, javarészt rénszarvaspásztorok, vadászok, halászok. Állandóan lakott településen itt mérték az eddigi leghidegebbet, mínusz 71,2 Celsius-fokot. Nyáron ugyanakkor nem ritka a 30 fokos meleg sem. A falusiak decemberben látják a legsötétebben a világot: 3 órányi a nappal. Júniusban viszont hasonlóan kurta az éj.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A rendkívül fagyos tél számos gondot okoz. Nem írnak a tollak, mert megfagy bennük a tinta, a szárazelemek használhatatlanok szabadtéren, akárcsak a mobiltelefonok – bár azok amúgy is, mivel Ojmjakon kiesik a térerőből –, van, aki kocsiját egész éjjel járatja, hogy reggel biztosan elinduljon. Az ember szája könnyen hozzáfagy a pohárhoz. A rendkívüli hideg ellenére a legtöbb háznak nincs benti vécéje.
Még keményebb megpróbáltatás a temetés. A talaj annyira mélyen fagyos, hogy általában három napon át kell tűzzel melegíteni. Az első máglya csak annyira képes felolvasztani a földet, hogy 10-20 centi mély gödröt lehet ásni. Utána ismét tűzet gyújtanak, majd megint ásnak – csak a harmadik napra lesz elegendően mély a sírverem.
A vízzel nincs ilyen gond. A településen ugyanis van egy hőforrás, ennek köszönheti, hogy egyáltalán kialakult (Ojmjakon neve be nem fagyó vizet jelent). Nomád rénszarvaspásztorok a forrás miatt ejtették útba, ám az 1920-as évekig nem lakták állandóan. A szovjet éra azonban megálljt parancsolt a vándoréletnek, és a fagyos röghöz kötötte a pásztorokat, jóllehet a haszonnövény-termesztés az éghajlat miatt szinte lehetetlen, túl rövid a nyár.
A helyiek főként szarvas- és lóhúst esznek, még sincsenek tápláltsági gondjaik, mert – orvosok szerint – haszonállataik teje nagyon gazdag tápanyagokban – írta riportjában a Daily Mail című brit lap.