nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Tolna
Virtuális térben kel életre a középkor

Az animáció segíti a megértést, korszerű múzeum e nélkül ma már szinte elképzelhetetlen.

MTI | 2012. május 20.
|  

A simontornyai vár és a paksi római erőd, a Lussonium után újabb Tolna megyei középkori építmény kel életre virtuális térben: elkészült a szekszárdi középkori bencés apátság 3D-s rekonstrukciója, amelyet a szekszárdi vármegyeháza – egyelőre még zárva tartó – állandó kiállításán láthat a közönség. – A nemrég felújításon átesett, klasszicista épület helyén állt XI. századi eredetű templomot egy tizenöt perces 3D-s animáció és egy interaktív virtuális túra mutatja be – mondta az MTI-Pressnek Balogh András, a rekonstrukciót készítő Pazirik Kft. ügyvezető igazgatója.

A külön moziteremben látható film, amelyből ízelítőt kaphattak az állandó kiállítást rendező Wosinsky Mór Múzeum rendezvényeinek résztvevői, a templom román kori és gótikus állapotát járja körül írott és hangzó szöveg kíséretében, metszetrajzokon, alsó és felső nézőpontból készült térhatású képeken, majd diaként vetített képeken ábrázolja az épületet. Végül a teljes gótikus templombelsőt láthatják a nézők.

– A megyeházán a 3D-s látványtechnika újszerű megoldásával virtuális időutazást is kínálnak majd a látogatóknak – jegyezte meg Balogh András. – Egy táblagépen vagy mobiltelefonon a templom egykori helyszínén állva is megnézhetik a rekonstrukciót. Mobil internetkapcsolattal a 3D-képek egy honlapról letölthetők, így mindenhol meg lehet nézni, de a helyszínen a legérdekesebb, hiszen a képernyőn vagy kijelzőn körbe fordulva látható a középkori környezet.

Hogyan kell rekonstruálni?

A 3D-s rekonstrukció során az informatikusok a régészek kézi rajzaira és dokumentációikra támaszkodnak. – A simontornyai vár esetében könnyű dolgunk volt, hiszen egy nagyon jól feltárt várról van szó, és Szőke Balázs művészettörténész már készített térbeli rekonstrukciót. A szekszárdi apátság esetében pedig szintén meglévő építészeti modellekre is támaszkodhattunk – árulta el. 

A bizonytalanságot az építmény magassága jelenti – Az első fázisban mindig tudományos rekonstrukció készül. Forrásanyagot gyűjtünk, az ábrázolásokat, a feltárások adatait, a kőfaragványokat, a szerkezetet, a boltozatot lehet ismét visszaállítani – fejtette ki az előkészítést végző Buzás Gergely régész-művészettörténész, a visegrádi Mátyás Király Múzeum igazgatója. Az ebből készülő építészeti 3D-s modellt adják át a 3D-grafikusoknak, akik fotórealisztikus képeket, filmet készítenek belőle.

Közlése szerint a szekszárdi apátság falmaradványai alapján az épület alaprajza kikövetkeztethető volt, de a magasság és az épülettömeg ebből nem derül ki. A feltárást 1968 és 1972 között elvégző Kozák Károly elképzelhetőnek tartott egy görögös, szimmetrikus kereszt alaprajzú templomot, középen kupolával. Az 1794-ben leégett templomról fennmaradt egy rajzsorozat, amely alapján pontosan lehetett magasságot mérni, ez azonban a barokk kori állapotot rögzíti, amikor már sok középkori részlet hiányzott. 

A munkát tehát az alaprajz, a barokk ábrázolások, a kőfaragványokból összeállítható gótikus boltozat és a román kori szentélyrekesztő oszlopfők, lábazatok segítették. – A 3D-s rekonstrukcióban ezek alapján centrális alaprajzra épült, bazilikaszerű román kori felépítmény látható nyolc karéjjal, két mellékhajóval, amelyben hangsúlyosabb a hossztengely, mint a kereszttengely. Ilyen épületek Közép-Itáliából, Ancona környékéről ismertek – hívta fel a figyelmet a régész. – A gótikus templomot pedig karcsúbb, magasabb toronnyal ábrázolták, amely kiegészült egy északi oldalkápolnával.

Buzás Gergely szerint a bizonytalanságot az építmény magassága jelenti. Az említett barokk kori felmérésen a mellékhajó és az oldalszentélyek hétméteres magassága jól látható, a főhajóé viszont kétséges; az utóbbi esetében az itáliai példákra támaszkodva határozták meg a magasságot. A gótikus templom magasabb lehetett a barokk kori épületnél, de a főhajó és a torony magasságát csak becsülni lehetett. A rekonstrukciónál a középkorban alkalmazott arányokat vették figyelembe: a templomok magasságát akkoriban úgy határozták meg, hogy a belső tér szélességének másfélszeresét vagy kétszeresét vették. 

A szakember úgy vélte, hogy a szekszárdi templom esetében, ahol a főhajó szélessége 5,5 méter volt, az arány a román korban egy a kettőhöz lehetett. A gótikus átépítés után viszont az épület még karcsúbb lett: az eredetileg 11 méteres belmagasságot ekkor az új boltozat miatt minimum 16 méterre kellett, hogy növeljék, következésképpen a templom teljes magassága a tetőzettel együtt elérhette a 24 métert, a toronysisakig mérve pedig akár a 45 métert is.

Legyen szakmailag hiteles, de mégis látványos

Szintén nem lehet tudni, hogy milyen színű volt a templom, ezért a 3D-s képeken fehér falakkal ábrázolják az épületet, a gótikus szárnyas oltárt pedig másutt létező oltárok mintájára alkották újra. Arra a kérdésre, hogy a középkori szekszárdiak ráismernének-e templomukra, a régész azt válaszolta, hogy reménye szerint igen.

– Minden rekonstrukció hipotézis, száz százalékosan nem fogjuk tudni, hogy milyen volt. A szekszárdi apátsági templom rekonstrukciójának azonban elég nagy a valószínűsége – állította.

– Mi úgy gondoljuk, hogy minden rekonstrukció egy lehetséges változat – vette át a szót Balogh András. – Sokan az épített örökséget szabályozó, 1964-es velencei chartára hivatkoznak, amely szerint csak az építhető újjá, amiben biztosak vagyunk. Ami azonban ötven éve biztos volt, arról már lehet, hogy ma másképp gondolkozik a tudomány. Úgy tartjuk, hogy a rekonstrukció maradjon szakmailag hiteles, de mégis legyen látványos. – A látogatóknak van egy minimális grafikai elvárásuk, ha ennek nem felelünk meg, elveszítjük az érdeklődésüket – fogalmazott a régészetet is tanult informatikus.

Buzás Gergely szerint is jó a hasonló rekonstrukciók fogadtatása. – Egy sor lelet értelmezhetetlen a látogatóknak, főleg a mai, vizuális világban. Az animáció segíti a megértést, korszerű múzeum e nélkül ma már szinte elképzelhetetlen – szögezte le a visegrádi múzeum igazgatója.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X