-
Kincse Sz. Örs: @Sándorné Szatmári: két dolog ad irgalmatlan sok munkát nekünk úgy is, hogy a nyestnek jó ...2025. 02. 03, 12:13 Ál- és Tudomány
-
bm: @Szalakóta: Igen, ahogy ez a cikkben is említve van. Sajnos belekerült a cikkbe egy olyan ...2025. 02. 01, 08:09 A meg nem értett maki
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 40 @Sándorné Szatmári: 41 válaszomhoz kiegészítés ként: Az általános minősítést...2025. 01. 23, 09:51 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Nyilván el kell fogadjam a döntéseteket. Megjegyzem az alábbi kérdés, amit a neten olvasta...2025. 01. 21, 09:37 Ál- és Tudomány
-
szigetva: A „post-truth'' értelmetlen hozzászólásokat a továbbiakban is törölni fogjuk.2025. 01. 20, 11:57 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Nehéz helyzetbe kerülhetnek az ugandai munkavállalók, ha nem beszélnek nyelveket. A világ többi része pedig akkor kerül bajba, ha nem tanul meg kínaiul.
Nyelvtudás nélkül bajos munkát találni. Afrikában is. Az ugandai egyetemek frissen végzett diplomásai nehéz helyzetben találják magukat, amikor helyt kell állniuk a munkaerőpiacon. Főleg, hogy ellenfeleik olyan munkavállalók, akik az Egyesült Államokban, Európában, Dél-Amerikában, Ausztráliában, a Közel-Keleten vagy akár Ázsiában tanultak. Természetesen a kevés állásra rengeteg a jelentkező, így az állásinterjúk alkalmával gyakran elhangzik egy fontos kérdés: hány nyelvet beszél? Az ugandaiaknak hamarosan rá kell jönniük: fontos, hogy jobban írjanak és beszéljenek szuahéliül, Tanzániában pedig sajnálni fogják, hogy nem tudják magukat angolul helyesen kifejezni.
Évszázadokig a nyelv, amit beszélője nemzeti nyelvként beszélt, könnyen árulkodott arról, hogy az illető milyen iskolába járt, milyen állásokat tölthetett be és milyen déli országokba utazhatott. Az európai országok különösen támogatták ezt a helyzetet, amikor exportálták nyelveiket az elfoglalt gyarmatokra. Hogy ráerősítsenek még egy kicsit, ösztöndíjakat kínáltak a külföldieknek, hogy azok megtanulhassák a nyelvüket.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
De most, hogy változóban van a világ, a déli országok egyetemistáinak szakmai gyakorlatokon kell részt venniük a harmadik világban, hogy egyáltalán esélyük legyen munkát kapni.
A világ többi része számára a legnagyobb veszélyt a Távol-Kelet jelenti, ahol Kína növekvő befolyását már nem lehet figyelmen kívül hagyni. A növekvő kínai középosztály turistaként elárasztja a világ országait, így ahhoz, hogy elkölthessék a pénzüket, meg kell tanulni erre rávenni őket – kínaiul.
Az üzleti életben is nélkülözhetetlenné kezd válni a kínai nyelvtudás, de így van ez a politikában is, és ki tudja még, az élet mely területein. És ahogy Kína terjeszkedik ott, ahol csak tud, irodákat nyit szerte a világban, és egyre több embert enged be az országba, be kell látni, hogy a kínai nyelvtudásra a nem kínaiaknak is szükségük van.
Forrás