-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Krasznahorkai univerzum címmel a Kossuth-díjas író, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja német, lengyel és spanyol fordítójával a magyar irodalom nemzetközi ismertségéről beszélget október 27-én, szerdán a budapesti Goethe Intézetben.
Az est folyamán részletek hangzanak el Krasznahorkai műveiből magyar, német, spanyol, lengyel és japán nyelven - közölte az MTI-vel a Goethe Intézet, hozzátéve: a rendezvény apropóját részben az adja, hogy idén Krasznahorkai László és német fordítója, Heike Flemming kapta a Seiobo járt odalent című elbeszéléskötetért a Berlin Brücke-díjat.
Heike Flemming mellett a szerdai esten ott lesz Elzbieta Sobolewska lengyel, Adán Kovacsics spanyol műfordító, de filmről megidézik Waseda Mikát, Krasznahorkai könyveinek japán fordítóját is.
Krasznahorkai Lászlónak eddig 15 kötete jelent meg, közülük 13 a Magvető Kiadó gondozásában. Regényei előkészítéséhez bejárta Mongóliát és Kínát, majd Európát és az Egyesült Államokat. Járt Bosznia-Hercegovinában, később két alkalommal ösztöndíjasként Kiotóban élt, majd szintén ösztöndíjjal egy évet Svájcban töltött. Több könyvét kiadták németül, angolul, bolgárul, spanyolul, franciául, lengyelül, csehül és japánul.
Műveiből Tarr Béla rendezett nagy sikerű filmeket, mint a Sátántangó vagy a Werckmeister harmóniák. Susan Sontag amerikai író, esszéista „az apokalipszis Gogolt és Melville-t idéző magyar mesterének” nevezte Krasznahorkait.
Krasznahorkai László a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja lett, október 6-án tartotta meg székfoglalóját Egy regény története címmel idén megjelent könyvéről, az ÁllatVanBent-ről.
A Seiobo járt odalent című novelláskötetének német fordítója, Heike Flemming 25 éves, filozófiát, germanisztikát és magyart tanult Lipcsében és Bécsben, valamint magyar irodalmat és műfordítást Budapesten. Berlinben él, jelenleg a kortárs magyar regényről szóló disszertációján dolgozik.
Elzbieta Sobolewska műfordítói pályafutását Budapesten kezdte majd Varsóban, Krakkóban, Pozsonyban és Münchenben szerkesztőként, fordítóként dolgozott neves kiadóknak, ma is fordítóként működik Varsóban.
Adán Kovacsics, az 57 éves nyelvész Santiago de Chilében született, Bécsben tanult, majd 1980-ban Barcelonába költözött, ahol jelenleg is él és műfordítóként dolgozik. Német, magyar, valamint angol nyelvű műveket ültet át spanyolra. A magyar irodalomból Kertész Imre, Nádas Péter, Krasznahorkai László és Konrád György műveit fordította spanyol nyelvre. 2009-ben megkapta a Pro Cultura Hungarica kitüntetést.
Az est közönsége egy szeptember készült budapesti filmfelvételről megismerheti Waseda Mikát, az író japán fordítóját, az oszakai egyetem magyar tanszékének vezetőjét. Édesapja az eszperantó nyelv rajongója és kiváló ismerője volt, lányát a 80-as években Európába küldte eszperantista barátaihoz. Mika így került Magyarországra. Az ország annyira megtetszett neki, hogy egyetemi tanulmányokat folytatott az ELTE-n.