-
tenzo: Sztem az ocsúdik szláv lesz. Oroszul ocsúdik - очнуться, szem - око, очи. Felnyílik a szem...2021. 03. 04, 19:14 Ocsú és ocsúdik
-
mederi: @szigetva: 19 Ami kezdeti feltételezéssel indul, nem cáfolható, de rendszere bizonyítható,...2021. 03. 01, 08:46 Mi végett kell beszólni?
-
szigetva: @mederi: A hozzászólásaidra nehéz reagálni, mert amit írsz azt nem nagyon lehet a nyelvtud...2021. 02. 28, 13:08 Mi végett kell beszólni?
-
mederi: Az ok és a cél szavak használata -mint a "miatt" és "végett"- esetében, szerintem azért cs...2021. 02. 28, 12:45 Mi végett kell beszólni?
-
szlagy1: Én ebből a 10-ből szívesen kivenném Esterházyt, Nádast, Konrádot, Hemző Károly (fotográfus...2021. 02. 26, 17:19 Kik a legtöbbet idegen nyelvre fordított...
Nyelvről vitatkozik kollégáival?
Kételyei támadtak?
Kálmán László nyelvész olvasóink égető kérdéseire válaszol:
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
- Mit állítsunk?
Olvasgassa itt a rovat korábbi cikkeit is!

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Az agy belső „kábítószeréről”, az úgynevezett endokannabinoidok szerepéről a tanulásban, valamint a szorongás és az epilepszia kórfolyamataiban tartott előadást Freund Tamás Agy-díjas akadémikus, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének (KOKI) igazgatója a Magyar Tudományos Akadémián.
A rendezvényre a magyar tudomány ünnepe (MTÜ) keretében került sor. Freund Tamás bevezetőjében az agykéreg százmilliárd idegsejtjének az együttműködéséről, kapcsolatteremtő képességéről beszélt, amelyek kiterjedt hálózatokat alkotnak. Míg például egy májsejt legfeljebb 6-8 másikkal kerül közvetlen kapcsolatba, minden egyes neuron kiterjedt nyúlványrendszerének köszönhetően tízezer, húszezer, vagy akár százezer idegsejttel alkot közös hálózatot. „Egy idegsejt nyúlványainak az összhossza elérheti akár az egy kilométert” – jegyezte meg az akadémikus.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Ismertetése szerint használattól függően ezek a kapcsolódások képesek megerősödni, vagy gyengülni, a legelemibb emléknyom kialakulásához több millió, vagy akár több tízmillió idegsejt együttműködése szükséges, amelyek egyszerre sülnek ki és rögzítik az információt. Működésüket a gátlósejtek szinkronizálják, amelyek az agykérgi sejtek 10-20 százalékát teszik ki.
Freund Tamás kitért arra, hogy mindössze 10-15 éve fedezték fel az idegsejtek közötti kommunikáció új típusát, amelyben az ennokannabinoidok játsszák a főszerepet. „Köztudott, hogy az agyra hat a marihuána aktív komponense, a kannabisz, ami, mint kiderült, azért lehetséges, mert az agyban endokannabinoidok termelődnek. Ennek megfelelően az agy rendelkezik e vegyületek érzékeléséhez szükséges receptorokkal. E vegyületek a jelfogókkal egyetemben az idegsejtek közötti kommunikáció egészen új formáját teszik lehetővé” – mondta.
Magyarázata szerint az idegsejtek közötti kommunikáció eddig ismert mechanizmusa szerint az impulzust generáló neuron továbbítja az ingerületet. Itt viszont a fogadó idegsejt képes „visszaszólni” a küldőnek, hogy elég az impulzusokból. A rendszer felfedezése részben a KOKI kutatóinak nevéhez fűződik, akiknek sikerült lokalizálniuk az agyban a rendszer receptorait. Megállapították azt is, hogy mely területen és milyen sejttípusokhoz kötődnek. Azt is kiderítették, hogyha ezeket aktiválják a kívülről bevitt marihuána hatóanyagával, vagy endokannabinoidokkal, milyen mechanizmusok indulnak be és milyen neuronhálózatokat befolyásolnak, továbbá milyen betegségek kialakulásában játszanak szerepet.
A KOKI kutatóinak sikerült elsőként kimutatniuk, hogy a hibás visszajelzés szorongásos betegségek kialakulásában játszik szerepet. Freund Tamás azonban kiemelte, tévedés azt hinni, hogy a marihuána megoldás lehet a szorongás ellen. Míg az endokannabinoidok specifikusan, bizonyos terület receptoraira hatnak, a kannabisz az összes ilyen jelfogóra. Másrészt rontja az idegsejtek működésének szinkronizáltságát, ennek következtében gyengül a memória és a tanulási képesség. Ezek a tünetek már a marihuána alkalmi fogyasztása után fellépnek, tartós füvezés pedig hosszú távon károsítja az információt kódoló sejtek együttműködését.
A KOKI kutatóinak azt is sikerült bebizonyítaniuk, hogy a kannabonoid-rendszer az epilepszia kialakulásában is szerepet játszik, hiszen károsodása esetén túlserkentés alakul ki, az impulzust gerjesztő sejtek ugyanis nem kapnak negatív visszajelzést.
Mint Freund Tamás kiemelte, e hatásmechanizmusok megismerése új típusú megközelítést jelent a terápiában. Az intézet szabadalma alapján gyógynövényalapú új szorongásgátlót fejlesztettek ki. Ez ugyanolyan hatékony, mint a jelenleg használatos gyógyszerek, azok mellékhatásai nélkül. A készítmény táplálékkiegészítőként már forgalomba került az Egyesült Államokban.