-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A Csillagok háborújából ismert „Tatuin bolygó” két napjának eddigi legpontosabb méréseit végezték el a Pennsylvaniai Állami Egyetem csillagászai, akik az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban tették közzé tanulmányukat.
A bolygót nem nevezik Tatuinnak, és az eredeti cikkben sem így szerepel: az MTI hírszerzőjének leleményéről van szó. (A szerk.)
A „Tatuint” a NASA bolygóvadász űrteleszkópja fedezte fel tavaly, amely 150 ezer csillag fényességét figyeli, a távoli napok körül keringő planéták okozta parányi pislogásokat keresve – olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon.
A Tatuin a Csillagok háborúja elképzelt világában egy nagyrészt homokkal borított bolygó a Galaxis külső peremén az Arkanis szektorban, a galaxis középpontjától 43 000 fényév távolságra. A bolygónak két napja van, amelyek egymástól nem túl nagy távolságra keringenek egymás körül, így fizikai kettőscsillag-rendszert alkotnak, ezért napközben állandó a forróság, ami éjszaka gyorsan lehűl a vékony felhőréteg miatt. Az elképzelt bolygó a két naptól nagyjából 1,1 CsE távolságban kering, ennek következtében felszínét 1,7-szer annyi napsugárzás éri, mint a Földet. (1 CsE – csillagászati egység, a Nap és a Föld közötti 149,7 millió kilométeres távolság.)
A 200 fényévnyire lévő gáznemű bolygó méretében és tömegében a Szaturnuszra hasonlít, felszíne hideg, hőmérséklete mínusz 100 Celsius-fok körül van. A „Tatuin” 229 naponként kerüli meg két napját, amelyektől körülbelül 105 millió kilométerre kering. Az egymástól 34 millió kilométerre lévő két csillag 41 nap alatt kerüli meg egymást.
A Pennsylvaniai Állami Egyetem csillagászai a texasi McDonald obszervatórium Hobby-Eberly teleszkópjával színképelemzési (spektroszkópiás) vizsgálatokat végeztek, hogy elkülönítsék egymástól a két csillag egybeolvadó jelenségét.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
„Szerettük volna elkülöníteni a két csillag fényét, hogy egyedi méréseket végezhessünk” – hangsúlyozta Jason Wright, az egyetem docense. Mint kifejtette, ahogy a két Kepler-16 csillag 41 napos pályán halad, sebességük rendszeres időközönként, a távolságtól függően relatíve változik a Földhöz képest, és ezt regisztrálni tudták. Nehézséget okozott, hogy a Kepler-16B csillag a rendszer fényének csupán 3 százalékát adta. A mérések szerint az egyik csillag tömege Napunk tömegének 70 százalékát teszi ki, a másiké mindössze 20 százalékát.
„A sebességmérések alapján, valamint a bolygómozgásokra vonatkozó három Kepler-törvényt alkalmazva a Kepler-16A csillag tömegét 2,5 százalékos pontossággal, a Kepler-16B tömegét pedig 1,5 százalékos pontossággal voltunk képesek meghatározni” – hangsúlyozta Suvrath Mahadevan, a Pennsylvaniai Állami Egyetem docense.
Chad Bender, a kutatócsoport vezetője azt emelte ki, hogy ezek a mérések az eddigi legpontosabbak, amelyeket alacsony tömegű csillagok vonatkozásában elvégeztek. „A csillagok tömegének, rádiuszának és az általuk alkotott rendszerek ismerete révén bepillantást nyerhetünk a bolygóképződés folyamatába” – magyarázta Chad Bender.