-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Magyarországon több mint ezer diák tanulja a magyart mint idegen nyelvet, és 40 külföldi egyetemen 1500 diákkal folyik magyar és hungarológiai oktatás.
Nyelv- és nemzetstratégiai szempontból egyaránt fontos kérdésnek nevezte a magyar mint idegen nyelv oktatását az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) felsőoktatási és köznevelési államtitkára is egy a témában rendezett tanácskozáson csütörtökön Budapesten. Palkovics László felsőoktatási államtitkár a magyar mint idegen nyelv (MID) jövője címmel tartott szakmai konferencián emlékeztetett arra, hogy a múlt héten hirdették ki a felsőoktatási képzési jegyzékről szóló kormányrendeletet, és a magyar mint idegen nyelv a mesterképzések között szerepel. Jelezte, hogy a képzés 2017-ben – a szükséges akkreditációt követően – meghirdethető lesz az osztott tanárképzések között két, illetve négy féléves formában is. Az ilyen formában végző hallgatóknak ugyanúgy fel kell készülniük a tanári munkához szükséges képzési elemekből, mint az osztatlan formában tanuló társaiknak – mondta. Az államtitkár azt kérte a jelenlévőktől, népszerűsítsék a képzést, hogy minél többen válasszák azt. Palkovics László kitért arra is, hogy a szakjegyzék mostani felülvizsgálata során a MID-tanári szak létesítéséről a köznevelési államtitkárság véleményét is kikérték.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár kiemelte: nyelv- és nemzetstratégiai kérdésről van szó. Rámutatott: a 2010-es kormányváltás és 2011, az új köznevelési törvény elfogadása óta az iskola, a köznevelés és az oktatás ügye nemzetstratégiai gondolatként is jelenik meg. Magyarok ugyanakkor nem csak a Kárpát-medencében élnek, és a magyar nyelv nemcsak irodalmi, nyelvtani alakzat vagy kommunikációs csatorna, hanem olyan kulturális közvetítő erő, amely az identitást, és a magyarságtudatot egyaránt erősíti. Hozzátette: az a cél, hogy a magyar kultúrát, nyelvet, és identitást erősítő pedagógusképzést biztosítsanak ezen a szakon. Bencze Lóránt, a Magyar Nyelvstratégiai Intézet igazgatója köszöntőjében szintén azt hangoztatta, hogy a MID oktatása alapvető nyelvstratégiai kérdés.
A rendezvényen kiosztott háttéranyag szerint a magyart mint idegen nyelvet (MID) az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) – a több mint 100 éves múltra visszatekintő hagyományokat követően a képzési rendszer megújítása után – 1982 óta, a Károli Gáspár Református Egyetemen 1998 óta tanítják. Eddig több száz diákot bocsátottak ki, akik közül sokan választották fő hivatásuknak, hogy a magyart mint idegen nyelvet és a magyar kultúrát a külföldiekkel megismertessék.
A MID-es tanárokkal összefüggésben két célcsoportot lehet meghatározni: más országok állampolgárait, akik érdeklődnek a magyar nyelv és kultúra iránt, akár gazdasági, akár más okból, számuk a szomszédos országokban egyre nő, valamint a diaszpóra magyarságát, akik már nem beszélik a nyelvet vagy csak korlátozottan, de magyarnak tartják magukat, és igénylik a szakszerű és hatékony nyelvtanulás lehetőségét. Jelenleg a hazai intézményekben több mint ezer diák tanulja a magyart mint idegen nyelvet, és 40 külföldi egyetemen 1500 diákkal folyik magyar és hungarológiai oktatás. A Balassi Intézet mintegy 40 országba küld vendégoktatókat, akik 1500-2000 diákot tanítanak évente. Magyar nyelvtanfolyamokra csaknem ezren fizetnek be évente.