Fordítók és Tolmácsok Őszi Konferenciájának nyitóelőadását Kelemen Éva, a Budapesti Műszaki Egyetem Idegen Nyelvi Központjának docense tartja. Az előadás tartalmáról érdeklődött a nyest.hu.

„Piszkos munka”

Mint Kelemen Éva elmondta, a tolmácsolás legmegbecsültebb „műfaja” a konferenciatolmácsolás. Elit közönség előtt, elit helyszíneken, komoly témákról folyik. A tolmácsképzésben is elsősorban ezekre a helyzetekre készítik fel a hallgatókat. Ugyanakkor az európai integráció, a migráció és általában véve a globalizáció következményeképpen jelentősen megnőtt azon feladatok száma, melyeket a tolmácsoknak a konferenciaközpontokban tapasztalható viszonyoktól nagyon eltérő körülmények között kell végrehajtaniuk.

A tolmács nem csupán fordít
(Forrás: Wikimedia commons)

Az orvosi, jogi, bírósági, menekültügyi, szociális (közszolgálati) rendszerben egyre gyakrabban van szükség a tolmácsok munkájára. Az ilyen munkák presztízse jóval alacsonyabb, hiszen egy kórházban vagy éppen börtönben dolgozni kevésbé felemelő, mint egy csillogó-villogó konferenciaközpontban – egy menekülttel vagy bűnözővel dolgozni nem annyira „menő”, mint híres politikusok és tudósok körében forgolódni. Ugyanakkor szakmai szempontból ez a feladat semmiben sem könnyebb: a tolmács nem tud előre felkészülni, gyorsan kell reagálnia a legváratlanabb helyzetekre. Míg a konferenciatolmácsolás egyirányú és irodalmi nyelven történik, addig az ilyen szituációkban oda–vissza kell fordítani, és a partner gyakran valamilyen nyelvjárást vagy rétegnyelvet használ, mely erősen eltér a tolmács által ismert hivatalos változattól.

Az ilyen helyzetek gyakran emberileg is bonyolultabbak, a tolmácsnak segítőként is közre kell működni érzékeny, érzelmileg túlfeszített helyzetekben. Az „ügyfél” gyakran alacsony iskolázottságú, hátrányos helyzetű, a tolmácsolás pedig olyan szituációban történik, melyben anyanyelvén is nehezen boldogulna. A tolmácsolás nem egyenrangú partnerek között zajlik, a beteg függ az orvostól, a menekült a hivatalnoktól stb.  A tolmácsra a szakmai felelősségen túl rendkívüli erkölcsi felelősség is hárul.

A nyolcadik...

A fordítók és a tolmácsok ősszel ünnepelnek. Legalábbis így tartják, hiszen Szent Jeromos napja a legszínesebb évszakra esik. Szent Jeromost, az ókeresztény írót pedig a régészek és a levéltárosok mellett a tolmácsok és a fordítók is védőszentjükként tartják nyilván.

A Magyarországi Fordítóirodák Egyesülete a fentiek miatt ősszel rendezi meg nívós szakmai seregszemléjét, a Fordítók és Tolmácsok Őszi Konferenciáját.

Az idén nyolcadik alkalommal megrendezett konferencia ismét izgalmas témákkal várja az érdeklődőket.

Korlátozott számban még lehetséges a regisztráció, melynek részleteiről a konferencia honlapján olvashatnak.

Az ilyesfajta új kihívásokra a tolmácsképzés egyelőre nem reagált. Mint Kelemen Éva elmondta, elsősorban a dialóguselemzés tanítására lenne szükség, az interperszonális (személyek közötti) kapcsolatok alakításában kellene gyakorlati képzést nyújtani. A hagyományos jegyzetelési technikákat is az új helyzetekhez kellene igazítani.

Pantha rhei

Mindeközben a konferenciatolmácsolás sem tűnt el, bár az angol rohamos terjedésének köszönhetően sokszor már egyszerűbb akár tört angolsággal is elboldogulni, mint tolmácsolást igénybe venni. A nyilvános megszólalások alkalmával a beszédsebesség nő: felvételeket összehasonlítva láthatjuk, hogy ma a politikusok sokkal gyorsabban beszélnek, mint fél évszázaddal ezelőtt. A konferenciákon sok a felolvasott szöveg, de ezeket nem mindig adják oda előre a tolmácsnak. A fülhallgatós tolmácsolás mellett terjed a médiatolmácsolás is: a telefonon keresztüli tolmácsolás vagy TV-műsorok szimultán tolmácsolása. Újabban már a tolmácsolás során is igénybe kell venni technikai eszközöket, például számítógépet.

Ezeket a technológiai változásokat szintén figyelembe kell venni a tolmácsképzés programjának kidolgozása során.

Kelemen Éva előadása október 1-én, 9 órakor hangzik el a Budapesti Corvinus Egyetem főépületében (Bp., IX. Fővám tér 8.).