nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Recenzió
Szexista sztereotípiák, férfi és női kommunikáció

Érdeklik a férfi és női kommunikáció közti különbségek, a testbeszéd eltérései? Kíváncsi, hogyan nyilvánul meg az agresszió és az udvariasság a két nem nyelvhasználatában? Erről és még sok másról is olvashat Huszár Ágnes Bevezetés a gendernyelvészetbe című könyvében. Olvassa recenziónkat.

Déva | 2010. május 22.
|  

2009 októbere óta vagyunk gazdagabbak Huszár Ágnes Bevezetés a gendernyelvészetbe című könyvével, amely a Tinta Könyvkiadó gondozásában jelent meg, a Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához sorozat 98. köteteként.

Ez az első magyar nyelvű összefoglaló mű a gendernyelvészetről. A gendernyelvészet az alkalmazott nyelvészetnek azon ága, amely kifejezetten a férfi és női nyelvhasználat, kommunikáció jellemzőit, illetve eltéréseit kutatja.

Szexista sztereotípiák, férfi és női kommunikáció
Forrás: Nikolai Aamaas/sxc.hu

A gendernyelvészet eléggé fura elnevezés a magyar olvasó szemének. A gender- előtag angol eredetű, használják a nyelvtani nem és a biológiai nem megnevezésére is. Mivel a nyelvészet nemzetközi publikálási nyelve egyre inkább az angol, sok más területhez hasonlóan, így egyre elfogadottabb az ilyen félig angol, félig magyar elnevezések használata. Szakmai körökben ezt nem kell magyarázni, de mivel a nem szakmai olvasókat is nagyon érdeklik a nemek közötti különbségek, így elfogadható némi kötekedés a szakág nevével kapcsolatban.

A szerző már a ’80-as években felfigyelt a nemek közötti kommunikációs eltérésekre, amikor terápiás és pályaválasztási beszélgetések beszédstratégiáit elemezte. A kötet életre hívását ösztönözték a lelkes tanítványok, illetve maga a nyelvészeti szakma. A gendernyelvészeti kutatások iránti érdeklődés és igény követelte meg, hogy napvilágot lásson végre egy a témát jól áttekintő könyv, amely alkalmas a tudományterület felsőoktatásba való bevezetésére is.

Hogy olvashatunk a témában magyarul is, az nem csak a nyelvészeknek, illetve a leendő nyelvészeknek nagy segítség, sokat ad a laikus olvasóknak is, akiket nagyon érdekel a téma. És manapság kit nem foglalkoztatnak a nemek közötti különbségek? Minden a nemek körül, illetve a nemek közötti különbségek körül forog, amióta a nők egyenlőségük elismertetésén dolgoznak.

Szexista sztereotípiák, férfi és női kommunikáció

A könyv tizenkét fejezetben tekinti át a gendernyelvészet kialakulásának és önálló tudományterületté válásának történetét, eredményeit, és a nemek közötti különbségek magyarázatára alkalmas elméleti kereteket. A nemek közötti különbségek sokféle megközelítésből feltárásra kerülnek, kezdve a biológiai és szocializációs különbségekkel, amelyek meghatározzák a nők és a férfiak alapvető vonásait és társadalmi, nyelvi viselkedésükben tapasztalható különbözőségüket. A szerzőt idézve: „a biológiai nemre ráépülő viselkedésmód az, ami bennünket igazán férfivá és nővé tesz” (22. o.)

A könyv, összefoglaló mű lévén, olyan sok érdekes és értékes információt tartalmaz, hogy egyszerűbb átfogóan beszélni róla, mint kiemelni a téma lényegi pontjait. Erre nem is vállalkozom, ahogy azt sem dönteném el, hogy mely fejezetek érdekelhetik kiemelkedően az olvasókat, s melyek azok, amelyek kevesebb érdeklődésre számíthatnak. A következőkben kissé szubjektív módon válogatok a fejezetekből, és előtérbe helyezem a könyvből elsajátítható ismeretek azon részét, amely segítségünkre lehet a mindennapi életben.

A szexizmus gyökere

A szerző az első fejezetben a férfiak és a nők kommunikációs különbségeivel kapcsolatos vélekedéseket, babonákat tárgyalja. A hétköznapi gondolkodásból való kiindulás is közelebb hozza a témát az olvasóhoz, hiszen mindenki gondol valamit a nők és férfiak különbözőségéről. Rengeteg sztereotípiát gyártottunk ezzel kapcsolatban, amelyek szélsőséges művelése a szexizmus gyökere.

A férfiak és nők kommunikációja közötti, szinte univerzálisnak mondható különbségek mellett a kultúránként, társadalmanként eltérőkről is olvashatunk a könyvben. A miénktől eltérő kultúrákban, pl. a Távol-Keleten, a nők és férfiak nyelvi normája is különbségeket mutat. Egy magyar anyanyelvű, magyar társadalomban és kultúrában szocializálódott ember számára ezek nagyon érdekesek lehetnek, egzotikusnak hatnak, mert a magyar nyelvi norma nem válik szét nemenként. Vagy például felkapjuk a fejünket a „nemre érzékeny” és a „nemre nem érzékeny” nyelvek megkülönböztetéséről olvasva. A magyar „nemre nem érzékeny” nyelv, így nem is nagyon értjük a feministák harcát a nyelvi nemek morfológiai jelölőivel szemben.

Hasznos ismernünk a kommunikáció kultúránkénti eltéréseit, speciális jellemzőit, de nem csak általánosságban, hanem nemekre vonatkozóan is. Ma, a 21. század elején nagyon értékes az interkulturális tudás, hiszen akkor beszélünk jól idegen nyelven, ha ismerjük a beszédpartner kulturális hátterét is, illetve azt, hogy ez hogyan jelenik meg a verbális és nem verbális kommunikációban. Sok esetben ezt nemekre vonatkozóan is ismernünk kell, nehogy megsértsük például a beszédpartnerünket a nem megfelelő közeledéssel.

A foglalkozások kommunikációigényének felértékelődése és ahogy a két nem alkalmazkodik hozzá című fejezet (10.), tartalma felértékelődik ebben a gazdaságilag megrekedt helyzetben, amiben mi magyarok is majdnem zátonyra futottunk, és most a munkahelyek megtartásával, vagy rosszabb esetben, új munkahely keresésével küszködünk. Hasznos, ha kívülről, objektíven is látjuk a nemek közötti különbségeket a munkaerőpiacon, vagy a munkahelyi hierarchiában is. Minél többet tudunk erről, annál tudatosabban kezelhetjük a nemi megkülönböztetésből adódó problémákat.

Szórakoztató szakmaiság

A sokrétű anyag feldolgozását, összefoglalását segítik a fejezetek végén található kérdések és kreatív feladatok, valamint a magyar nyelvű vagy magyar nyelven is elérhető ajánlott olvasmányok. A tankönyvi jelleget ellensúlyozza, hogy a kötet formailag, tipográfiailag egyébként a Segédkönyvek sorozat jellemzőit követi. Huszár Ágnes egy korábbi könyve, A gondolattól a szóig (2005), amely szintén a sorozat része, még nélkülözi ezt a pedagógiai segédletet.

A részletes válogatott bibliográfia felhasználja a témában eddig született magyar szakirodalmat, és igényesen válogat az idegen nyelvű nemzetközi szakirodalomból is. Ez kitűnő kiindulási alapot nyújt annak, aki a témában mélyebben el szeretne merülni, dolgozatot, kutatásokat előkészíteni. Amit viszont hiányolok, az a tárgymutató a könyv végéről. Egy-egy kulcsszó, fogalom így nehezen kereshető vissza, ha esetleg nem emlékszünk, melyik fejezetben, alfejezetben találkoztunk vele.

Nem mondanám, hogy a hétköznapi olvasónak könnyű olvasmány, hiszen nyelvészeti szakkönyvet tartunk a kezünkben. A szakmai korrektség, szaknyelvi helyesség mellett azonban van egy segítőtársunk: Huszár Ágnes nyelvezete. Nem száraz nyelv, amit ő használ. Érezni lehet, hogy a szerző az átlag olvasót is meg szeretné szólítani a könyvvel, s a szaknyelvi megfelelés ellenőrzése alatt, világosan és a figyelmet élénken fenntartva fogalmaz. Ezt az elvet követve vezeti az olvasót végig a tizenkét fejezeten. Így elolvasni, fejezetről fejezetre feldolgozni ezt a könyvet a hétköznapi olvasó számára sem lehetetlen vállalkozás.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X