-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Bizonyos nyelvekben nem lehet megkülönböztetni harmadik személyben a hím- és a nőnemet. Vannak nyelvek, amelyek megpróbálják megkülönböztetni, és sikerül is nekik.
Nemrégiben írtunk már arról, hogy vannak olyan nyelvek, amelyekben nem könnyű megállapítani, hogy az egyes szám harmadik személy, az ő milyen nemű. Ebben az írásban volt szó egy finn kezdeményezésről, amely javasolná a nőnemű harmadik személyű személyes névmás bevezetését. Sőt, azt is megtudhattuk, hogy egykor a magyarban is volt hasonló törekvés, amely végül nem járt sikerrel.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A finnel és a magyarral ellentétben azonban a japánok sikerrel jártak az ő nőiesítésében: ez a szó pedig a kanodzso (kínai írásjegyekkel: 彼女), ami szó szerint körülbelül azt jelenti, hogy ’az a nő’.
A kanodzso a nyugati könyvek fordítása során született meg a Meidzsi korban (1868–1911), korábban egységesen, nemtől függetlenül a kare (彼) ’ő/ az’ szót használták.
A 彼女 írásjegyekkel leírt szó hangzása kezdetben [kano/ano onna] volt, de a Meidzsi kor húszas éveitől kezdve a „nő” írásjegyét (女) a japán [onna] kiejtés mellett a sino-japán [dzso] hangalakkal kezdték használni, majd az így létrejött kanodzso szóalak terjedt el a Taisó kortól (1912–1925) széles körben:
彼 kano/ ano + 女 onna ⇒ 彼 kano + 女 dzso
Így a mai japán nyelvben a kanodzso nőnemű, a kare pedig hímnemű személyes névmássá vált. A kanodzso ’barátnő, szerető’ jelentésére az 1930-as évektől látni példákat.
A fenti írás alapja a bitxəšï-史 elsősorban japán témájú blog Kanodzso 彼女 című bejegyzése. Olvassanak még többet a japán nyelvről ott!