nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • durek: @aphelion: Bizonyos nyelvjárásokban pedig az "e" és az "a" is használatos mutatónévmásként...
    2020. 07. 03, 18:12  Mi is az az Uralonet?
  • mederi: Kérdés.. (Több is van, de most csak ez.) A múltidő jele a magyarban egy vagy két t. Valóba...
    2020. 07. 03, 17:55  Szótekerészeti agybukfenc
  • aphelion: @mondoga: Így van. @durek: Azokban a nyelvváltozatokban, ahol következetesen elhagyják a n...
    2020. 07. 03, 17:50  Mi is az az Uralonet?
  • durek: @szigetva: "tehát: mutató névmás = az, névelő = a." nem igaz ...tehát: mutató névmás = az,...
    2020. 07. 03, 17:19  Mi is az az Uralonet?
  • mondoga: @aphelion: "Igen, mert az ősnyelvek eleve úgy vannak rekonstruálva, messze nem 100%-os pon...
    2020. 07. 03, 17:06  Mi is az az Uralonet?
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Mi a kérdés, ha a válasz 42?
A húsz legnagyobb tudományos kérdés 3.

Miért annyira különösek a prímszámok? Hogyan harcolunk a baktériumok ellen? Meddig gyorsíthatók még a számítógépek? Megtaláljuk-e valaha a rák ellenszerét? Mikor fognak kiszolgálni minket a robotok? – Öt újabb izgalmas kérdést közlünk, amelyek nagyon izgatják a tudósokat és a laikusokat is.

nyest.hu | 2013. szeptember 6.
|  

Sorozatunk előző két részében már megismerhettünk öt-öt olyan problémát, talányt amely manapság a legtöbb fejtörést okozza a tudósoknak (és a laikusoknak is). Most tovább megyünk a The Guardian összeállításában, és megismerhetjük az orvostudomány két fontos kérdését, a technológia fejlődése által felvetett kérdéseket és egy elég régi és elég nagy matematikai talányt is...

11. Miért annyira különösek a prímszámok?

Mit köszönhetünk a prímszámoknak, azaz azoknak a fura számoknak, amelyek nem oszthatók csak 1-gyel és önmagukkal? – Például azt, hogy biztonságosan tudunk vásárolni az interneten... Az úgynevezett nyílt kulcsú titkosítás (public key encryption), ami az internetes kereskedelem alapfeltétele, prímszámokat használ ahhoz, hogy elrejtse az illetéktelen szemek elől a személyes információinkat. És mégis: annak ellenére, hogy ilyen fontos szerepet töltenek be a mindennapi életünkben, a prímszámok a mai napig rejtélyesek. Prímszámból végtelen sok van – ezt Eukleidész óta tudjuk, a prímszámok eloszlására vonatkozó Riemann-sejtést azonban mind a mai napig nem sikerült sem bizonyítani, sem cáfolni. Utóbbi a matematika legnagyobb problémái közé tartozik.

Georg Friedrich Bernhard Riemann; 1863
Georg Friedrich Bernhard Riemann; 1863
(Forrás: Wikipédia)

12. Hogyan harcolunk a baktériumok ellen?

Az antibiotikumok megalkotása a modern orvostudomány egyik legnagyobb eredménye. Sir Alexander Fleming felfedezése, amelyért Nobel-díjjal jutalmazták, lehetővé tette, hogy halálos betegségekkel vegyük fel a harcot, hogy a műtétek, a szervátültetések és a kemoterápia lehetővé váljanak. Az antibiotikumok azonban amennyire hatékonyak, annyira veszélyesek is: Európában évente körülbelül 25000 ember hal bele rezisztens baktériumok által okozott fertőzésekbe. Kiderült, hogy az antibiotikumok túlzott használata nagy veszélyt jelent, ugyanis olyan baktériumok jönnek létre, amelyek képesek ellenállni az ismert szereknek. Ez a probléma egyre égetőbbé válik, ugyanis a felhasznált antibiotikumoknak körülbelül a 80 százalékát a húsgyártás használja fel. A helyzet mégsem ennyire kétségbeejtő: a DNS-szekvenálásnak köszönhetően ma már közelebb vagyunk új antibiotikumok felfedezéséhez, különböző módszerekkel kutatnak „jó” baktériumfajok után – így talán közelebb kerülünk ahhoz, hogy behozzuk a baktériumokhoz képesti 3 milliárd éves lemaradásunkat.

A húsz legnagyobb tudományos kérdés 3.
Forrás: Wikimedia Commons / ParentingPatch / CC BY-SA 3.0

13. Meddig gyorsíthatók még a számítógépek?

A neszesszerünkben vagy a zsebünkben ma már kis méretű számítógépeket hordunk – táblagépeket és okostelefonokat. Ezeknek a mini-kompjútereknek nagyobb a kapacitásuk, mint amit 1969-ben a holdraszálláskor használtak az űrhajósok. De lehetséges-e tovább növelni ezt a kapacitást, vagy már elértük azt a határt, amelyen túl nem gyorsíthatók a számítógépek? Vagy esetleg alapvetően más módszerrel kellene számítógépet építenünk? – A tudósok ez ügyben új anyagok után kutatnak (ilyen például a grafén), illetve új típusú gépeket próbálnak építeni (ilyen a kvantumszámítógép).

14. Megtaláljuk-e valaha a rák ellenszerét?

Nemrégiben írtunk arról, hogy többen állítják azt, hogy már meg is találták. De a reális válasz a kérdésre az, hogy valószínűleg nem. Ahogy írtuk, a rák nem egy betegség, hanem nagyon sokféle különböző betegség összefoglaló neve. Az evolúció során jóval az ember előtt megjelenhettek azok a megkergült gének, amelyek okozzák. Márpedig minél tovább élünk, annál valószínűbb, hogy egy-egy gén megbolondul. És mivel a rák élő dolog, maga is evolválódik és túlél. Arról azonban az orvostudomány fejlődésével egyre többet tudunk, hogy mi okozza, hogy hogyan terjed – és ezáltal egyre többet tudunk tenni a megelőzés és a kezelés érdekében.

15. Mikor fognak kiszolgálni minket a robotok?

A gépek már rengeteg feladatot el tudnak végezni helyettünk. Italt tudnak felszolgálni, viszik a bőröndünket, kézbesítik a nekünk érkezett küldeményeket, megfejik a tehenünket, szortírozzák az e-mailjeinket stb. Ahhoz azonban, hogy igazán intelligens társaink legyenek a robotok, mesterséges intelligenciára lenne szükség. Itt még azonban nem tartunk... Bár japán mérnökök azt mondják, hogy 2025-re megalkothatják azt a robotot, amely képes ellátni idős embereket... Hisszük, ha látjuk.

A húsz legnagyobb tudományos kérdés 3.
Forrás: Wikimedia Commons / CC BY-SA 3.0

Forrás

The 20 big questions in science

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
4 GBR 2013. szeptember 7. 17:59

@Antiszociális Nyelvészkedő: Igen, ez nagy igazsag amit mondasz, az immunrendszer nagyon fontos a daganatok es a fertizesek eseten is. Ket megjegyzest tennek:

1. A cikkben szereplo kerdesre te megprobaltal erdemi valaszt adni, de amit en szerettem volna mondani, -bar egy kicsit reszleteztem a temat-, az az volt, hogy e kerdesre nem lehet es nem is kell erdemben valaszolni, mert maga a kerdes ertelmetlen. Ez olyan, mintha azt kernenk, hogy egy szakacskonyv adjon receptet AZ etelre, ami nyilvan ertelmetlen, hisz a szakacskonyv csak 1-20-100 partikularis etel recepjet taglalhatja, AZ etelet nem. Vagy ha megkerdezzuk a sefet, hany percig tart megsutni AZ etelt. Melyiket?

2. A cikktol fuggetlenul, a kommented erdelmi allitasaival kapcsolatban.

Igen, a bakteriumok, virusok es egyeb korokozok altalaban jobban azonosithatok az immurendszer szamara, mint a daganatok, de ez nem mindig igaz. ( kulonosen a virusok eseten, hiszen sokukhoz nem fer hozza az immunrendszer, nemelyikuk (pl a HIV) pedig epp az immunrendszer mukodeset karositjak. )

Amikor megis, akkor is a kulonbseg csak mennyisegi nem minosegi.

Egyreszt a bakteriumok ellenk antibiotikumos terapia is feltetelezi az egyen immunredszeret, az antibiotikum inkabb csak annyira legyengiti a korokozo populaciojat, hogy az immunrendszer mar le tudja gyozni. (Teljesen analog pl a 2011-es libiai nemzetkozi katonai akcioval. Ott is a nemzetkozi katonai csapas nem gyozte le a kormanyeroket, inkabb csak a felkelok javara dontotte el a polgarhaborut. Ugyanigy mukodnek az antibiotikumok). Ezert immundeficiencia eseten ugyanaz az antibiotikumos kezeles nem, vagy sokkal korlatozottabban hatekony, epp az emlitett okbol. Masreszt a daganatos betegsegekben is fontos az immunrendszer. Gondolj csak bele hogy AIDS betegseg eseten epp az immunkompetencia hianya miatt milyen gyakran alakul ki pl Kaposi szarkoma, Burkitt limfoma, stb.

Raadasul ez csak a bakteriumoknal igaz, virusok esteben nem is igaz, hogy jobban gyogyithato, mint a rosszindulatu daganatok, mert legnagyobb tobbsege egyaltalan nem gyogyithato. Vagy a fertozes halalt okoz, vagy kronikussa, elethossziglanna valik, vagy az immunrendszer legyozi, mas opcio nem nagyon van, a gyogyszerek nem gyogyitjak. Gondoljunk csak a HIV vagy az Ebola virusra, vagy akarcsak a kozonseges nathara, ami mint tudjuk, kezelessel egy het, kezeles nelkul het nap....

Azzal is vitatkoznek, hogy a mutet nem gyogyit, csak a tuneteket szunteti meg. A legtobb rosszindulatu daganatnal az idejeben elvegzett mutet az EGYETLEN, ami gyogyit. Pl az in situ carcinoma-k sikeres mutet esten az estek legnagyobb reszeben gyogyithatoak. Termeszetesen disszeminalt esetekben igazad van, a mutet csak ideiglenes javulast okoz a betegnek, sokszor csak fajdalomcsillapitas miatt alkalmazzak mar. Inkabb a kemoterapia tuneti, bar az sem teljesen az, inkabb adjuvans. A tunetiek az un palliativ terapiak, pl kortikoszteroidok, stb.

Nem disszeminalt esetekben sikeres mutetet kovetoen sokszor nem is beszelhetunk a betegseg kiujulasarol, hiszen a gyogyulas vegleges, ez persze nem jelenti, hogy uj daganat nem alakulhat ki az illetoben, kialakulhat, mint ahogy barkinel, de ez nem az eredeti betegseg kiujulasa. Pl a natha kihordasa sem ad immunitast, es pl ket ev mulva ujra nathasak lehetunk, de ez nem az eredeti kiujulasa, hanem uj betegseg.

Osszefoglalva, en csak azt akartam mondani, hogy a kerdesre nem lehet valaszolni. Nem azert mert ne lehetne felfedezni gyogymodot egyes raktipusok eseten,( termeszetesen egyes tipusoknal lehet, masoknal nem, es termeszetesen nem egy idoben, hisz sok szaz betegsegrol lehet szo. Ezert A RAK is es a MIKOR is ertelmetlen), hanem mert a kerdes maga ertelmetlen.

De mara eleg volt a rakbol, visszterek,-mert ma mar meglatogattam egyszer-, a duplikatumokhoz es a triplikatumokhoz, az talan meg erdekesebb :)

3 Sultanus Constantinus 2013. szeptember 7. 15:58

@GBR: A témához szólva, alapvetően szerintem azt kellene megérteni, hogy míg a különböző vírusok, baktériumok stb. által okozott betegségek azért gyógyíthatóak (vagy kezelhetőbbek könnyen), mint a rák, mert azok lényegében idegen elemek, amelyek ellen maga a szervezet is küzd. Ezzel szemben a rák bele van kódolva az élő szervezetbe, vagyis maga a szervezet okozza a betegséget a hibás kódolásnak köszönhetően, abban a pillanatban, ha valami miatt felborul a normális működés egyensúlya. EZÉRT nem fogják soha megtalálni az ellenszerét, és sajnos a műtéttel is csak a fizikai tünetet lehet megszüntetni, nem a betegséget, mert az kódolva van a szervezetben. Vagyis hiába a műtét is, csak idő kérdése, hogy mikor fog visszajönni.

2 GBR 2013. szeptember 7. 15:43

"Megtaláljuk-e valaha a rák ellenszerét?"

A rak ellenszeret nem, hiszen azt senki nem is keresi. Olyan, hogy A rak, nem letezik, ez valojaban tobbszaz fele betegseg gyujtofogalma. Meg ugy sem konkret betegseg, hogy pl tudorak, emlorak, stb., mert ezekbol is tobbfele, egymastol eltero es eltero kezelest igenylo formai vannak. Persze hetkoznapi ertelemben lehet hasznalni e fogalmakat, de tudni kell, hogy egy kutato nem keresi A rak ellenszeret, megcsak AZ emlorak ellenszeret sem, hanem mondjuk a HER2+ emloraket. Igy egyreszt lehetseges, hogy egyes rakfelek gyogyithatova valnak, masok nem, es amelyek igen azok kozul is termeszetesen valamelyik korabban, valamelyik mondjuk husz evvel kesobb.

Raadasul a rak mint fogalom hasznalata is meglehetosen teves a hetkoznapokban. Egyreszt, mint emlitettem, nagyon sok formaja letezik. Mesreszt olyan pl, hogy joindulatu rak nem letezik, a rak definicio szerint rosszindulatu, ha joindulatu, akkor az biztosan nem rak. Ezenkivul nemcsak hogy a raknak sok tipusa letezik, de raadasul a rak csak a rosszindulatu daganatok egy reszhalmaza, csak a hameredetu rosszindulatu daganatot nevezik raknak (karcinoma), de van pl. kotoszovet eredetu (szarkoma), limfoma, stb.

Azt is tudni kell, hogy jelenleg a rosszindulatu daganatok tobbsegenek (nem mindnek) a gyogyitasa a mutet. A kozhiedelemmel ellentetben a kemoterapia es a radioterapia csak adjuvans, onmagaban nem gyogyitja a beteget.

1 sbalint 2013. szeptember 7. 14:07

Sajnos az antibiotikumoknak nem csak annyi a hibájuk, hogy olyan baktériumok jönnek létre, amelyek képesek ellenállni az ismert szereknek... De ezt a cikk íroja is jól tudja, hiszen utal arra hogy főleg a húsipar használja.

A rákról pedig azt is kell tudni, hogy egyre több fiatalt fenyeget a betegség, tehát nem azért van több rákos beteg mert egyre tovább élünk. Sajnos.

Amint azt sokan hangsúlyozzák a legfontosabb a megelőzés. Tehát óvatosabban a karcinogén anyagokkal, mert a rákot gyógyítani nehéz viszont okozni sokkal könnyebb.

Robot témához csak annyit, hogy vannak már robotok, akik ügyesen kosárlabdáznak, táncolnak, bírkóznak stb. de Japánban nem volt olyan robot, amit a fukusimai atomreaktor meghibásodásakor beküldhettek volna ember helyett, hogy egy viszonylag egyszerű, de veszélyes feladatot elvégezzen.

És mi lesz ha a gyárakban helyettünk robot dolgozik?

Természetesen munkanélküliség.

Tanulság:

Az emberiség (a vezető réteg) még nincs annyira értelmes, hogy a rendelkezésére álló eszközöket okosan tudná használni. Nem az a kérdés hogy mit tudunk, hanem hogy azt amit tudunk tudjuk-e jóra használni.

Információ
X