@Antiszociális Nyelvészkedő: Igen, ez nagy igazsag amit mondasz, az immunrendszer nagyon fontos a daganatok es a fertizesek eseten is. Ket megjegyzest tennek:

1. A cikkben szereplo kerdesre te megprobaltal erdemi valaszt adni, de amit en szerettem volna mondani, -bar egy kicsit reszleteztem a temat-, az az volt, hogy e kerdesre nem lehet es nem is kell erdemben valaszolni, mert maga a kerdes ertelmetlen. Ez olyan, mintha azt kernenk, hogy egy szakacskonyv adjon receptet AZ etelre, ami nyilvan ertelmetlen, hisz a szakacskonyv csak 1-20-100 partikularis etel recepjet taglalhatja, AZ etelet nem. Vagy ha megkerdezzuk a sefet, hany percig tart megsutni AZ etelt. Melyiket?

2. A cikktol fuggetlenul, a kommented erdelmi allitasaival kapcsolatban.

Igen, a bakteriumok, virusok es egyeb korokozok altalaban jobban azonosithatok az immurendszer szamara, mint a daganatok, de ez nem mindig igaz. ( kulonosen a virusok eseten, hiszen sokukhoz nem fer hozza az immunrendszer, nemelyikuk (pl a HIV) pedig epp az immunrendszer mukodeset karositjak. )

Amikor megis, akkor is a kulonbseg csak mennyisegi nem minosegi.

Egyreszt a bakteriumok ellenk antibiotikumos terapia is feltetelezi az egyen immunredszeret, az antibiotikum inkabb csak annyira legyengiti a korokozo populaciojat, hogy az immunrendszer mar le tudja gyozni. (Teljesen analog pl a 2011-es libiai nemzetkozi katonai akcioval. Ott is a nemzetkozi katonai csapas nem gyozte le a kormanyeroket, inkabb csak a felkelok javara dontotte el a polgarhaborut. Ugyanigy mukodnek az antibiotikumok). Ezert immundeficiencia eseten ugyanaz az antibiotikumos kezeles nem, vagy sokkal korlatozottabban hatekony, epp az emlitett okbol. Masreszt a daganatos betegsegekben is fontos az immunrendszer. Gondolj csak bele hogy AIDS betegseg eseten epp az immunkompetencia hianya miatt milyen gyakran alakul ki pl Kaposi szarkoma, Burkitt limfoma, stb.

Raadasul ez csak a bakteriumoknal igaz, virusok esteben nem is igaz, hogy jobban gyogyithato, mint a rosszindulatu daganatok, mert legnagyobb tobbsege egyaltalan nem gyogyithato. Vagy a fertozes halalt okoz, vagy kronikussa, elethossziglanna valik, vagy az immunrendszer legyozi, mas opcio nem nagyon van, a gyogyszerek nem gyogyitjak. Gondoljunk csak a HIV vagy az Ebola virusra, vagy akarcsak a kozonseges nathara, ami mint tudjuk, kezelessel egy het, kezeles nelkul het nap....

Azzal is vitatkoznek, hogy a mutet nem gyogyit, csak a tuneteket szunteti meg. A legtobb rosszindulatu daganatnal az idejeben elvegzett mutet az EGYETLEN, ami gyogyit. Pl az in situ carcinoma-k sikeres mutet esten az estek legnagyobb reszeben gyogyithatoak. Termeszetesen disszeminalt esetekben igazad van, a mutet csak ideiglenes javulast okoz a betegnek, sokszor csak fajdalomcsillapitas miatt alkalmazzak mar. Inkabb a kemoterapia tuneti, bar az sem teljesen az, inkabb adjuvans. A tunetiek az un palliativ terapiak, pl kortikoszteroidok, stb.

Nem disszeminalt esetekben sikeres mutetet kovetoen sokszor nem is beszelhetunk a betegseg kiujulasarol, hiszen a gyogyulas vegleges, ez persze nem jelenti, hogy uj daganat nem alakulhat ki az illetoben, kialakulhat, mint ahogy barkinel, de ez nem az eredeti betegseg kiujulasa. Pl a natha kihordasa sem ad immunitast, es pl ket ev mulva ujra nathasak lehetunk, de ez nem az eredeti kiujulasa, hanem uj betegseg.

Osszefoglalva, en csak azt akartam mondani, hogy a kerdesre nem lehet valaszolni. Nem azert mert ne lehetne felfedezni gyogymodot egyes raktipusok eseten,( termeszetesen egyes tipusoknal lehet, masoknal nem, es termeszetesen nem egy idoben, hisz sok szaz betegsegrol lehet szo. Ezert A RAK is es a MIKOR is ertelmetlen), hanem mert a kerdes maga ertelmetlen.

De mara eleg volt a rakbol, visszterek,-mert ma mar meglatogattam egyszer-, a duplikatumokhoz es a triplikatumokhoz, az talan meg erdekesebb :)

@GBR: A témához szólva, alapvetően szerintem azt kellene megérteni, hogy míg a különböző vírusok, baktériumok stb. által okozott betegségek azért gyógyíthatóak (vagy kezelhetőbbek könnyen), mint a rák, mert azok lényegében idegen elemek, amelyek ellen maga a szervezet is küzd. Ezzel szemben a rák bele van kódolva az élő szervezetbe, vagyis maga a szervezet okozza a betegséget a hibás kódolásnak köszönhetően, abban a pillanatban, ha valami miatt felborul a normális működés egyensúlya. EZÉRT nem fogják soha megtalálni az ellenszerét, és sajnos a műtéttel is csak a fizikai tünetet lehet megszüntetni, nem a betegséget, mert az kódolva van a szervezetben. Vagyis hiába a műtét is, csak idő kérdése, hogy mikor fog visszajönni.

"Megtaláljuk-e valaha a rák ellenszerét?"

A rak ellenszeret nem, hiszen azt senki nem is keresi. Olyan, hogy A rak, nem letezik, ez valojaban tobbszaz fele betegseg gyujtofogalma. Meg ugy sem konkret betegseg, hogy pl tudorak, emlorak, stb., mert ezekbol is tobbfele, egymastol eltero es eltero kezelest igenylo formai vannak. Persze hetkoznapi ertelemben lehet hasznalni e fogalmakat, de tudni kell, hogy egy kutato nem keresi A rak ellenszeret, megcsak AZ emlorak ellenszeret sem, hanem mondjuk a HER2+ emloraket. Igy egyreszt lehetseges, hogy egyes rakfelek gyogyithatova valnak, masok nem, es amelyek igen azok kozul is termeszetesen valamelyik korabban, valamelyik mondjuk husz evvel kesobb.

Raadasul a rak mint fogalom hasznalata is meglehetosen teves a hetkoznapokban. Egyreszt, mint emlitettem, nagyon sok formaja letezik. Mesreszt olyan pl, hogy joindulatu rak nem letezik, a rak definicio szerint rosszindulatu, ha joindulatu, akkor az biztosan nem rak. Ezenkivul nemcsak hogy a raknak sok tipusa letezik, de raadasul a rak csak a rosszindulatu daganatok egy reszhalmaza, csak a hameredetu rosszindulatu daganatot nevezik raknak (karcinoma), de van pl. kotoszovet eredetu (szarkoma), limfoma, stb.

Azt is tudni kell, hogy jelenleg a rosszindulatu daganatok tobbsegenek (nem mindnek) a gyogyitasa a mutet. A kozhiedelemmel ellentetben a kemoterapia es a radioterapia csak adjuvans, onmagaban nem gyogyitja a beteget.

Sajnos az antibiotikumoknak nem csak annyi a hibájuk, hogy olyan baktériumok jönnek létre, amelyek képesek ellenállni az ismert szereknek... De ezt a cikk íroja is jól tudja, hiszen utal arra hogy főleg a húsipar használja.

A rákról pedig azt is kell tudni, hogy egyre több fiatalt fenyeget a betegség, tehát nem azért van több rákos beteg mert egyre tovább élünk. Sajnos.

Amint azt sokan hangsúlyozzák a legfontosabb a megelőzés. Tehát óvatosabban a karcinogén anyagokkal, mert a rákot gyógyítani nehéz viszont okozni sokkal könnyebb.

Robot témához csak annyit, hogy vannak már robotok, akik ügyesen kosárlabdáznak, táncolnak, bírkóznak stb. de Japánban nem volt olyan robot, amit a fukusimai atomreaktor meghibásodásakor beküldhettek volna ember helyett, hogy egy viszonylag egyszerű, de veszélyes feladatot elvégezzen.

És mi lesz ha a gyárakban helyettünk robot dolgozik?

Természetesen munkanélküliség.

Tanulság:

Az emberiség (a vezető réteg) még nincs annyira értelmes, hogy a rendelkezésére álló eszközöket okosan tudná használni. Nem az a kérdés hogy mit tudunk, hanem hogy azt amit tudunk tudjuk-e jóra használni.