-
Gemmfd: Amúgy egy értelmetlenséginek nem kéne a primitív, törzsi dolgába ütnie az orrát. ---------...2021. 01. 27, 23:25 A honfoglaló férfi, a gender studies...
-
Gemmfd: 16 Gelmkd 2021. január 27. 21:15 A kései Árpád-kori szerző leírása ugyan nem a honfoglalás...2021. 01. 27, 23:19 A honfoglaló férfi, a gender studies...
-
Roland2: @bloggerman77: Persze nem azt mondom, hogy nem lehettek a honfoglalók között esetleg muszl...2021. 01. 27, 18:42 A honfoglaló férfi, a gender studies...
-
Roland2: Az akkori kor viszonyaihoz mérten se nem jobb , se nem rosszabb nem volt a nők helyzete a ...2021. 01. 27, 18:36 A honfoglaló férfi, a gender studies...
-
bloggerman77: A vikingeknél nem csináltak nagy ügyet abból, ha valaki szabad férfi és rabszolganő gyerme...2021. 01. 27, 14:49 A honfoglaló férfi, a gender studies...
Nyelvről vitatkozik kollégáival?
Kételyei támadtak?
Kálmán László nyelvész olvasóink égető kérdéseire válaszol:
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
- Mit állítsunk?
Olvasgassa itt a rovat korábbi cikkeit is!

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A húsvéti készülődés része a nagytakarítás. Nem is gondolnánk, hogy nem csak az emberek csiszatolnak, mosnak, fürdenek, hanem a hollók is megfürdetik fiókáikat. Legalábbis a néphit szerint.
A húsvét előtti megtisztulás része az alapos mosakodás is – lehetőleg péntek hajnalban, jeges patakvízzel például. De nem csak az emberek mentek ki a patakra ekkor, hanem a hagyomány szerint a hollók is ilyenkor fürösztik fiaikat. Ennek a hiedelemnek természettudományos alapja nincs. Bár a kis hollók húsvétra már valóban gyakran kikelnek, a szülők nem hordják a csőrükben frissen kikelt fiókáikat a patakra fürdeni. Honnan ez a fürösztési teória?
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A hollókról azt tartja a néphagyomány, hogy a bibliai időkben még hófehérek voltak. Amikor azonban Jézust az üldözői nem tudták elfogni, a holló így kiáltott: „kár-kár”. Ekkor Jézus elátkozta a madarat. Éjfeketévé tette a tollát, és arra kárhoztatta, hogy döghúson éljen. A kegyvesztett hollónak minden nagypénteken eszébe jut a szomorú eset, és ezért próbálja az átkot frissen kikelt fiókáiról lemosni. A fiait mosdató holló képe egy népdalunkban is megjelenik.
Az egész fajra kiterjedő átoknak nyelvi következménye is lett: a nagyon ritka, gyakorlatilag sosem előforduló dolgokra azt mondjuk: ritka, mint a fehér holló. O. Nagy Gábor kutatásai szerint ez a szólás a latinból kerülhetett a magyarba. Bár az eredeti latin mondásban corvus [korvusz] ’holló’ szerepel, a legkorábbi magyar szólásgyűjteményekben a ritkább az fejér varjúnál alakban találkozhatunk a mondással. A hazánkban élő vetési varjú és a holló kétségtelenül hasonlóak, első ránézésre csak méretbeli különbség van közöttük. Talán ezért szerepelhetett egy ideig a varjú a ritkaság jelképeként – holott nagyobb testvérét, a hollót átkozta el a hagyomány szerint Jézus Krisztus nagypénteken.
Források, olvasnivaló
Bogdán István: Régi magyar mulatságok
o. Nagy Gábor: Mi fán terem?
Haraszthy László (szerk.) Magyarország madarai
Ráth-Végh István: Két évezred babonái