-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A húsvéti készülődés része a nagytakarítás. Nem is gondolnánk, hogy nem csak az emberek csiszatolnak, mosnak, fürdenek, hanem a hollók is megfürdetik fiókáikat. Legalábbis a néphit szerint.
A húsvét előtti megtisztulás része az alapos mosakodás is – lehetőleg péntek hajnalban, jeges patakvízzel például. De nem csak az emberek mentek ki a patakra ekkor, hanem a hagyomány szerint a hollók is ilyenkor fürösztik fiaikat. Ennek a hiedelemnek természettudományos alapja nincs. Bár a kis hollók húsvétra már valóban gyakran kikelnek, a szülők nem hordják a csőrükben frissen kikelt fiókáikat a patakra fürdeni. Honnan ez a fürösztési teória?
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A hollókról azt tartja a néphagyomány, hogy a bibliai időkben még hófehérek voltak. Amikor azonban Jézust az üldözői nem tudták elfogni, a holló így kiáltott: „kár-kár”. Ekkor Jézus elátkozta a madarat. Éjfeketévé tette a tollát, és arra kárhoztatta, hogy döghúson éljen. A kegyvesztett hollónak minden nagypénteken eszébe jut a szomorú eset, és ezért próbálja az átkot frissen kikelt fiókáiról lemosni. A fiait mosdató holló képe egy népdalunkban is megjelenik.
Az egész fajra kiterjedő átoknak nyelvi következménye is lett: a nagyon ritka, gyakorlatilag sosem előforduló dolgokra azt mondjuk: ritka, mint a fehér holló. O. Nagy Gábor kutatásai szerint ez a szólás a latinból kerülhetett a magyarba. Bár az eredeti latin mondásban corvus [korvusz] ’holló’ szerepel, a legkorábbi magyar szólásgyűjteményekben a ritkább az fejér varjúnál alakban találkozhatunk a mondással. A hazánkban élő vetési varjú és a holló kétségtelenül hasonlóak, első ránézésre csak méretbeli különbség van közöttük. Talán ezért szerepelhetett egy ideig a varjú a ritkaság jelképeként – holott nagyobb testvérét, a hollót átkozta el a hagyomány szerint Jézus Krisztus nagypénteken.
Források, olvasnivaló
Bogdán István: Régi magyar mulatságok
o. Nagy Gábor: Mi fán terem?
Haraszthy László (szerk.) Magyarország madarai
Ráth-Végh István: Két évezred babonái