-
Kincse Sz. Örs: @Sándorné Szatmári: két dolog ad irgalmatlan sok munkát nekünk úgy is, hogy a nyestnek jó ...2025. 02. 03, 12:13 Ál- és Tudomány
-
bm: @Szalakóta: Igen, ahogy ez a cikkben is említve van. Sajnos belekerült a cikkbe egy olyan ...2025. 02. 01, 08:09 A meg nem értett maki
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 40 @Sándorné Szatmári: 41 válaszomhoz kiegészítés ként: Az általános minősítést...2025. 01. 23, 09:51 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Nyilván el kell fogadjam a döntéseteket. Megjegyzem az alábbi kérdés, amit a neten olvasta...2025. 01. 21, 09:37 Ál- és Tudomány
-
szigetva: A „post-truth'' értelmetlen hozzászólásokat a továbbiakban is törölni fogjuk.2025. 01. 20, 11:57 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A húsvéti készülődés része a nagytakarítás. Nem is gondolnánk, hogy nem csak az emberek csiszatolnak, mosnak, fürdenek, hanem a hollók is megfürdetik fiókáikat. Legalábbis a néphit szerint.
A húsvét előtti megtisztulás része az alapos mosakodás is – lehetőleg péntek hajnalban, jeges patakvízzel például. De nem csak az emberek mentek ki a patakra ekkor, hanem a hagyomány szerint a hollók is ilyenkor fürösztik fiaikat. Ennek a hiedelemnek természettudományos alapja nincs. Bár a kis hollók húsvétra már valóban gyakran kikelnek, a szülők nem hordják a csőrükben frissen kikelt fiókáikat a patakra fürdeni. Honnan ez a fürösztési teória?
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A hollókról azt tartja a néphagyomány, hogy a bibliai időkben még hófehérek voltak. Amikor azonban Jézust az üldözői nem tudták elfogni, a holló így kiáltott: „kár-kár”. Ekkor Jézus elátkozta a madarat. Éjfeketévé tette a tollát, és arra kárhoztatta, hogy döghúson éljen. A kegyvesztett hollónak minden nagypénteken eszébe jut a szomorú eset, és ezért próbálja az átkot frissen kikelt fiókáiról lemosni. A fiait mosdató holló képe egy népdalunkban is megjelenik.
Az egész fajra kiterjedő átoknak nyelvi következménye is lett: a nagyon ritka, gyakorlatilag sosem előforduló dolgokra azt mondjuk: ritka, mint a fehér holló. O. Nagy Gábor kutatásai szerint ez a szólás a latinból kerülhetett a magyarba. Bár az eredeti latin mondásban corvus [korvusz] ’holló’ szerepel, a legkorábbi magyar szólásgyűjteményekben a ritkább az fejér varjúnál alakban találkozhatunk a mondással. A hazánkban élő vetési varjú és a holló kétségtelenül hasonlóak, első ránézésre csak méretbeli különbség van közöttük. Talán ezért szerepelhetett egy ideig a varjú a ritkaság jelképeként – holott nagyobb testvérét, a hollót átkozta el a hagyomány szerint Jézus Krisztus nagypénteken.
Források, olvasnivaló
Bogdán István: Régi magyar mulatságok
o. Nagy Gábor: Mi fán terem?
Haraszthy László (szerk.) Magyarország madarai
Ráth-Végh István: Két évezred babonái