-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A földi élet legkorábbi nyomait rejtheti a nyugat-ausztráliai Pilbara nevű régió – állítják ausztrál szakemberek, akik szerint a mostani felfedezés olyan áttörést jelenthet, amely segíthet a kutatóknak a Naprendszer jobb megértésében.
A nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport komplex mikrobiális ökoszisztéma nyomaira bukkant a régió majdnem 3,5 milliárd éves, jó állapotú üledékes kőzeteiben. A Nyugat-ausztráliai Egyetem kutatójaként dolgozó David Wacey szerint a mikrobiális interakció által formált üledékszerkezetekre a pilbarai Dresser-formációban bukkantak rá.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
„Ezek lehetnek a földi élet legkorábbi bizonyítékai” . Magukat a sejteket már nem, de a maradványukat jelentő széntartalmú anyagokat azonban még látni lehet – mondta a szakember. Wacey szerint az eredmények új betekintést engednek a mikrobák hajdani életébe. „Amíg a mikrobák éltek, kölcsönhatásban álltak az élőhelyükként szolgáló üledékkel és apró közösségeket hoztak létre, ahol aztán mindannyian egymás segítségére voltak abban, hogy túléljék az akkori rendkívül durva környezeti feltételeket.”
A nyugat-ausztráliai Pilbara régió ideális kutatási területet jelent, az ottani kőzetek ugyanis hihetetlenül sokáig, rendkívül stabil környezetben voltak. Valószínűleg ezek a Föld legrégebbi, jó állapotban fennmaradt üledékes kőzetei – hangoztatta a kutató. A szakember szerint a kutatócsoport eredményei hasznosak lehetnek az űrkutatás számára is. „A marsjárók is a mikrobiális életformák kifejlődését lehetővé tévő feltételek után kutatnak odafent” – mondta, hozzátéve, hogy, amennyiben a most felfedezett mikrobák valóban a kezdeti időkből származnak, akkor a jelenlegi marsi környezethez nagyon hasonló feltételek közt élhettek.
Wacey szerint a Marsról származó mintákat a jövőben a Pilbarában begyűjtöttekhez hasonló módon lehetne vizsgálni – adta hírül az ABC News.