-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A manx nyelvet két évtizede kihaltnak nyilvánították, ám mégis él és virul – de legalábbis egyre erősödik. Ami igazán furcsa, az az, hogy nem egy nemzeti mozgalom áll a folyamat mögött, sőt, leginkább azok szorgalmazzák feltámasztását, akiknek ősei sem beszélték.
Az 1860-as években még több ezer olyan ember élt Man szigetén, aki egyáltalán nem beszélt angolul. Száz évvel később azonban már annyira elmaradottnak számított a sziget eredeti nyelve, a kelta nyelvek közé tartozó manx, hogy a városokban akár meg is dobálták a manxul beszélőket, a kocsmákban pedig a manx nyelv használatát provokációnak és verekedés indítékának tekintették. A nyelv utolsó anyanyelvi beszélője1974-ben halt meg, az ENSZ a nyelvet az 1990-es években kihaltnak nyilvánította. Ma azonban a nyelv reneszánszát éli: útjelzőtáblák, rádióadások, regények és okostelefon-alkalmazások jelennek meg manx nyelven – számol be róla a BBC hírportálja.
Jelenleg csaknem kétezren nyilatkoztak úgy, hogy tudnak manxul beszélni, ám nehéz felmérni, hogy ez valójában milyen tudásszintet jelent. A nyelv feltámadása elsősorban a kormány és az önkéntes aktivisták erőfeszítéseinek köszönhető. Brian Stowell, egy most 76 éves aktivista az ötvenes években az egyik utolsó anyanyelvi beszélőtől tanulta meg a nyelvet, ma pedig minden vasárnap manx nyelvű műsort vezet a helyi rádióban. Sőt, egy manx nyelvű regényt is írt Dunveryssyn yn Tooder-Folley (A vámpírgyilkosságok) címen, és manxra fordította Lewis Caroll Alice Csodaországban című művét.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A sziget kormánya évi százezer fontot fordít a manx nyelv revitalizációjára (felélesztésére).Vannak persze, akiknek nem tetszik, hogy erre a célra ennyi pént fordítanak: ám Stowell szerint ezek leginkább idősebbek, akik megőrizték az előző század mentalitását, és a helyi nyelvet az elmaradottsággal azonosítják. Az ellenzők azonban inkább arra hivatkoznak, hogy a pénzre máshol lenne szükség: óvodákat és könyvtárakat zárnak be, pedagógusokat bocsátanak el.
Működik viszont az anyagi támogatásnak köszönhetően egy manx nyelvű általános iskola, melybe jelenleg hatvan kétnyelvű gyerek jár. Ezen kívül, ha kevésbé intenzíven is, szerte a szigeten más iskolában is tanítják a nyelvet. A gyerekeiket manx nyelvű iskolába küldő szülők azzal indokolják döntésüket, hogy a gyerekkori kétnyelvűség jó alap a további nyelvek megtanulásához. Úgy vélik, hogy ha a gyerek elhagyja a szigetet, sok előnye nem származik a manx ismeretéből, ám ha marad, semmiképpen sem válhat hátrányára.
A helyi nyelv iránti lelkesedés azért is meglepő, mert a sziget jelenlegi lakóinak több mint a fele máshol született: a bevándorlók azonban nem kevésbé lelkesek, mint az őslakosok – sőt, egyesek szerint még érdeklődőbbek is: ők aktívan keresik azt a mani identitást, ami a helyben születetteknek eleve megvan. Egy nyilatkozó szerint már sosem lesz olyan, hogy egy telt házas kocsmában csak manxul beszélnének, de a nyelv egyre inkább jelen van. Azt azonban az aktivisták sem hiszik, hogy mozgalmuk valamiféle nemzeti ébredéshez vezetne. Stowell szerint egyáltalán nem nacionalista színezetű dologról van szó, csupán jó érzés, ha a kocsmában anélkül lehet beszélgetni manx nyelven, hogy a megruházástól kellene félni.