-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A farkasok majdnem 90 százalékos pontossággal beazonosíthatók üvöltésük alapján.
A farkasok baljóslatú vonítása nagyon sokáig csak a félelmet és a titokzatosságot jelentette az ember számára. Most azonban kutatások azt mutatták ki, hogy a farkasok üvöltése nem is különbözik olyan sokban az emberi hangtól – amennyiben minden egyes farkasnak megvan a saját, csak őrá jellemző hangja. A kutatók rögzítették, majd elemezték a farkasok vonítását, és azt találták, hogy hangjuk alapján azonosítani lehet az egyes egyedeket – írja cikkében az Ars Technica című online magazin.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A Nottingham Trent Egyetem kutatója, Holly Root-Gutteridge kifejlesztett egy olyan hangelemző kódot, amely 100 százalékos pontossággal képes azonosítani, hogy melyik farkas üvölt éppen. Korábban a hangok elemzésében a hangmagasság volt a döntő kritérium; ezzel azonban csak 76 százalákos pontossággal lehetett azonosítani a farkasokat. Az új hangelemző rendszer a hangerőt is figyelembe veszi; és úgy tűnik, ezzel növelhető a hangazonosítás pontossága. „Akárcsak az embernél: minél több hangtulajdonságot veszünk be az elemzésbe, annál pontosabban azonosítható a hangadó” – mondta el Root-Gutteridge.
Hogyan lehet azonosítani a farkasokat?
Az új módszernek nagy haszna van a vadon élő állatok számontartásában, megfigyelésében. Root-Gutteridge elmondása szerint három fő technika létezik a farkasok megszámlálására és tartózkodási helyük beazonosítására. Az egyik a lábnyomok tanulmányozásán és azonosításán alapul: ehhez meg kell várni, hogy friss hó essen, ez után lehet csak a lábnyomokat megvizsgálni és összegyűjteni az információkat. A módszer nagy hátránya, hogy időjárásfüggő, nem lehet bármikor csinálni. A másik lehetőség, hogy minden egyes farkast befogunk, és GPS-es gyűrűvel látunk el. A módszer előnye, hogy miután meg vannak gyűrűzve a farkasok, rendkívül pontosan lehet őket követni a GPS segítségével. Hátránya azonban, hogy egy-egy készülék igen drága, körülbelül 2000 fontba kerül, és a farkasok befogása, meggyűrűzése sem egyszerű.
A harmadik módszer pedig a hangok alapján való azonosítás. Ez relatíve egyszerű: lejátszanak a farkasnak egy üvöltést, majd megvárják, hogy reagáljon rá, ezt rögzítik. Később a rögzített minta alapján lehet azonosítani, hogy hol jár éppen a hang gazdája. Ennek a módszernek eddig az volt a nagy hátránya, hogy nem volt elég pontos. Az új hangazonosító kód segítségével azonban majdnem 100 százalékos pontosság érhető el.
Miért vonítanak a farkasok?
A farkasüvöltésnek nagyon sok, különféle funkciója van: ezáltal jelölik ki és védik meg a territóriumukat, ennek alapján tudják azonosítani, hogy melyik társuk éppen hol tartózkodik, és ezen kívül még szociális funkciója is van – szeretnek együtt vonítani. A minnesotai egyetem kutatója, David Mech szerint az üvöltésnek motiváló funkciója is van. „Ébredés után a farkasok elég álmosak és tunyák, de egy jó csoportos vonítás után motiváltan indulnak vadászni” – mondta el a kutató. Azt is megfigyelték, hogy a farkasok nemcsak saját maguk motiválására, hanem a többiek ösztönzésére is vonítanak: Mech elmondása szerint láttak már olyan szoptatós anyafarkast, aki az álmos hímet vonítással ébresztette, és ösztönözte arra, hogy induljon vadászni.
A farkasok kiválóan képesek azonosítani a vonítás helyét. Ezt onnan is lehet tudni, hogy amikor a kutatók lejátszottak nekik egy vonítást, a farkasok odagyűltek – anélkül, hogy láttak volna a helyszínen farkast.
Az új hangazonosító rendszernek nagy jelentősége lehet a populációk egyedszámának megállapításában. Ez pedig azért különösen fontos, mert jó néhány farkasfaj még mindig veszélyeztetett. A populációk beavatkozás nélküli megfigyelése, az egyedek hang alapján történő azonosítása kulcsfontosságú lehet a kutyafélék más fajainak a megmentésében is – vélik a kutatók.
Forrás
Wolves’ howls have distinct identities, voice recognition study shows