nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • mederi: @Fülig James: 18 Kiegészítés a válaszomhoz. -Megnéztem a linket, de az nem az ural szó ere...
    2022. 11. 29, 10:54  Urál‒Altaj
  • mederi: @Fülig James: 18 Az idéző jelben lévő kérdő mondatrészt magából a cikkből idéztem, de nem ...
    2022. 11. 28, 21:55  Urál‒Altaj
  • Fülig James: @Fülig James: Alighanem itt arról lehet szó, hogy az obi-ugor összeesküvés végül, a 18. sz...
    2022. 11. 26, 11:19  Urál‒Altaj
  • Fülig James: @szigetva: Azt a reményt mederi pénzéből finanszírozzák, csak ő nem tud róla.
    2022. 11. 26, 11:12  Urál‒Altaj
  • szigetva: @Fülig James: A remény hal meg utoljára.
    2022. 11. 26, 11:06  Urál‒Altaj
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A bizonytalanság két arca

Ma kétlem, de mit csináltam tegnap? Mit mondjak annak, aki idegesítően csuklik? Időnként nem találjuk a helyes alakot, máskor viszont a bőség zavarával küszködünk.

nyest.hu | 2013. április 8.
|  

A Társas-Kognitív Nyelvészeti Kutatócsoport és a DAB Nyelvtudományi Munkabizottságának előadássorozata. Gyarmathy Zsófia előadásának címe A bizonytalanság két arca: hiány és variáció a fonológiában, témája két olyan jelenség, amely az alaktan és a hangtan közös területéhez tartozik: a paradigmatikus hiány, valamint a variáció, azaz szabad váltakozás. A jelenségek megértéséhez szükséges a paradigma fogalma: ez – némi egyszerűsítéssel – egy lexéma összes ragozott alakjából álló szavak rendszerét jelenti, amit gyakran táblázatos formában ábrázolunk. Például a bokor lexéma paradigmájában szerepel a bokor, bokrok, bokorban, bokrot, bokrokat stb.

Paradigmatikus hiányról beszélünk, ha egy lexéma legalább egyik ragozási alakja nem fejezhető ki, más szóval egy „cella” hiányzik a paradigmájából. Erre tán a legköznapibb példa a csuklik ige hiányzó *csukolj/*csuklj alakja, azonban az sem ritka, hogy egy teljes „sor” hiányzik a paradigmából (például a kétli paradigmája nem tartalmaz – többek közt – múlt idejű alakokat: nincs olyan, hogy *kétlettem).

A variáció bizonyos tekintetben ennek a fordítottja, azaz ebben az esetben egy paradigmacellát több alak is be tud tölteni. A magyarban gyakori példa erre az összes hangrendi illeszkedés szempontjából ingadozó tőalak, mivel ezek elöl (magas) és hátul (mély) képzett magánhangzót tartalmazó toldalékokkal is megjelenhetnek. Így egyaránt előfordul például a hotelban és a hotelben.

Hotelba vagy hotelbe menjünk?
Hotelba vagy hotelbe menjünk?
(Forrás: Wikimedia Commons / Stan Shebs / GNU.-FDL 1.2)

 

A generatív nyelvészetben egyik jelenségkör sem volt a nyelvészeti vizsgálódások középpontjában, mi több, a szabályos jelenségekre koncentráló bevett szemlélet szerint nem is tartozott a szűken vett nyelvészet hatókörébe. Azonban az utóbbi egy-két évtizedben egyre inkább a nyelvészeti kutatások fókuszába kerültek a nem szabályos jelenségek, így a hiány és a variáció is, és többé nem elegendő annyival elhárítani ezeket a kérdéseket, hogy a nyelvészet által vizsgált dolgokon kívüli tényezők felelősek értük.

Ennek megfelelően számos elemzés született mind a paradigmatikus hiányról, mind a variációról különböző elméleti keretekben, konszenzus azonban azóta sem látszik kialakulni ezek megfelelő kezeléséről. Az előadásban a paradigmatikus hiány és a variáció egy új, egységes megközelítésére látunk javaslatot, amely szerint mindkettő a paradigmacella kitöltése során felmerülő bizonytalanság eredményeként jön létre.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 Sultanus Constantinus 2013. április 8. 12:00

"Erre tán a legköznapibb példa a csuklik ige hiányzó *csukolj/*csuklj alakja..."

Érdeklődnék, hogy ezt a szerző honnan szedte, nekem ugyanis gyerekkoromtól kezdve mondták otthon, hogy "ne csukolj", tehát számomra ez egy létező és teljesen szokványos igealak. Csodálkoztam is ezen az állításon, hogy "hiányzó alakja".

2 szigetva 2013. április 8. 12:06

@ovninauta: Sokaknak nem mondták, nekik a _csukolj_ helytelen/szokatlan/ismeretlen. A nyelv ilyen változatos dolog.

3 Sultanus Constantinus 2013. április 8. 12:12

@szigetva: Értem, de ez még nem jelenti, hogy nem létezik, a cikkben viszont meg van csillagozva, ami erre utal. Tehát "hiányzó alakja" állítás nem helytálló, legfeljebb "ritka, nem szokványos, nem elterjedt" lehetne.

4 szigetva 2013. április 8. 12:26

@ovninauta: Az adott, a szerző által legjobban ismert nyelvváltozatból hiányzik. A szerző itt a „magyar” címkét használja ennek a nyelvváltozatnak a megjelölésére.

Azt is szoktuk mondani, hogy a „magyarban” nincs olyan, hogy _egérvel_, mert ez a toldalék ismétli a tővégi mássalhangzót, pedig vannak, akik így mondják, és ők is magyarul beszélnek. Azt is szoktuk tanítani, hogy az „angolban” hosszú [ú] után szón belül nem lehet [r], pedig de. Ilyen szempontból a nyelvneveket elég lazán használják a nyelvészek.

5 Krizsa 2013. április 8. 13:56

Senkit nincs értelme felszólítani arra, hogy hagyja abba a csuklást, mert attól még nem múlt el senkinek. Ezért nem használatos a felszólító alak.

Kétlem - kételkedtem - kételkedni fogok.

Konklúzió: a nyelvhordozók sokezer éve haszználják a nyelvet, sokkal több élettapasztalatot gyűjtöttek össze - s a nyelvüket is sokezren-sokmillióan csiszolták egybe.Tehát a gépi fordítók bármilyen paradigmába ágyazott igyekezete maximum a körülbelüli értelmet képes visszadni. Próbáld ezt minél jobban megközelíteni és írd mellé, hogy ez csak GÉPI fordítás.

Automatizálás nélkül (emberi ésszel) ugyan sokkal jobban lehet az egyik nyelvről a másikra fordítani - de tökéletesen még úgy sem.

6 szigetva 2013. április 8. 14:14

@Krizsa: És a _sínyli_-nek vajon miért hiányzik a határozatlan E/3 (*sínyel, *sínyl), valamint a határozott T/1 (*sínyeljük, *sínyljük) alakja?

7 Roland2 2013. április 8. 14:54

@Krizsa: "Senkit nincs értelme felszólítani arra, hogy hagyja abba a csuklást, mert attól még nem múlt el senkinek. Ezért nem használatos a felszólító alak." Csakhogy : ne hányj(ál) ! , ne foss(ál) !, ne tüsszents !,ne köhögj !,ne vérezz ! .stb. E fogalmakhoz kapcsolódó igéknek is van felszólító módjuk, pedig ezek a dolgok sem múlnak el - azonnal maguktól -, mégha valameddig vissza is tudjuk tartani őket ( bár a vérzést nem, és a hányást is csak nehezen lehet visszatartani ).

8 Krizsa 2013. április 8. 21:55

@szigetva: Nagyon jó kérdés, de nekem meg kellett csinálnom máma... dolcsit - kertészkedéssel, ami fárasztó - aztán kajálás... na jó, feléledtem. A MEGsínyli, sínylődik, miről is szól?

1. A háttérben levő értelem (gy.szavak-): sín (beszorít), sün (szúr). Ezúttal nem a magyarban, hanem a héberben van az ősi jelentés: SÉN = fog-agyar, sinuk = fojtogatás.

2. passzív formájában tárgyas ige, nem lehet alanyi... (s nem tartom helyesnek, hogy újabban határozott, -tlannak nevezik).

3. jelen idő: megsínylem, -led, -li,

VAGY visszaható, de ekkor már tárgyatlan: sínylődök, -dsz, dik,

és most a psszívval baj van: a tsz 1. személy az LJ torlódás miatt rosszul hangzik, ezért csak a visszaható magyaros: sínylődünk,

majd ismét lehet passzív is: megsínylitek, megsínylik.

A passzív és a visszaható formák közel-egyenértékűek, felválthatók.

A generatív...akármi tehát nem nyelvészet, hanem - a megbocsátható esetben is - csak fordítási TECHNIKA.

***

Ronald2: A hányj! alak (ne hányj szét mindent!) eléggé le van foglalva a szétdobálásra - mert a megkönnyebbülésre inkább így szólítunk fel: próbálj hányni / hányd ki! A többivel, igy első látásra, nincs probléma.

***

A ragok, képzők - különösen az összetett változataik többsége nem illik minden (főleg nem minden magyar) szóhoz, hanem csak azokhoz, amikhez a magyar nyelv hozzá szokta tenni. Kategórikusan: amikhez MEGENGEDI. Más szavakhoz hozzátenni: magyartalan, zagyvaság.

9 szigetva 2013. április 8. 22:15

@Krizsa: Azok az alakok hiányoznak, ahol vagy nincs toldalék (E/3), vagy mássalhangzóval kezdődik (T/1). Nem az /lj/ a baj, hiszen más l-végű igéknek vannak ilyen alakjai, hanem a tő végi /nyl/, /kl/ nem állhat úgy, hogy nem követi magánhangzó. Olyan sincs, hogy *sínylhet, *csuklhat, de akinek van sínyel-, csukol- változata a tőnek, annak van sínyelhet, sínyeljük, csukolhat, csukoljon. Az egész tehát fonotaktika, semmi köze a jelentéshez.

Tehát az szerinted nem jó, hogy „Ne hányj a kocsimba!”? Itt Mo.-n ilyet simán lehet mondani.

10 Krizsa 2013. április 9. 07:49

Szigetva: Az általad felhozott példa: "Ne hányj a kocsimba!" hiányos, mert folytatni kellene: mit ne..? pl. mindenféle kacatot.

Amire Te gondoltál, az így hangzik: "Ne hányj a kocsim-BAN! / Vagy: Ne hányj BELE a kocsim-BA (Vigyen haza más, ha részeg vagy.)

Az, hogy a nyelvhasználó nem világosan fejezi ki magát, de a körülmények (az ő közlendőin kívüli tudásunk) segítségével mégis meg lehet érteni, nem azt jelenti, hogy ő is (egyenrangúan) beszél MAGYARUL, hanem azt, hogy hibásan beszél magyarul.

És ez nem nyelvjárás kérdése. Keveredés (szándékos csúsztatás?) van az itt elhangzó nyelvészeti vélemények részéről.

Mert a nyelvjárásban ugyanúgy ki lehet fejezni mindent, mint a standard nyelvváltozatban, csak némileg más (többnyire archaikusabb) eszközökkel. Tehát a nyelvjárás valóban nem hibás, mint BESZÉD - a saját környezetében. DE: bármely iratban-tárgyaláson mégis zavaró, félreérthető.

A hibásan beszélő ezzel szemben: 1. slendrián / a gyermekkori környezete is és ő maga is tanulatlan maradt 2. "be van állítva" 3. szándékosan rövidít a minmumra (SMS) 4. a magyar csak tanult nyelve 5. süket, de nem néma... stb.

***

Az -XL kozmopolita igeképző. Persze, hogy nem állhat NY=NI/J után, hiszen az I/J a korai igeszerűek (cselekvés-kimondók)előállításának archaikus eszköze. Vagyis mind a mai napig "versengő" variánsa maradt az -XL igeképzőnek.

Ez hosszabb gy.nyelvészeti téma, aminek ezen a honlapon meg van tiltva a tárgyalása.

Érintőlegesen, csak érzékeltetve: Fe-i: fő-i, fe-j, (meg)fej / fe-l ("felfelézik"... pl. szopik a fejével).

Itt arról van szó, hogy minden szóelemnek (tőszónak, képzőnek, elő-, utóragnak) külön-külön is megvan a kognitív értelme (a kozmopolita mentális reprezentációja). A fonológia azonban erre nem lát rá, s nem is érdekli - mert ez nemcsak a fonológiának, hanem a nyelvészetnek általában sem témája.

11 szigetva 2013. április 9. 14:25

@Krizsa: Hát akkor hidd úgy, felesleges rád pazarolni az energiámat.

12 Sigmoid 2013. április 9. 15:40

@Krizsa: Gratulálok, ön jobban tud magyarul az ÖSSZES magyarnál. Ez az, így kell megmutatni azoknak a hülye parasztoknak, akik csak úgy pofátlanul az anyjuktól lesik el sunyin a magyar nyelvet, aztán törik, mocskolják, beszélnek prosztó kedvük szerint.

Ezzel érdemessé vált a csillagközi turbómagyar nagydíjra, a díjat a Szíriusz 3-on veheti át, a Szittya-Hun Központi Űrtáltoszsinagógában.

13 Krizsa 2013. április 9. 16:45

@szigetva: A tisztességed nyilvánvaló, de a kettőnk nyelvészeti ágazata között nem kisebb a távolság, mint a fonológia és az etológia között. Ebben a kronológiai különbség a legfontosabb: te a jelenkori beszéddel foglalkozol, én pedig az előemberi tudat, majd a Sapiens-beszéd kialakulásával, fejlődésével - egészen a mai ember beszédéig.

14 Pierre de La Croix 2013. április 9. 17:36

@Krizsa: "Előemberi tudat": Várjon kérem, lemaradtam valamiről: találtak mostanában valahol egy élő Australopitechust (vagy mégis hogy máshogy lehet vizsgálni)?

" fonológia és az etológia között": vagyis alig-alig? (tudtommal mindkettő bölcsészettudomány: talán pontosabb hasonlat lenne a matematika és a természetrajz...)

15 szigetva 2013. április 12. 15:48
16 mederi 2022. május 28. 08:13

@szigetva: 6

Nekem a sínylődni szóról az jut eszembe, hogy aki

"színlel"

az talán magában rosszul érzi magát, vagyis sínylődik.

Az sz-->s hangváltás nem idegen a magyarban, pl. szkí-->sí magyarosodás sízni/ sielni..

Aki valami/valaki vagy a maga hazugsága miatt sínylődik, többnyire bele sáppad, így jelentés tekintetében is valamiféle arcszín változással jár a belső rossz érzés.

-Ha valaki észre veszi a másikon, hogy elsáppad amikor valamit vehemensen állít, magunkban azt gondoljuk, hogy "most minek színlel ez az ember, mikor rá van írva hogy magában vergődik (senyved)", de ki nem mondjuk általában..

17 mederi 2022. május 28. 08:44

@cikk

Szerintem, ha csuklik bárki, általában segíteni akarnak az emberek, hogy a csuklás abba maradjon..

A segítés kapcsán azt mondjuk, hogy tedd ezt vagy azt (pl. igyál hideg vizet és lassan kortyolgasd, vagy tartsd vissza a lélegzetedet néhányszor ameddig csak bírod) és akkor talán nem csuklasz/ csuklol tovább.

Nem működik a csuklani ige az előbbi jelentéssel felszólító módban.

- Ha kezd összecsuklani egy ember mert éppen elájul, annak sem mondhatjuk, hogy ne csukolj össze, hanem azt mondjuk, pl. "ne ájulj el, tartsad magad amennyire tudod, hívok segítséget"..

a paradigmacella kitöltése során felmerülő bizonytalanság eredményeként jön létre.a paradigmacella kitöltése során felmerülő bizonytalanság eredményeként jön létre.

@cikk:

".a paradigmatikus hiány és a variáció egy új, egységes megközelítésére látunk javaslatot, amely szerint mindkettő a paradigmacella kitöltése során felmerülő bizonytalanság eredményeként jön létre."

-Szerintem a bizonytalanság oka az, hogy nem valóságos (kivitelezhető/ gyakorlatias) szituációkra épül a "variációs" hiány vagy többlet a vonatkozó táblázatokban.

Ebben az esetben (is) fontos társtudományok azok, amelyek az emberi viselkedés fizikai és szellemi vonatkozásainak múltját és jelenét kutatják..

18 mederi 2022. május 28. 08:47

A @cikk fölötti két sor véletlenül maradt a szövegben, bocsi.. :)

19 szigetva 2022. május 28. 08:58

@mederi: Ha végigolvasod a kommenteket, láthatod, hogy ezt az ötletet már mások is felvetették, de a „szemantikai” magyarázat nem működik, mert nem magyarázza, hogy miért pont ott vannak a lukak, ahol az eredmény fonotaktikai restrikciókat (*ClC) sért.

20 mederi 2022. május 28. 18:50

Pl. a "bomló"/ bomlik/ bomolj! nem okoz gondot, mert a (ő) bomlaszt/ (az) bomló/ (az) bomlik/ (az) bomlott sorozatban ha sokszínűen is, de "rend" van.

A "csukló" mint melléknév és ugyanakkor főnév is, tulajdonképpen azonnal felbontja a rendet. Ez már nem sokszínűség, hanem mint főnév zavaró tényező szerintem. Talán leginkább innen ered, hogy idegenkedünk a "ne csukolj!" felszólítástól..

21 szigetva 2022. május 28. 18:57

@mederi: Nem. A "bomlik"-nak két töve van: boml- és bomol-, a "csuklik"-nak meg a "sínyli"-nek meg csak egy: csukl-, sínyl- és nincs *csukol- és *sínyel-. (Illetve akinek a nyelvváltozatában van, annak ezek nem defektívek.)

Információ
X