-
Sándorné Szatmári: @szigetva: A szer szó sokoldalú jelentése a MAI magyar nyelvben amire gondoltam és amiről ...2024. 10. 06, 20:07 Ál- és Tudomány
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Azért inkább a tudományos forrásokat ajánlanám: uesz.nytud.hu/index.ht...2024. 10. 06, 14:26 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 18 Kiegészítés:" Szerintem pontos magyarázatot kaphatunk a "szer" szó ...2024. 10. 06, 14:20 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Ezt a Wikipédia oldalt hu.wikipedia.org/wiki/Eraviszkuszok úgy vélem érdemes megtekinteni....2024. 10. 04, 08:19 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: Kiegészítő vicc: - "Micsoda 'szír szar szertelen hangszeren' süvölt be...2024. 10. 01, 09:16 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Bausch és Hawking: a sajtó létrehozza a párhuzamot, még ha első pillantásra valószínűtlennek tűnik is az.
„Meghalt Pina” – népszerű bulvárlapunk a kor egyik leghíresebb táncosa, Pina Bausch halálhíréről számolt így be, a főoldalon, méteres betűkkel, lassan két éve. Látatlanban és komolyabb kutatás nélkül is valószínűsíthető, hogy a szóban forgó orgánum ekkor említett meg először és utoljára bármit, amihez a német táncos-koreográfusnak valaha is köze volt. Pina Bauschról tehát méltóképpen emlékezett meg a magyar bulvár eme zászlóshajója – még akkor is, ha mindannyian tudjuk, nem tették ezt másért, csupán azért, hogy öles betűkkel írhassák végre a címlapra: PINA.
Az olvasó érdekes lény tehát, akit érdemes pajkosságokkal traktálni, mert azt olvasottsággal hálálja meg. Esetleg borzongással, a 19. század gnómcirkuszi mutatványaira hajazó fordulatokkal („odanézz, mekkora! és még beszélni is tud!”).
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Él egy tudós valahol Angliában, akit a fizika legnagyobb alakjai között tartanak számon. Ismeretterjesző könyvei rendületlenül vezetik a műfaj toplistáit, ha ír valamit, arról az egész világsajtó beszámol. A Guardian szerint ő korunk legkiemelkedőbb brit tudósa, a kifejezés cinizmustól mentes értelmében.
Természetesen a magyar sajtó is beszámol Stephen Hawking gondolatairól. A gyakran megdöbbentő-elgondolkodtató kijelentésekkel előálló tudós jól eladható a médiában: köszönhető ez annak, hogy a fekete lyukak, a gravitáció, a világegyetem keletkezésének izgalmas kérdései mellett időnként olyan populáris, könnyen emészthető dolgokról is beszámol, mint hogy vannak idegenek és azok jó eséllyel agresszívek, vagy hogy az emberiség jobban tenné, ha most már elhagyná a Földet és önfenntartó kolóniákat létesítene szerte a Naprendszerben és a világűrben.
De mintha ez nem lenne elég a médiának. Hiszen ha Stephen Hawking neve elhangzik, szinte kötelezően szerepel mellette „a tolószékbe kényszerített brit tudós” is. Akkor is ott szerepel ez a félmondat, vagy valamelyik klónja, ha a tudós egy eredményt kommentál, akkor is, ha gyermekkönyvet ad ki, és akkor is, ha aggresszív idegenekről beszél. A gondolatai tehát legalább annyira fontosak, mint annak megállapítása, hogy „tolószékben van”, hogy „beszédszintetizátorral kommunikál”. A sajtóban szinte Stephen Hawking nevének részévé válik, hogy A Tolószékbe Kényszerített Tudós.
Érdekes kérdés, ha Hawking nem ülne tolószékben és nem kommunikálna beszédszintetizátorral, lenne-e annyira érdekes, amit mond, hogy az bekerüljön a bulvártudósításokba. Gyanítható, hogy nem. Olyan ez, mint a PINA a főoldalon: teljesen szükségtelen, zavarbaejtő, de jó ürügy arra, hogy kinyomtassuk.