nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
200 éve született Eötvös József

Eötvös József 1848-ban lett vallás- és közoktatásügyi miniszter, majd 1867-től haláláig ugyanezt a feladatot látta el. Regényei közül három is maradandó értékű.

MTI | 2013. május 7.
|  

Születésének 200. évfordulója alkalmából Eötvös Józsefre, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) egykori elnökére emlékeztek hétfőn az MTA 184. közgyűlésének díszünnepségén, amelyen Szegedy-Maszák Mihály akadémikus tartott előadást a reformkor kiemelkedő politikusának szellemi örökségéről. Az irodalomtörténész rámutatott arra, hogy bár Eötvös József szobra az MTA központi épületével szemben áll, a második világháború óta egyetlen műve sem tartozik a középiskolai törzsanyaghoz. Az MTA rendes tagja szerint Eötvös József versei és színművei elsősorban a szakemberek figyelmére számíthatnak, regényei közül azonban három is maradandó értékű. Ezek A karthauzi, A falu jegyzője és a Magyarország 1514-ben című művek.

Szegedy-Maszák úgy vélekedett, Eötvös József hatalmas műveltsége indokolta, hogy 1848. április 7-én ő lett az első felelős magyar kormányban a vallás- és közoktatásügyi miniszter, majd 1867-től haláláig ugyanezt a feladatot látta el. Már első minisztersége alatt törvényjavaslatot dolgozott ki az elemi és a felsőfokú oktatásról, valamint a vallásfelekezetek egyenlőségéről. Az 1868. évi XXXVIII. törvénycikkel a magyar közoktatás alapját teremtette meg. Noha hívő keresztény volt, községi és állami iskolák fölállítását kezdeményezte, mert az egyházi és a világi oktatás egyensúlyának megteremtésére törekedett.

Eötvös József értekező műveiről szólva az irodalomtörténész kiemelte, hogy azok mindvégig teljes összhangot mutattak politikai pályafutásával. Már 1840-ben két kiváló munkát jelentetett meg: egyikben az írek elnyomatását tette szóvá, a másikban a zsidók egyenjogúsítását sürgette. 1849 és 1853 között németül írta azt a kétkötetes állambölcseleti munkáját a 19. század uralkodó eszméiről, amely talán legjelentősebb szellemi teljesítménye.

Szegedy-Maszák Mihály emlékeztetett: Francois Guizot francia politikus és John Stuart Mill angol filozófus, közgazdász levélben értékelte Eötvös József teljesítményét, míg Jakob Philipp Fallmerayer osztrák író, történész 1861-ben önálló tanulmányt szentelt Eötvös két kötetének. Az akadémikus szerint szükséges volna elkészíteni ezen kiváló munka új magyar nyelvű fordítását.

Eötvös Józsefet 1835-ben választották meg a Tudós Társaság levelező, négy évvel később tiszteleti tagjának, majd 1855-ben másodelnökének. 1865-tól haláláig pedig az elnöki tisztet töltötte be. Az MTA közgyűlésének első napján kiállítás is nyílt az akadémia székházában Eötvös József életművéből.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X