-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
1914 januárjában szállt fel az első utasszállító repülőgép. Ez akkor még csupán egyetlen utast tudott szállítani. Ma ezernyi repülőjárat szeli az étert, és egyszerre nagyjából félmillió ember tartózkodik a levegőben. Hogy jutottunk idáig? – Most megtudhatja a repülés történetét összefoglaló előadásból.
A repülés 100 éves történetét mutatja be a The Guardian által készített interaktív térkép és a hozzá kapcsolódó videó, amit most olvasóink figyelmébe ajánlunk. A nyitóképen a Föld felszínét láthatjuk, rajta pedig követhetjük az elmúlt 24 órában a levegőben levő gépeket, illetve azok útvonalait. Ezt ugyan máshol is megnézhetjük, de a The Guardian képe igen látványos...
Egyszerre nagyjából félmillió ember tartózkodik különböző repülőjáratokon. Az útvonalakat tekintve azt is megnézhetjük, hol sűrűsödnek be a vonalat, és hova repül igen kevés gép. Láthatjuk, hogy Európában és Észak-Amerikában, valamint Kelet-Ázsiában a legsűrűbbek a vonalak.
A Wright-fivérek első repülőgépe, a Kitty Hawk 1903-ban szállt fel.
A térkép felfedezése után a második fejezetben egy kattintás után sok érdekes információt tudhatunk meg a repülés történetéről. Kiderül, hogy a levegőben való utasszállítás mint kereskedelmi ágazat mindössze 100 éves. Az utasszállítás története 1914-ben kezdődik: Tampa Bay-en, Floridában januárban fölszáll az első utasszállító repülőjárat. Eddig a pillanatig a repülés tudósok és feltalálók hóbortja volt, innentől azonban vállalkozók kezdenek működtetni járatokat, amelyek A-ból B-be viszik az utasokat. A repülés a közlekedés egyik formájává válik.
Az első vállalkozó egy floridai üzletember, Percival Elliott Fansler az, aki elindítja a Tampa–St. Petersburg járatot. A két, viszonylag nagy település egymástól nagyjából 20 mérföldnyi távolságban van, és közúton bonyolult, gőzhajón pedig lassú volt köztük a közlekedés. Ideális az új repülőjárat számára... Az igaz ugyan, hogy ezen a repülőgépen egyszerre csak egy ember tudott utazni. A jegyek 5 dollárba kerültek, de az első jegyet egy nyilvános árverésen adták el 400 dollárért (ami ma tízezer dollárnak felel meg) St. Petersburg akkori polgármesterének, Abram C. Pheilnek.
Ekkortól kezdve a repülés története hihetetlen fejlődésen megy keresztül – erről hallhatunk az összeállítás harmadik részében. Jól szemlélteti ezt néhány adat: az eladott repülőjegyek száma 1914-ben 1205, 1917-ben már 3065, 1919-ben 6549. Ebben az évben jött létre az első nemzetközi repülőjárat is London és Párizs között. Nem sokkal később már el lehetett jutni Angliából Ausztráliába repülőn – ez azonban még tíz és fél napot vett igénybe...
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Ahogyan első, úgy a második világháború is hatalmas technikai fejlődést hozott a repülésben. 1942-ben már 3,5 millió repülőjegyet értékesítettek. Nem sokkal a 2. világháború után megjelentek a sugárhajtású repülőgépek, a járatok és az eladott jegyek száma sokszorosára nőtt. És az addig nagynak tűnő világ izolált helyei lassan összekapcsolódtak, és a világ egyre kisebb lett. Az 1980-as évekre a repülés tömegek közlekedési eszközévé válik – pedig ekkor még meg sem jelentek a fapados légitársaságok. Végül pedig a 2000-es években világválságoktól és terrortámadásoktól lett hangos a repülés története.
Végül az összeállítás negyedik részében arról hallhatunk, hogy vajon korunkban a repülés feszegeti-e a saját határait. Az üzletág növekedése töretlen; sőt bizonyos területeken (például Kínában) gyorsuló ütemben fejlődik. Ez azonban felveti azt a kérdést, hogy meddig bírja a Föld erőforrással, illetve, hogy az okozott környezeti károk mekkorák. A járatok számának növekedésével, a repülőgépek által kibocsátott CO2 mennyisége szintén növekszik, 2050-re elérheti a 2,5 milliárd tonnát. Mindezekkel a problémákkal biztosan kell majd valamit kezdeniük a légitársaságoknak a jövőben. Persze jósolni igen nehéz (főleg a jövőt).
Forrás