-
mederi: @szigetva: 51 Bocs, tényleg elnéztem, ezért érdemes a teljes mondatot idézni, és úgy válas...2023. 05. 28, 19:35 Nem-e magyart tanítunk – A...
-
mederi: @mederi: Kiegészítés: A "beszélők"-et nyilván többes számban, általánosan értettem.. Esz. ...2023. 05. 28, 19:22 Nem-e magyart tanítunk – A...
-
szigetva: @mederi: "A nézni igénél pl. már a torzulás megtörtént (talán a nyelvújításkor..?), mert p...2023. 05. 28, 18:50 Nem-e magyart tanítunk – A...
-
mederi: @szigetva: -ha "..két nyelvtani viszony megkülönböztetése megszűnik".. A "nyelvtani viszon...2023. 05. 28, 18:41 Nem-e magyart tanítunk – A...
-
szigetva: @mederi: Je vais à Nice, J'habite à Nice. "a hibás nyelv használat feltehetően csak figyel...2023. 05. 28, 16:12 Nem-e magyart tanítunk – A...
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Arról nincs hírünk, hogy valójában majd mi is látható a Magyar Nyelv Múzeumában nyíló Zsirai Miklós-emlékhelyen.
Zsirai Miklós-emlékhely nyílik a Magyar Nyelv Múzeumában. A megnyitóünnepség 2011. április 12-én (kedd) 12 órakor lesz. A helyszín a múzeum (Sátoraljaújhely-Széphalom, Kazinczy Ferenc utca 275.) könyvtárterme. Ünnepi beszédet mond Nyirkos István, a Debreceni Egyetem professor emeritusa. Zsirai Miklósról levélben emlékszik meg Kiss Jenő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi tanára, akadémikus. Ünnepi műsorról a sátoraljaújhelyi Árpád-házi Szent Margit Általános Iskola diákjai gondosodnak.
Zsirai Miklós finnugrista 1892-ben született. 1914-ben saját költségén Finnországba utazott, de a világháború kitörése miatt haza kellett térnie. Önként vonult be, de 1915-ben fogságba esett, és a Távol-Keleten keresztül tért haza 1920-ban.
Tudományos kutatásai során elsősorban a népnevekkel és az obi-ugor nyelvekkel foglalkozott: ő adta ki Reguly és Pápay József hanti szöveggyűjtésének jelentős részét. Legjelentősebbnek mégis talán Finnugor rokonságunk (1937) című művét mondhatjuk. Ez ismeretterjesztő és tankönyv, mely az eltelt időtől függetlenül a mai napig az egyik legjobb összefoglaló mű a finnugor népekről és nyelvekről.