-
Sátánka: @aphelion: Röviden összefoglalva tehát a "szabad ország" fogalma egy mesebeli dimenzióban ...2019. 12. 15, 09:53 Ingyenes külföldi nyelvtanfolyamok:...
-
mederi: @mederi: Talán még közelebbről: -Meg kell érteni, hogy őket szolgálja a szabályok betartás...2019. 12. 13, 11:18 „Ő imádságuk...”
-
mederi: Egy kicsit túl pörgött úgy gondolom ez a kérdés.. István mondata: "Meg kell érteni, hogy a...2019. 12. 12, 18:07 „Ő imádságuk...”
-
Orsós: @Sátánka: Hol van itt vita? A kérdéseimre választ nem kapok, csak személyeskedést. A mocsk...2019. 12. 12, 11:37 Ingyenes külföldi nyelvtanfolyamok:...
-
aphelion: @Sátánka: Hát ez az, abszolút nincs ott szabad piac, meg semmilyen szabadság. Pedig Kimnek...2019. 12. 11, 18:13 Ingyenes külföldi nyelvtanfolyamok:...
Nyelvről vitatkozik kollégáival?
Kételyei támadtak?
Kálmán László nyelvész olvasóink égető kérdéseire válaszol:
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
- Mit állítsunk?
Olvasgassa itt a rovat korábbi cikkeit is!

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Arról nincs hírünk, hogy valójában majd mi is látható a Magyar Nyelv Múzeumában nyíló Zsirai Miklós-emlékhelyen.
Zsirai Miklós-emlékhely nyílik a Magyar Nyelv Múzeumában. A megnyitóünnepség 2011. április 12-én (kedd) 12 órakor lesz. A helyszín a múzeum (Sátoraljaújhely-Széphalom, Kazinczy Ferenc utca 275.) könyvtárterme. Ünnepi beszédet mond Nyirkos István, a Debreceni Egyetem professor emeritusa. Zsirai Miklósról levélben emlékszik meg Kiss Jenő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi tanára, akadémikus. Ünnepi műsorról a sátoraljaújhelyi Árpád-házi Szent Margit Általános Iskola diákjai gondosodnak.
Zsirai Miklós finnugrista 1892-ben született. 1914-ben saját költségén Finnországba utazott, de a világháború kitörése miatt haza kellett térnie. Önként vonult be, de 1915-ben fogságba esett, és a Távol-Keleten keresztül tért haza 1920-ban.
Tudományos kutatásai során elsősorban a népnevekkel és az obi-ugor nyelvekkel foglalkozott: ő adta ki Reguly és Pápay József hanti szöveggyűjtésének jelentős részét. Legjelentősebbnek mégis talán Finnugor rokonságunk (1937) című művét mondhatjuk. Ez ismeretterjesztő és tankönyv, mely az eltelt időtől függetlenül a mai napig az egyik legjobb összefoglaló mű a finnugor népekről és nyelvekről.