-
idodav: "Magyarul tehát az úszótechnika és az úszó szám elnevezése nem különbözik." Ez azért nem t...2021. 01. 17, 23:10 A gyorsúszás is hungarikum?
-
Fülig James: @nudniq: azt hiszem, hogy Erdély átalakítása a dualizmus korában kezdődött, amikor elfogad...2021. 01. 16, 14:48 Százasak vagyunk?
-
nudniq: @nudniq: na, én is elkövettem egy-két pontatlanságot. Segesvárt csak a68-as megyésítéskor ...2021. 01. 15, 22:25 Százasak vagyunk?
-
nudniq: @mederi: @szigetva: nem kisebb eltérés volt a két alakulat között, hanem kb egy megyényi: ...2021. 01. 13, 02:59 Százasak vagyunk?
-
nudniq: @mederi: "vallásszabadságot biztosító Arany Bullára" XXIV. Hogy izmaeliták és zsidók tiszt...2021. 01. 13, 02:31 Százasak vagyunk?
Nyelvről vitatkozik kollégáival?
Kételyei támadtak?
Kálmán László nyelvész olvasóink égető kérdéseire válaszol:
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
- Mit állítsunk?
Olvasgassa itt a rovat korábbi cikkeit is!

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Arról nincs hírünk, hogy valójában majd mi is látható a Magyar Nyelv Múzeumában nyíló Zsirai Miklós-emlékhelyen.
Zsirai Miklós-emlékhely nyílik a Magyar Nyelv Múzeumában. A megnyitóünnepség 2011. április 12-én (kedd) 12 órakor lesz. A helyszín a múzeum (Sátoraljaújhely-Széphalom, Kazinczy Ferenc utca 275.) könyvtárterme. Ünnepi beszédet mond Nyirkos István, a Debreceni Egyetem professor emeritusa. Zsirai Miklósról levélben emlékszik meg Kiss Jenő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi tanára, akadémikus. Ünnepi műsorról a sátoraljaújhelyi Árpád-házi Szent Margit Általános Iskola diákjai gondosodnak.
Zsirai Miklós finnugrista 1892-ben született. 1914-ben saját költségén Finnországba utazott, de a világháború kitörése miatt haza kellett térnie. Önként vonult be, de 1915-ben fogságba esett, és a Távol-Keleten keresztül tért haza 1920-ban.
Tudományos kutatásai során elsősorban a népnevekkel és az obi-ugor nyelvekkel foglalkozott: ő adta ki Reguly és Pápay József hanti szöveggyűjtésének jelentős részét. Legjelentősebbnek mégis talán Finnugor rokonságunk (1937) című művét mondhatjuk. Ez ismeretterjesztő és tankönyv, mely az eltelt időtől függetlenül a mai napig az egyik legjobb összefoglaló mű a finnugor népekről és nyelvekről.