nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • idodav: "Magyarul tehát az úszótechnika és az úszó szám elnevezése nem különbözik." Ez azért nem t...
    2021. 01. 17, 23:10  A gyorsúszás is hungarikum?
  • Fülig James: @nudniq: azt hiszem, hogy Erdély átalakítása a dualizmus korában kezdődött, amikor elfogad...
    2021. 01. 16, 14:48  Százasak vagyunk?
  • nudniq: @nudniq: na, én is elkövettem egy-két pontatlanságot. Segesvárt csak a68-as megyésítéskor ...
    2021. 01. 15, 22:25  Százasak vagyunk?
  • nudniq: @mederi: @szigetva: nem kisebb eltérés volt a két alakulat között, hanem kb egy megyényi: ...
    2021. 01. 13, 02:59  Százasak vagyunk?
  • nudniq: @mederi: "vallásszabadságot biztosító Arany Bullára" XXIV. Hogy izmaeliták és zsidók tiszt...
    2021. 01. 13, 02:31  Százasak vagyunk?
A nyelvész majd megmondja
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Zsirai-kiállítás nyílik Széphalomban

Arról nincs hírünk, hogy valójában majd mi is látható a Magyar Nyelv Múzeumában nyíló Zsirai Miklós-emlékhelyen.

Fejes László | 2011. április 6.
|  

Zsirai Miklós-emlékhely nyílik a Magyar Nyelv Múzeumában.  A megnyitóünnepség 2011. április 12-én (kedd) 12 órakor lesz. A helyszín a múzeum  (Sátoraljaújhely-Széphalom, Kazinczy Ferenc utca 275.) könyvtárterme. Ünnepi beszédet mond Nyirkos István, a Debreceni Egyetem professor emeritusa. Zsirai Miklósról levélben emlékszik meg Kiss Jenő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi tanára, akadémikus. Ünnepi műsorról a sátoraljaújhelyi Árpád-házi Szent Margit Általános Iskola diákjai gondosodnak.

Zsirai Miklós finnugrista 1892-ben született. 1914-ben saját költségén Finnországba utazott, de a világháború kitörése miatt haza kellett térnie. Önként vonult be, de 1915-ben fogságba esett, és a Távol-Keleten keresztül tért haza 1920-ban.

Tudományos kutatásai során elsősorban a népnevekkel és az obi-ugor nyelvekkel foglalkozott: ő adta ki Reguly és Pápay József hanti szöveggyűjtésének jelentős részét. Legjelentősebbnek mégis talán Finnugor rokonságunk (1937) című művét mondhatjuk. Ez ismeretterjesztő és tankönyv, mely az eltelt időtől függetlenül a mai napig az egyik legjobb összefoglaló mű a finnugor népekről és nyelvekről.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X