Nemrégiben arról írtunk, hogy a szorosabb mordvin–mari rokonságról szóló elképzelés hogyan bukott meg, és milyen érvek szólnak az ilyen feltételezések ellen. Azt azonban nem tudtuk megmondani, hogy honnan  származott az az elképzelés, hogy ezek között szorosabb lenen a kapcsolat.

Szerencsére olvasta cikkünket Klima László, az ELTE BTK Finnugrisztikai tanszékének oktatója, és néhány érdekes kiegészítéssel szolgált. Mint levelében írja, a mordvin-mari nyelvrokonságról először Peter Petreius írt Regin Muschowitici Sciographia (avagy Muschowitiske Cronika) című művében:

A mordvinoknak és a cseremiszeknek egy a hitük, a nyelvük, hasonlítanak az öltözködésben.

A művet 1615-ben írta latinul, és 1620-ban maga fordította németre.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A finnugrisztikát azonban elsősorban bizonyára Nicolaes Witsen befolyásolta, aki Noord en Oost Tartarye című művében a következőket írja:

A mordvin és a cseremisz nyelv teljesen ugyanaz, és csak annyira különböznek egymástól, mint a felnémet és az alnémet.

Az persze ebből sem derül ki, hogy ők honnan vették ezeket a téves információkat: talán személyes tapasztalatból? Az mindenesetre bizonyosnak tűnik, hogy  ezen beszámolók miatt nőtt furcsán a családfa.