-
szigetva: @mederi: A dolgot csak te látod versenynek, a nyelvészek nem. Kérlek, ne itt puffogj.2022. 06. 19, 12:30 Morfológiai típusok
-
mederi: Azt nem tartom jó dolognak, hogy az egyes nyelv típusokat szembe állítják úgy egymással, m...2022. 06. 19, 11:13 Morfológiai típusok
-
mederi: Wikipédia: "A spanyol canto – ’énekelek’ – igealak -o ragja például kifejezi egyben a kije...2022. 06. 19, 10:51 Morfológiai típusok
-
mederi: @cikk: Ez a cikk is alapos, azonban azt nem tartom mérvadónak bármilyen nyelvre vonatkozóa...2022. 06. 19, 09:46 Brit utazók Magyarországon ‒hírek egy...
-
mederi: Alapos írás, de szerintem a magyar nyelvről a magyar anyanyelvűek tudnak legjobb "leírást"...2022. 06. 12, 08:59 Brit utazók Magyarországon ‒hírek egy...
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Az oknyomozás fura feladat: amint megtaláljuk valaminek az okát, máris annak az okát keressük. Nincs ez másképp a mordvin és a mari ügyében sem.
Nemrégiben arról írtunk, hogy a szorosabb mordvin–mari rokonságról szóló elképzelés hogyan bukott meg, és milyen érvek szólnak az ilyen feltételezések ellen. Azt azonban nem tudtuk megmondani, hogy honnan származott az az elképzelés, hogy ezek között szorosabb lenen a kapcsolat.
Szerencsére olvasta cikkünket Klima László, az ELTE BTK Finnugrisztikai tanszékének oktatója, és néhány érdekes kiegészítéssel szolgált. Mint levelében írja, a mordvin-mari nyelvrokonságról először Peter Petreius írt Regin Muschowitici Sciographia (avagy Muschowitiske Cronika) című művében:
A mordvinoknak és a cseremiszeknek egy a hitük, a nyelvük, hasonlítanak az öltözködésben.
A művet 1615-ben írta latinul, és 1620-ban maga fordította németre.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A finnugrisztikát azonban elsősorban bizonyára Nicolaes Witsen befolyásolta, aki Noord en Oost Tartarye című művében a következőket írja:
A mordvin és a cseremisz nyelv teljesen ugyanaz, és csak annyira különböznek egymástól, mint a felnémet és az alnémet.
Az persze ebből sem derül ki, hogy ők honnan vették ezeket a téves információkat: talán személyes tapasztalatból? Az mindenesetre bizonyosnak tűnik, hogy ezen beszámolók miatt nőtt furcsán a családfa.