nyest.hu
Kövessen, kérem!
Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Fogorvosok fogkrémet, mosógépszerelők vízkőoldót
Régi és új Ősbuda

Ősbudavára a Millennium tiszteletére épült fel a Városligetben. Amolyan vigalmi negyed-féle volt: kaja, pia, nők és férfiak stb. Pár év múlva csődbe ment, lebontották. Műkedvelő múltkedvelők találtak helyette másikat a pilisi dombok között. Az újabb Ősbuda egykor királyi udvar volt plusz Árpád és Attila sírja. Aki nem hiszi, készüljön fel a legrosszabbra.

zegernyei | 2014. január 3.
|  

A Millennium idejére őseinknek már elegük lett a finnugorokból: 1888-ban mindenki az Állatkertbe járt megbámulni idehurcolt lapp rokonait. Akartak inkább más rokonokat, délceg törököket. Meg is kapták őket, ráadásként egy egész városnegyedet – a török kori Buda papírmasé mását.

Ősbuda várának (vagy Ős-Budavárának, többféleképpen írták) felépítése egy bécsi építészvállalkozónak, Marmorek Oszkárnak jutott az eszébe, aki a császárvárosban már épített egy Velencére hajazó mulatónegyedet. Konspirációs teóriák sorozatgyártói még hasonlót sem tudnának kitalálni: egy bécsi cionista zsidó ember (Herzl Tivadar barátja) erőltette ránk ezt a török–magyar giccsfészket, nyilván egyszerre szolgálván a Habsburg-ház és a kozmopolita nagytőke érdekeit. Így higgyen az ember a török–magyar rokonságban!

Ős-Budavára – mulató
Ős-Budavára – mulató
(Forrás: http://bfl.archivportal.hu, Klösz György felvétele)

Akármi is volt az indítóok, Ős-Budavára felépült, és a Millennium évében igen csak prosperált. Volt ott minden. A Városliget-portált idézzük:

Kis utcácskák, házak erkélyekkel, a budai pasa háremével, török bazárral, minaret müezzinnel, mecset üvöltő dervisekkel. A falak mögött vendéglők, kocsmák, borkimérések, sörözők, mulatók, lacikonyhák, török kávézók, nagykávéházak, pezsgőspavilonok (a leghíresebb közülük Wabitsch Lujzáé volt) és csarnokszerű vendéglők kaptak helyet. És sok-sok attrakció: Thompson Dilkings, a 2,34 méter magasra nőtt ír óriás, a szakállas hölgy, a nyújtható bőrű csodaember; Aelvora, a féltestű szépség, fakírok, akik üvegkoporsóban aludtak egész nap, koplalóművész, hőlégballon, izgalmas technikai csodák (telefonhírmondó, árnyékképek) és a több tucat statiszta, akik korabeli ruhákban táncoltak, vonultak, énekeltek.

A statiszták élete nem volt veszélytelen. Ezt olvastuk a korabeli sajtóban:

A müezzin reumája
A müezzin reumája
(Forrás: Vasárnapi Újság, 1896/31: 521.)

Ős-Budavára vendéglátó helyei egyszerre 40 ezer embert tudtak fogadni. Az épületeket Vidor Emil és Vogl Lajos tervezte. A korok és stílusok tudatos elegyítésével fölkeltett bazári hangulat, mely a Mezőgazdasági Múzeum épületein is megfigyelhető, napjainkban Makovecz Imre egy-két épületében kelt új életre (egri uszoda, piliscsabai egyetemi épületek).

Borkóstoló pavilon Ős-Budavárában
Borkóstoló pavilon Ős-Budavárában
(Forrás: http://bfl.archivportal.hu, Klösz György felvétele)

A magyarok törökszimpátiája akkoriban olyan mély volt, hogy azt még egy nagy biznisz szerette volna megfejni: Ős-Budavárát Lágymányoson überelték, ahol felépítették egész Konstantinápolyt, természetesen szintén vigalmi negyedként. Ez azonban olyan nagyra sikeredett, hogy nem lehetett kifizetődően működtetni. Csak fél évig bírta, 1896 őszén már be is zárták. Ős-Budavára csendes kimúlása ennél tovább tartott, a mulatóhely egészen 1908-ig működött. Maradványain jött létre az Angol Park (1950-es államosítása után: Vidámpark – 2013. szeptember 30-án ezt is bezárták).

A második Ősbuda

Mostanában az interneten kalandozva, főleg egy másik Ősbudáról találunk írásokat és képeket. Ez az újkeletű Ősbuda romantikus őstörténet-mítoszaink közé tartozik, a róla folyó diskurzus az1990-es években bontakozott ki. Az ötlet azonban már majd 80 éves. Kitalálóit az sem zavarta, hogy az Ősbuda elnevezést a millenniumi mulatóhely már lefoglalta a maga számára.

Az Ős-Buda nyomában című honlap szerint Budakalász fölött, a Nagy-Kevély keleti oldalában lehetett Ős-Buda, amely várat, kolostort, templomot, királyi fürdőt és temetkezési helyet foglalt magában. Ez volt 1256-ig a magyar királyság székhelye. Árpád, a honfoglaló magyarság vezetője nem véletlenül települt ide, hanem tudatosan kereste azt a helyet, ahol egykor Attila palotája állt. Szóval az is itt volt. A közelben temették el Attilát, majd Árpádot is. „Ebben a vélt kőbányában feltárásra vár az a föld alatti piramis(!), mely vélhetően a hun kapitányok és Attila sírját rejti, a X. század elején pedig Árpád fejedelemnek adott földi nyughelyet” – írja a honlap. Ezen elmélet megalkotója és heveny terjesztője Lánszki Imre ökológus, egykor Turi-Kovács Béla környezetvédelmi miniszter kabinetfőnöke. A Bors két évvel ezelőtt beszámolt róla, hogy Ősbuda mellett, egy hegy gyomrában Lánszki Imre és Kováts László Dezső hőkamera segítségével megtalálta Attila sírját.

A Nagy-Kevély keleti oldalán lelte meg Ősbuda várát Egyed Zoltán „Pajzsvivő” is, aki Anonymus minden szavát hitelesnek fogadván el, a Pilisben sok-sok romot (vagy valami mást) talált. Őt elsősorban az Óbudát ábrázoló régi metszetek érdeklik. A rajzokat, térképeket rávetíti a Pilist ábrázoló fotókra. Aki nem látja meg a tökéletes egyezést, az szerinte nem alkalmas a további vitára.

Pilis hegység – a Föld szívcsakrája
Pilis hegység – a Föld szívcsakrája
(Forrás: magyaristentudat.webs.com)

A pilisi rengetegben

Ahogy a zenebohóc, Eötvös Gábor mondta annak idején: van mááásik! A Pilis-hegység annyira szent hely, hogy akármerre jár az ember, Ősbuda romjaiba botlik a lába, közben pedig Dobogókő felől a Föld szívcsakrájának leheletét, mint misztikus fuvallatot érzi maga körül lengedezni. Lehet, hogy Ősbuda Pilismaróton volt? Esetleg Pomázon? Árpád és Attila sírja pedig a Holdvilág-árokban keresendő? Mielőtt végleg elvesznénk a Pilis ősrengetegében, keressünk valami vezérfonalat, amelyet felgombolyítva kijuthatunk az erdei útvesztőből.

A Várak, kastélyok, templomok című folyóiratban Laszlovszky József publikált egy háromrészes sorozatot az Ősbuda körül feltámadt viharról (Ősbuda, Ős-Budavár I-II-III. 2008/1-2-3.). Írásaira hivatkozik Kanyó Ferenc is, aki a Történelem mindenkinek című blogon három évvel ezelőtt publikálta első írását Ősbudáról (A pomázi Ősbuda). Írása az egyetemi szakdolgozatához végzett kutatásain alapult. Az idézett blog ugyan csak takaréklángon működik, lényegében megszűnt, de 2013 márciusában a szerző folytatta témáját, a pilismaróti Ősbudáról publikált posztot. (Az Ásónyomon című régészeti blogban Árpád sírjáról szóló írásai is olvashatók.) Az eddigi kutatókat és ötleteléseiket a felsorolt írásművek alapján címszavakban összefoglaljuk, hogy aztán eljuthassunk azon következtetésekhez, melyek miatt a Rénhírekben megfuttattuk ezt a témát.

Ősbuda Pomázon

Belitzky János és Sashegyi Sándor együttes elkövetőként jegyeznek egy könyvet, még 1939-ből. A mű Pomáz történetével foglalkozik (címe: Pomáz). E kötetben szerepel először a krónikák Vetus Budája Ősbuda néven, megkülönböztetendő Óbudától. A szerzők szerint ugyanis Vetus Buda nem azonos Óbudával.

Belitzky János igen jó iskolát végzett, Mályusz Elemér tanítványa volt az egyetemen. Ha úgy tetszik, „hivatalos történész”. Munkásságának sajátosan „alternatív” elemeivel már korábban is foglalkoztunk a Rénhíreken. Sashegyi Sándor esztergályosként kezdte, később hajófűtő is volt. Konok önképzéssel bedolgozta magát a régészetbe és a történettudományba. Ő bukkant a Pomáz Klissza-dombi romokra, s ásatást végzett a Holdvilág-árokban is. Az előbbi lelőhelyet az óbudai királyi várral azonosította, a Holdvilág-árokban pedig Árpád vezér sírját kereste. Sashegyi Sándor kéziratban maradt feljegyzéseit 1998-ban kiadták, 2012-ben pedig egy emlékkönyv is megjelent a szerző tiszteletére. E mozgolódások mögött Szörényi Levente áll, akinek gyermekkori emlékei fűződnek a pilisi Holdvilág-árokhoz. Nosztalgiájából töltekezve alapítványt hozott létre a hely kutatására, és Repiszky Tamás régésszel próbálja kinyomozni, hogy a Holdvilágon kívül van-e valami egyéb is az árok aljában.

A Sashegyi Sándor működése óta eltelt időszak – összefüggésben az óbudai építkezésekkel – sok új adatot eredményezett Óbuda topográfiájáról. Több épület helyét sikerült beazonosítani. Így az óbudai királyi, később királynői vár helyét is. Óbudán, és nem Pomázon. A Klissza-dombi romok nem udvari rangú, hanem annál szegényesebb építkezésre utalnak. Feltehetőleg egy nemesi udvarház állhatott azon a helyen.

A Pomáz Klissza-dombi udvarház alaprajza
A Pomáz Klissza-dombi udvarház alaprajza
(Forrás: varak.hu)

Ősbuda Pilismaróton

1998-ban adta ki a Püski Kiadó Az Árpád-kori Buda nyomai a Pilisben című könyvet. Szerzője Noszlopi Németh Péter, akiről körülbelül annyit tudunk, hogy megírta ezt a könyvet. Művével már 1955-ben elkészült, de a tudományos szűrőn nem jutott át. A kéziratot özvegye rendezte sajtó alá Bradák Károly és Pap Gábor segítségével.

Sashegyi Sándorral szemben Noszlopi Németh Péter nem a régészeti megfigyelésekre alapozta elméletét, hanem a történeti forrásokra. Megpróbálta bebizonyítani, hogy a forrásokat félreértelmezték, Vetus Budát tévesen azonosították Óbudával, s a Vetus Budán leírt különböző épületegyüttesek a Pilisben keresendők.

Noszlopi Németh Péter is beleesett ugyanabba a csapdába, melybe minden történelmi érdeklődésű lánglelkű magyar: komolyan vette Anonymus és Kézai Simon meséit a honfoglalás és az államalapítás körüli időkről. Persze akkor még nem ismerhette Györffy György alapos tanulmányát az Irodalomtörténeti Közleményekből (Anonymus Gesta Hungarorumának kora és hitelessége, 1970/1: 1–13.), de ismerhette volna a korábbi szerzők Györffyével egybevágó véleményét ugyanerről a témáról.

Noszlopi Németh Péter szerint Buda valójában Pilismaróton és környékén keresendő. A település a római kori Herculia romjain, köveinek felhasználásával jött létre. A közeli Szamár-hegyen temethették el Attilát, majd Árpádot is.

Herculia maradványai Pilsmarót területén
Herculia maradványai Pilsmarót területén
(Forrás: Wikimedia Commons, CC BY-SA 3.0, feltöltő: Mediatus)

Akárhol is keresik Ősbudát, a lelkes kutatók abban egyetértenek, hogy ez a település azonos a középkori magyar forrásokban megjelenő Sicambriával. Ezen a néven a római korig visszavezethető települést képzelnek el, amely Ősbuda alapjául szolgált.

Sicambriát azonban kizárólag a krónikás hagyománynak köszönhetjük, a francia mondakörből került Magyarországra, alkalmasint a Párizsban tanult magyarok (például Anonymus) közvetítésével. Ilyen nevű római kori település sosem volt a Kárpát-medencében. A témát Eckhardt Sándor dolgozat fel (Sicambria. Egy középkori monda életrajza, Minerva 6. /1927/: 156–201.).

Régi szép világ

A sehol sem volt Ősbuda kutatásának története a fenti írásokból maradéktalanul megismerhető. Számunkra mindez egyetlen szempontból érdekes: lehetséges-e valaha is egy egészségesebb nemzeti tudat kialakítása, vagy a magyarság mindörökké őstörténeti mítoszainak foglya marad. A magyar nemzeti tudat kialakulásától kezdve vergődik a múltat megszépítő mítoszok béklyójában. A legelső ilyen mítosz a hun–magyar rokonság volt. Első terjesztője, Anonymus a hunokkal törököt fogott, s az a kutya török azóta sem enged el minket. Attól függetlenül, hogy a hun–magyar rokonság igaz-e vagy sem, a múltba temetkezés a haladásnak csak kárára szolgál. Szontagh Imre ez irányú megjegyzéseit 150 évvel ezelőtt vitapartnerei pökhendi módon utasították vissza (a vitát lásd a Rénhíreken). Azóta semmi változás.

A hunok nemcsak az egykor volt történészeket ejtették rabul, sőt és hanem azokat is, akik még csak nem is értik a történelem működését, de annyira nem, hogy ezt fölmérni sem tudják. Nem véletlen, hogy Kanyó Ferenc már sorozatának első írásához belinkelte Pálfi Zoltán összefoglalóját a történettudományról és arról, ami csak annak látszik (Mi a történettudomány és mi nem az). Egyed Zoltán „Pajzsvivő” találva érezhette magát, mert hozzászólásaiban rendkívül ingerült módon reagált Kanyó Ferenc tárgyilagos írásaira.

Tiszteletre méltó és meglehetősen logikus lépés, hogy identitásának keresésekor mindenki a dicsőséges múlt felé fordul. Na de ennyire? Hogy értéket másban ne is találjon? Hogy magát és népét csak abból építse föl, hogy ki, hol és mikor lovagolt be a Kárpát-medencébe, és a magyarok ősi jussuk folytán hogyan uralkodtak mindenek felett? Lassan ott tartunk, hogy bármilyen témáról jelennek meg írások az interneten (lásd a Rénhíreken is), a hozzászólók előbb-utóbb eljutnak a magyar nép és nyelv őstörténetéhez, a gyökökhöz és génekhez, a hunokhoz, sumérokhoz, etruszkokhoz, s néha néhány becsmérlő bekezdés erejéig szegény vogulokhoz, osztjákokhoz is. És mindig jönnek újabbak, akikkel elölről kell kezdeni a már százszor lefolytatott vitákat.

Pedig megvan annak a rejtett logikája, hogy a reklámokban miért a fogorvosok ajánlják a fogkrémeket, a mosógépszerelők a vízkőoldókat, s nem fordítva.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 Pajzsvivő 2014. január 7. 04:43

Mint gyorsan meggyőződtem róla, nem ez az első eset, hogy a cikk író felületessége tévedéseket szül. Ez történik akkor ha egy adott témába csak úgy beleokoskodik valaki anélkül, hogy a valóságban is utána járna a megadott forrásoknak. Hivatalosék nagy trutyiban vannak, hogy ilyen írásokat rendelnek, van is rá okuk érzik a vesztüket. www.youtube.com/watch?v=mHVU6d8s8OY&feature=youtu.be

2 haraptalak 2014. január 7. 08:19

Rendkívül szomorú és egyben vérlázító az a cinizmus és tájékozatlanság,ahogy zegernyei ebben a cikkben (és a többiben is) ír azoknak az embereknek a kutatásairól akiket a hazaszeretetük és az adott téma iránti elkötelezettségük hajt hosszú éveken keresztül.

Időt energiát és pénzt nem kímélve. Akik olyan ismeretekre tesznek szert amire a hivatalos történészeink soha .Lehet,hogy néha tévúton járnak,de vajon hol tartana a világ,ha a feltalálók sikertelen kísérleteiről is ilyen cikkek jelentek volna meg.

Arra kérem zegernyeit,hogy tájékozódjon (Lánszki és Pajzsvivő )kutatásairól beszéljen velük , menjen ki a terepre és saját szemével győződjön meg az igazukról.

3 Galván Tivadar 2014. január 7. 10:38

Felháborító, hogy még mindig vannak olyanok, akik a becsületes, hazaszerető Magyarokkal szemben nyíltan állíthatják -- sőt, ezt le is írhatják! -- miszerint a Pilis nem a Szív Csokra.

Attilát egyébként a Tisza medrébe temették, Szeged közelében, ezt mindenki tudhatja, aki odafigyelt az iskolában.

4 Krizsa 2014. január 7. 10:43

@Pajzsvivő: "....érzik a vesztüket" Igen.

Meg sem említi a cikk, hogy nem BUDÁRÓL van szó. Hogy mi mindenről mégis, ahhoz el kell olvasni a cikket. Nagyon tanulságos, és igazán "minden benne van":-).

A magyar BD váz szavai: bide, budi, bódé (bodega), Buda (Badacsony). Közös értelem: elkülönülő.

Ennek az értelmnek a héber BDD váz felel meg: buded, budád = elkülönül, -t, elszigetel, -t, badud = egyedülálló, magányos.

Mivel a szláv nyelvek és a magyar közös KM protonyelv volt, s a proto-héber is valószínűleg onnan került a délvidékre - de a török nyelvek csak evezredekkel később lettek "kitalálva", a szó a KM-ből származik.

5 zegernyei 2014. január 8. 09:19

@haraptalak:

Írhatnám, hogy rendkívül szomorú és egyben vérlázító ahogy 'haraptalak' a hozzászólásában ír arról a kutatóról (vagyis rólam), akit hazaszeretete és a magyar őstörténet iránti érdeklődése hajt hosszú évek óta (időt, energiát és pénzt nem kímélve).

Ehelyett inkább csak maradjunk annál, hogy a hazaszeretet nem mentség a tudománytalan nézetek megfogalmazására és hirdetésére.

Arra kérem haraptalakot, hogy tájékozódjon, mit írt Laszlovszky József és Kanyó Ferenc Ősbudáról, valamint olvassa el Pálfi Zoltán szintén belinkelt írását a történettudományról.

6 Pajzsvivő 2014. január 9. 02:14
7 zegernyei 2014. január 9. 05:26

Ha már Fehéregyháza, inkább ez:

Klima László: Fehérvár, Fehéregyház, Fehértemplom. Névtani Értesítő 15. Budapest, 1993. 185–191.

8 haraptalak 2014. január 9. 09:21

@zegernyei: Én úgy látom,hogy nem hajlandó időt és energiát szánni azokra az emberekre és kutatásokra akikről ír.Csak a jelenleg elfogadott tudománytalan (hivatalos) nézeteket olvassa.Ellentétben Kanyó Ferenccel aki továbbra is ragaszkodik ugyan a megtanult de megalapozatlan nézeteihez de veszi a fáradságot,és többet foglalkozik az amatőr de lelkes és alapos munkát végző kutatókkal..

www.vntv.hu/vivanaturavideo.php?vid=53a77f7ce

9 zegernyei 2014. január 10. 05:07

@haraptalak:

1. Megfogalmazásában több pontatlanság van. A tudományban többféle nézet él egymás mellett. Ön valószínűleg azt nevezi elfogadott nézetnek, amelyik a kutatók többsége számára elfogadható. Na már most, az ön állításával szemben, ez nem lehet tudománytalan, mivel tudományos kutatók tudományos módszerekkel alakították ki, vitatták meg. Viszont lehet, hogy ennek ellenére nem igaz.

2. Lehet, hogy újat mondok, de a tudósok szoktak vitatkozni. Azt is gyakran belátják, hogy a konszenzuson alapuló véleményük téves volt, és akkor kialakítanak valami új véleményt. Véleményük kialakításában nem befolyásolja őket, hogy az új szempontok a tudományon belülről vagy kívülről érkeztek-e. Tehát, tessék csak bátran kutakodni. Ősbuda körül azonban egyelőre nem alakul semmiféle új tudományos vélemény. A tudósok komolyabb bizonyítékokra várnak, hogy megváltoztassák az Ó- és Ősbudáról kialakított véleményüket.

3. A tudósok többsége által elfogadott véleményt hivatalosnak nevezni súlyosan sértő a tudományra nézve, mert azt feltételezi, hogy az a vélemény valamilyen külső, tudományon kívüli nyomás eredményeképpen jött létre. Ilyen nyomás bizonyos korokban, bizonyos politikai rendszerekben, bizonyos tudományokban elő szokott fordulni. Ősbuda körül nem tudok ilyesmiről.

4. Kanyó Ferenc azért foglalkozik többet Ősbudával, mint én, mert ezt a témát tudományos kutatásai tárgyává tette. Én csupán egy három oldalas ismertetőt írtam a témáról, amelyben jeleztem, hogy a tudományos kutatók, valamint a téma iránt érdeklődők írásai hol érhetők el ( (lásd a linkeket). A két oldal nézeteivel megismerkedve, számomra egyértelmű, hogy a tudományos világ képviseli a szakszerűbb, érvekkel alátámasztott véleményt.

10 haraptalak 2014. január 11. 09:09

@zegernyei: Tulajdon képen mindketten azt szeretnénk,hogy a valódi,megtörtént eseményeket ismerjük meg.Jelen esetben a régi Buda ,,Fehérvár és Fehéregyházáról van szó.Amit én és a hozzám hasonló történelmet szerető emberek nem értenek,az pontosan a viták és beszélgetések hiánya azokkal az emberekkel akik keresnek és találnak sok értékes kutatásra érdemes anyagot.

Jelen esetben rengeteg bizonyíték van arra,hogy megtalálták Fehérvárat Fehéregyházát és az egész akkori települést.Ezt az anyagot beküldték a MTA -k és válaszra sem méltatták.(Hol van az érvekkel teli vita)

A másik példa az,hogy az Mo út folytatása ezen a területen halad keresztül és Pajzsvivő védetté nyilvánítását kérte ennek a területnek remélve,hogy megfelelő vizsgálat fog történni..VIZSGÁLAT NÉLKÜL ELUTASÍTOTTÁK.

Ezért érzem az ilyen cikkek felelősségét. Mert helyrehozhatatlan károk keletkezhetnek.Úgy gondolom,hogy tudna segíteni abban,hogy azok a történészek akiknek kötelessége lenne a legkisebb leletet is megvizsgálni tegyék félre büszkeségüket,hiszen a magyarság egyik legfontosabb régészeti lelőhelyéről van szó.

És lehetne pozitív cikket is írni ezekről az emberekről,csak meg kellene ismerni őket.

11 Krizsa 2014. január 11. 12:41

@haraptalak: EZ A NORMA

A 150 éve tartó engedelmesség következménye például az MTA, hivatalos nyelvtudományban minden korlátot elsöprő egyeduralma. Nemcsak rutinszerűen, témától teljesen függetlenül nem válaszolnak semmiféle „külső”, kutatási irányra, leletre – hanem még azt is megszervezik, hogy a nagyközönség is belássa végre, hogy hiába „hisztizik”, úgysem lesz előrehaladás.

Például a Czuczor konferencia sorozat is elsősorban arra volt jó, hogy a Cz. SZÓTÁR „elmaradott” voltát belássa végre a lázadó tömeg. De ha annyira akarják, hát tessék! Tiszteletreméltó környezetben, nemzetközi előadássorozat, TV, valóban jó hangulat – tessék csak ünnepelni!

A Cz. szótár azonban, még ha gyökszótárnak nevezték is alkotói, és azóta a mai nagyközönség is, mégha gazdag és méltó forrásmű is,

egyáltalán NEM NYELVÉSZET, hanem szótár.

Sőt a létező afro-sémi gyöknyelvekhez hasonlítva nem is gyökszótár. Akkor mi? A magyar GYÖKSZAVAK szótára.

Az utolsó (TV adás!) Czuczor konferencia nagyon sok érdekességet, újszerű (pl. oktatási) módszert hozott, s a magyar nyelv bensőséges szeretetét sugározta. Csak... ismét nem volt szó, ezeken sem, semmiféle gyök-váz NYELVÉSZETRŐL.

Kétszeri jelentkezésemet, hogy előadni kívánok (a konferencia főtémájáról!) – miközben senki más sem tartott gyökNYELVÉSZETRŐL előadást – egyetlen szó válasz nélkül hagyta a szervezőbizottság. Pedig megírtam, hogy az előadásom teljes anyagát elküldeném előzetesen hozzájuk és csak azután döntsenek, színvonalasnak tartják-e.

A kétszeri jelentkezésemre 3 hónapon át nem kaptam választ. Egy szót sem. Ugyanez történt (vagyis nem történt), a négy nagy magyar egyetemmel is, ahol a bejelentésemre, hogy a sémi gyöknyelvek analógiájára héber-magyar gyöknyelvészettel foglalkozom, s erről könyvem is megjelent már, egyetlen hang válasz (tehát elutasítás sem) kaptam sehonnan. Tehát ne legyenek illúzióitok: EZ A NORMA.

Végül arra kértem az utolsó konf. szervezőit, hogy a szerzőtársammal, legalább látogatóként megjelenhessünk. Ezt az engedélyt megkaptuk. De az előadásom tervét, annak elhallgatással való elutasítását (amikor még az anyagát sem látták), a válaszukban meg sem említették. (Mindketten részt is vettünk az 2012-es budaőrsi Cz. konferencián.)

A mássalhangzó vázas gyöknyelvészetről tehát nemcsak én, hanem SENKI MÁS SEM tartott előadást. S nyilvánvaló, hogy az előző 3 konferencián sem, másnak sem volt LEHETŐSÉGE (ha lett is volna vállalkozó) semmiféle „gyökvázas” előadást tartani. Mert azt még én se tudom elhinni, hogy rajtam kívül soha senki, még kísérletet sem tett a magyar nyelvnek a százmilliós lélekszámú gyöknyelvekkel való összehasonlítására. Az valószínűleg igaz, hogy a teljes szótári anyagra, a nyelvtanok történeti fejlődésére is kiterjedő kutatást más nem végzett még, de részeredmények énelőttem is bőven voltak.

12 bloggerman77 2014. január 11. 17:00

@haraptalak:

Mond, miket találtak meg? Pajzsvivő a 19. századi filoxéra járvány idején kipusztult teraszos művelésű szőlők támfalait "sikeresen" várfalaknak azonosította. Klasszicista, romantikus stílusú kőfaragványokat, balusztereket, konzolokat, amik különféle mára elpusztult vendéglők, nyaralók hátramaradt emlékei, ő római oltárköveknek néz...

Erről tárgyaljon az MTA? :)

Szörényiék vadul kapirgálnak a Pest megyei múzeum ásatási keretét pazarolva erre a hülyeségre, a Holdvilágárokban, és eddig egy kőbánya maradványait sikerült feltárniuk...

13 Fejes László (nyest.hu) 2014. január 11. 19:06

@Pajzsvivő: A képeknek nincs nagy meggyőzőerejük, de a vonósoknak igen!

@Pajzsvivő: A .de a hazaszeretet kifejezése, vagy csupán az ellenkezésre utal?

@haraptalak: „helyrehozhatatlan károk keletkezhetnek. [...] a magyarság egyik legfontosabb régészeti lelőhelyéről van szó”

Milyen kár keletkezhet egy régészeti lelőhelyben, ha azt nem bolygatják (mondjuk nem építenek rá feltárás nélkül bevásárlóközpontot vagy körgyűrűt)? Persze lehet, hogy a „lelkes amatőröket” jobb lenne távol tartani, de ugye ez megint csak felháborodást keltene...

„Ezért érzem az ilyen cikkek felelősségét.” Hát igen, nyilván ott az akadémián úgy döntenek, hogy megnézik, mit írt erről a nyest, aztán majd annak alapján...

14 Roland2 2014. január 11. 20:19

Már csak Indiana Jones hiányzik a sztoriból :)

15 Pajzsvivő 2014. január 11. 23:38

@bloggerman77: Ha valamiről nincs hiteles információd, akkor ne zagyválj össze butaságokat ezen a fórumon is. Senki sem kíváncsi a hazugságaidra. Le vagy maradva, még most sem tudod, hogy hol készültek a fotóim, pedig még egy retardált is utána tud járni... műholdas kép mellékelve van... szánalmas...

16 Pajzsvivő 2014. január 12. 00:41

@Fejes László (nyest.hu):1. A képeknek van meggyőző ereje azok számára akiknek az agya feldolgozza a látott információt! 2. A de azért van ott, hogy tudjam miből a földradaros vizsgálatokat kifizetni. Keményen dolgozom érte a saját szakmámban, ugyanis a kialakult történész dogmák miatt még ez sem történne meg soha, ha a "szakemberekre" várnánk. 3.Hozzászólásából látszik, hogy a legalapvetőbb információk birtokában sincs! Tudja egyáltalán, hogy miről van szó? Még szerencse, hogy a neten minden lekövethető, így mindenki láthatja kik próbálnak keresztbe tenni a primitív írásaikkal. A lelkes "amatőrök" tovább jutottak ÓBUDA (NEM ŐSBUDA!) kutatásában, mint 200 év történészei. Történt mindez azért, mert hiszünk krónikáinknak, okleveleinknek, ahogy az le van írva. Látjuk az Óbudai metszeteket, nem csak nézzük. Ezért tudtuk az Óbudai prépostságot, és már Kurszán fejedelem várát is megtalálnunk ÓBUDÁN és nem a ma Óbudaként ismert szigeten. Helyrehozhatatlan kárt követtek el történészeink, minden előzetes vizsgálat nélkül a területre luxus lakópark épült. A jelenlegi bagázs meg cinkosan hallgat és fedezi a nagy elődök tévedéseit. Más országban a szégyen miatt csoportos harakirit végeznének, vagy jobb esetben egy kőbányában melóznák le hátralévő életük... Persze mi nem kívánunk ilyesmit "szakértőinknek" Mi csak azt szeretnénk, hogy azonnal állítsanak le minden építkezést a Csillaghegy felett! A megkezdett építkezésekhez régészeti felügyelőket helyezzenek! Vigyék máshol az M0 autópályát, NE Óbuda városán keresztül! Mentsék meg, ami még menthető! Tárják fel Óbudát, legyünk büszkék rá, hisz egykor hatalmas volt! Értelmes reklámokkal adják a világ tudtára: Atilla király városát megtaláltuk, özönleni fognak a turisták, velük együtt a pénz. Becsültessék meg végre a magyar történelmi múlt az országban mindenütt! Azonnal lássanak hozzá, a munkához, minden perc számít.

17 bloggerman77 2014. január 12. 01:33

@Pajzsvivő:

Persze, persze. A Töriblogon is leírtuk, hogy elemi hozzáértés nélkül foglalkozol a témával. Nem értesz a történeti forráskutatáshoz, az építészettörténethez, a helytörténethez - tulajdonképpen semmi történeti módszertani ismereted sincs.

Nem Google térképeket kéne olyan metszetekkel összevetni, amiket olyanok készítettek, akik nem is jártak az adott ábrázolt helyszínen.

18 bloggerman77 2014. január 12. 01:38

@Pajzsvivő:

Nálad ez vallás...

Ja, amúgy meg:

'Értelmes reklámokkal adják a világ tudtára: Atilla király városát megtaláltuk, özönleni fognak a turisták, velük együtt a pénz. '

***

A világot nem érdekli Attila, mert nekik ő egy primitív ázsiai, aki elpusztította a római civilizációt.

19 Pajzsvivő 2014. január 12. 03:46

@bloggerman77: A töriblogon is hazudtok az embereknek. Semmirekellő lusta hazug foteltörténészek vagytok, akik képtelenek egy adott témának az okleveles forrásokban, vagy a valós terepen rendesen utána járni. Te ráadásul egy igazi internetes troll vagy, akinek fogalma sincs az egész témáról. Az oldalaimon Óbudára vonatkozó oklevelek szerepelnek latin és magyar nyelven. Ezen okleveleknek minden tekintetben megfelelő terepet azonosítottunk. Az meg a legnagyobb hazugságotok, hogy az Óbudát ábrázoló metszetek nem hitelesek! Ezt bárki láthatja, aki pár hetet gyakorol a google earth alkalmazással! Kit akarsz te átverni? Nem járt az Óbudai metszetkészítő Magyarországon? Régi utazások Magyarországon és a Balkán-félszigeten, 1054-1717 / gyűjtő Szamota István mek.oszk.hu/04600/04635/# Lásd Tollius Jakab utazása hazánkban. Aki ezt elolvassa láthatja, hogy , alapvető tudás hiányában vagy. Azt Kanyó Feri is elfelejtette közölni az érdeklődőkkel, hogy a "nem hiteles" Óbudai metszeteket Bertalanné a MAI ÓBUDAI FŐTÉREN AZONOSÍTOTTA! Kanyó SZERINT IS OTT VAN! HEGYTETŐN LÁTHATÓ ÓBUDAI PRÉPOSTSÁGOT! ELMESÉLNÉD HOL VAN OTT HEGY??? Erre épül Óbuda történelme, meg a római cirkuszra, ami sosem volt magyar fejedelem vára! Minden történésznek vaksági fogadalmat kellett tenni az agymosással egyben? Atillát meg mindenki ismeri az egész világon, mert királyok királya volt ő, még az indiai szigeteken is így tanítják, pont ma mondta a munkatársam aki ott született. Országunk legnagyobb szégyene ez az egész...

20 Krizsa 2014. január 12. 05:48

@Pajzsvivő: Még szégyenük sincs. Egyszerűen így jutnak jövedelemhez, és teljesen mindegy, hogy azt miért kapják. Nem is értik, vagyis csak vicces nekik, hogy miről beszélsz. Ha a csatornatisztíás nem volna fársztó és büdös, azt ugyanúgy csinálnák. Tehát nincs értelme még számonkérni sem, át kell lépni rajtuk. Ez egy szimpla megélhetési probléma. Ha nem tudnának megélni belőle, akkor az egyetemi professzortól az intézet takarítójáig egy se csinálná.

21 blogen 2014. január 12. 09:02

@Pajzsvivő: Az alábbi metszeten élethűen és a valóságnak megfelelő helyen és a feltárt alaprajzok alapján rekonstruált forma alapján valósághű formában ábrázolt királynéi kastély maradványai pontosan ott kerültek elő és pontosan abba na formában, amiben a metszet ábrázolja:

www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/tajtervezes-tajrendezes/kepek/015

muvtor.btk.ppke.hu/romanika/obuda1.gif

www.szeretlekmagyarorszag.hu/wp-content/uploads/2013/07/470_var2.jpg

Ez bizony a királynéi vár és nem hegytetőn áll, hanem csak egy kisebb kiemelkedésen, ami igaz is volt a terület feltöltése előtt.

22 haraptalak 2014. január 12. 12:23

Nekem az a véleményem,hogy sajnos nem látom az együttműködés és a tudományos érvekre épülő megbeszélés lehetőségét.

És nem értem a célját ezeknek a cikkeknek.

Zegernyei szerint " a tudósok szoktak vitatkozni. Azt is gyakran belátják, hogy a konszenzuson alapuló véleményük téves volt, és akkor kialakítanak valami új véleményt. Véleményük kialakításában nem befolyásolja őket, hogy az új szempontok a tudományon belülről vagy kívülről érkeztek-e.".

Akkor tehát a legfontosabb megismerni mások munkáit és nem üzengetésekkel védeni a saját álláspontot.Pajzsvivő nagyon alapos munkát végzett és megérdemelné,hogy személyesen ismertesse ezeket a megfelelő helyen.MI ENNEK AZ AKADÁLY?

MIÉRT AKADÁLYOZZÁK EZT MEG,VAGY MIÉRT NEM TARTJÁK EZT FONTOSNAK?

23 Pajzsvivő 2014. január 12. 16:36

@blogen: Köszönöm, kismilliószor átolvastam minden fellelhető anyagot. Sőt, a Nemzeti Könyvtár teljes e témára vonatkozó anyaga van nálam lemezre kiírva. Had ébresszem fel a tisztelt urakat... A metszetkép közepén az Óbudai prépostság látható obuda-pest.blogspot.de/2013/03/osbuda-blog-tenyleg-tortenelem-tanaro HEGYTETŐN! www.panoramio.com/photo/98914774 A Boldogságos Szűz Óbudai Fehéregyháza A SZÉKESEGYHÁZ, ami ugyanúgy nem szigeten létezett mint ahogy Kurszán vára, vagy a királynéi vár sem! Mielőtt bármelyikük hozzá szólna a témához, olvassa el az ezen objektumokra vonatkozó helymeghatározó okleveleket!!! A MA ISMERT ÓBUDAI TERÜLET SZIGET VOLT! Oklevelek:Megyer Pazanduk-Vetus Budára és Ürömre is, ezek így vannak egymás mellett, a Via Magna pedig áthalad Pilisborosjenőn és Ürömön! Tessék okleveles forrásanyagot olvasni!!! www.panoramio.com/photo/98914776

24 Fejes László (nyest.hu) 2014. január 12. 17:33

@Pajzsvivő: „Vigyék máshol az M0 autópályát, NE Óbuda városán keresztül! Mentsék meg, ami még menthető! Tárják fel Óbudát, legyünk büszkék rá, hisz egykor hatalmas volt!”

Namármost ha egy területet régészetileg szeretnénk feltárni, akkor a legjobb, ami csak történhet, ha arra visznek egy autópályát, előtte ugyanis kötelező feltárást végezni. Meg kell jegyeznem azonban, hogy a videóban látható metszeteken az a bizonyos település a hegy tetején áll, és autópályát, ha lehet, nem vezetnek hegytetőn (nálunk még a kisebb dombokat is hajlamosak megfúrni.) Még tovább menve: ha ez az Óbuda olyan hatalmas volt, akkor a legrosszabb esetben is csak átszelheti egy autópálya.

(Arra azért külön kíváncsi lennék, hogyan fedezi a .de a kutatásokat. Hátha mi is áttérünk a nyest.de-re. Bár mondjuk nem értem, Attila városa, ha meg is találnánk, mitől járna akkora gazdasági előnnyel. Görögországban van éppen elég rom, aztán látjuk...)

25 blogen 2014. január 12. 22:23

@Pajzsvivő: A Szent Péter prépostság rég nem létezett akkor, amikor a metszet készült. Viszont létezett Szűz Mária prépostság egy meglehetősen lenyűgöző gótikus templommal:

muemlekem.hu/images/magazin/20100325obudakozepkor/galeria/

Birken, Sigismund metszetén láthatóak is a még fennálló romjai az előtérben:

www.sosantikvarium.hu/engraving719.html

Mögötte a kiemelkedésen még mindig a királynéi vár áll. Ja, és Óbuda már az ókorban se volt sziget.

26 Pajzsvivő 2014. január 13. 02:19

@Fejes László (nyest.hu): Miután kinyírták a KÖH-t, mert jól végezte a munkáját, a vonatkozó törvényeket is az útépítő háttérhatalom érdekében írta át a jelenlegi kormányzat. Lásd sok helyen, pl itt: www.stop.hu/belfold/kiakadtak-a-regeszek-a-fidesz-eltorli-a-multat/1 Ne legyünk ennyire naivak... A munkagép nem fog megállni egy városfal miatt, pláne, hogy hivatalosan nincs is ott semmi. A hegytetőn látható Szűz Mária prépostságtól nyugat-délnyugatra van a királynéi vár-város, délre Kurszán vára. az M0 a nyugati részt szeli át, két városfalat és zarathnok( "pogány" szentélyt átvágva. Az osztrákok sokkal kevesebből is tudnak bőségesen jövedelmező turisztikát az ottani múltból kihozni pl Hallstatt. Elég lenne eleinte csak Kínában reklámozni...

27 Pajzsvivő 2014. január 13. 02:54

@blogen: Ismerek pár embert, aki a közelmúltig ugyanebben az orbitális tévedésben hitt. Ajánlom önnek, hogy pdf fájlban nagyítsa ki az Óbudai metszeteket.A hegytetőn látható épület NEM királynéi vár, hanem gótikus erődtemplom, ami már alapjában sok mindent elárul. Ahogy helyesen írta Szűz Mária prépostság, amit a Szent Péter, tatárok által elpusztított prépostsági templom épületéből építettek újjá-Erzsébet királyné1320-30. Pilléreit Mátyás használtatja fel Fehéregyháza-Beate Marie Virginis-Szűz Mária! bővítéséhez 1479-ben kér rá engedélyt. Helyszínen ugyanott, az Óbudai prépostság várában a Csillaghegyi Rókahegyen, és nem a ma Óbudaként ismert szigeten!!! 4 méter átmérőjű falait megtaláltuk a prépostság Pazanduki malmával közösen. Elmondaná merre is van Pazanduk? Erről szintén okleveleink vannak, nem kevés és pontosan adják a helymeghatározás! Arra is kíváncsi lennék, hogy a prépostság patakmalma hol lett a ma ismert Óbuda területén azonosítva. erről szintén okleveleink vannak! Óbuda Üröm mellett volt közvetlenül: Itt konkrét helymegjelölést olvashatunk Óbudáról!

1355. márc. 29. Az esztergomi káptalan I. Lajos király márc. 20-án kelt parancsára (ld. 700. sz. ) jelenti, hogy az óbudai klarisz-szák részére megtörtént Ewrym határjárása. A határ Megérnél kezdődik a völgy feletti hegynél egy nagy régi földhatárjelnél, s egy ut mellett van két másik földhatárjel, amely Óbuda, Megér és Ewrym határa, majd észak felé szőlőkön át egy köves hegyhez ér, s annak csúcsán van régi és uj határjel, azután ugyanabban az irányban illő távolságban van két földhatárjel, Megér és Ewrym határa, majd ugyanarra egy ösvényen és két határjelen át eljut a Haromkuth-nak neve-zett három kúthoz, amely határjellel megjelölt és Megér, Ewrym és Kandey határa, s amely körül három földhatárjelet emeltek. Azután ugyanarra fordulva egy nagy utón halad tovább, majd nyugat felé egy kis útra fordulva két földhatárjelhez, Ewrym és Kaluz határához ér, majd ugyanarra két földhatárjelen át a hegy csúcsán levő három régi földhatárjelhez jut, amely Kaluz, Burusienew és Ewrym határa, azután nyugat felé egy, két szőlő alsó rész én levő körtefa alatt két földhatárjelet emeltek, s itt van Burusieneu és Ewrym határa, majd nyugat felé a Burusienew-ről Budára vezető úthoz ér, ahol az apácák, a Theleky-i és a Pilisi apát, s a budai káptalan tiltakozott, akiket György octavájára (máj. 1. ) megidéztek. Innen egy régi földhatárjeltől a budai ut mellett dél felé földhatárjeleken át egy helyhez ér, ahol a budai ut Vrs községbe vezet, ahol az út mindkét oldalán uj földhatárjelet emeltek Vrs és Ewrym elválasztására, majd kelet felé bizonyos köves hegy oldalában lévő völgybe jut, ahol földhatárjelet emeltek, majd kissé felfelé fordulva egy földhatárjelet, majd ugyancsak kelet felé egy berchen át jó távolságban fordulva a hegy csúcsán, ahol két uj földhatárjelet emeltek, Óbuda és Ewrym határa, majd kelet felé visszajut az első határponthoz.Eredetije DL 4503, 18. sz.-i egyszerű másolata Pest megye 96. Anjoukori VI. 281., Bártfai Szabó 336.

1355. márc. 29. Az esztergomi káptalan I. Lajos király márc. 20-i parancsára (ld. 700. sz. ) jelenti, hogy Kandey határjárása az óbudai klarisszák részére megtörtént. A határ keletről a Kewel hegy felől a Zerethnek nevű helynél kezdődik, majd nyugatra a hegyen áthaladva egy völgybe jut, . a Lykaskw1212 HATÁRJÁRÁSI PONT !!! nevű kőhöz ér, amely határjel, majd annak a hegynek oldalában mintegy dél felé jó távolságban egy erdei körtefához kanyarodva és innen nyugat felé egy kis völgyön át egyenesen egy másik erdei körtefához jut, majd a fához közel egy kőből és földből emelt határjelig, a Zantou-ról Budára vezető ut mellett. Az apácák képviselője szerint a határ a Lykaskw-től egy völgyön át jó távolságra menve két hegy között egy halastó végére jut.Eredetije DL 4504. 18. sz.-i egyszerű másolata Pest megye 96, Anjoukori VI. 279., Bártfai Szabó 335.703. Az Óbudai metszeteken a középkorban még létező régi Duna meder is látható! Tessék a műholdas térinformációt használni! (Google Earth ingyenes!) A ma ismert Óbuda a középkorban még sziget volt!!!

28 Fejes László (nyest.hu) 2014. január 13. 10:03

@Pajzsvivő: A KÖH támogatta ezt a feltárást?

29 Pajzsvivő 2014. január 13. 14:46

@Fejes László (nyest.hu): A KÖH-nek adatokat küldtem a terepkutatásom eredményeiről. A terület régészeti védelmét akartam elérni elsősorban. Az Óbudai prépostságot 2012 novemberére tudtam a magamnak megszabott rendszer szerint, minden oldalról, több módon is bizonyítani(történeti földrajz-térképek-oklevelek-műholdas képátfedés térinformatika-látás-láthatóság-Duna vízrajz-karsztforrások stb.. Addigra a KÖH megszűnt létezni, átszervezték a belügyminisztériumhoz, mint a katasztrófavédelmet (akik árvízi védekezés helyett Ujgur fiatalokat zaklatnak az MVSZ székházában ! ) Feltárásról szó sem volt egészen idáig. Viszont mostanra a talajradaros képek is elkészültek, itt az eredmény: www.facebook.com/osbudavar

30 bloggerman77 2014. január 13. 18:35

@Pajzsvivő:

Nézd, kétségtelen, hogy találtatok valamit. Az épületromok, amikről feltettél képeket, szerintem újkoriak. A talajradaros képek ígéretesebbek, főleg az egyik.

Gondolom van a ti nézeteiteket képviselő régész, mutassátok meg neki. (Szörényi is diplomás régészek bevonásával ásogat.)

31 Fejes László (nyest.hu) 2014. január 13. 18:57

@Pajzsvivő: Vegyük pl. ezt: www.facebook.com/photo.php?fbid=410384909092392&set=a.31545168858571 Te ebből, ami látszik, honnan tudod megállapítani, hogy ez Attila városa?

32 Pajzsvivő 2014. január 13. 19:52

@bloggerman77: A "valami" az a Pazanduki patakmalom az Anonymus kőmederrel, onnan 30 lépésre a hegy keleti oldalán a kőmeder mentén az Óbudai prépostság Boldogságos Szűz Mária Fehéregyházával és a régebbi prépostság romjaival. Van ismerős régész több is, és elismerik, hogy több mint 300 évre való munkát adtam nekik. Elvállalni azonban mégsem meri senki hivatalosan... Vajon miért? @Fejes László (nyest.hu):Mert az ott található romok kövei sokadszori felhasználást mutatnak. www.panoramio.com/user/2499022 Mert az oklevelek határjárási pontjainak egy részét már megfejtettem. Ez a nyomozás mint egy kirakós játék, csak műholdas térképen. Az eredmény pedig krónikáink hitelét bizonyítja: osbuda.blogspot.hu/

33 zegernyei 2014. január 14. 04:17

@Pajzsvivő: "Az eredmény pedig krónikáink hitelét bizonyítja" - ezt hogy értsük? A krónikák Attila és a magyar honfoglalás idejére hitelesek vagy a saját keletkezésük idejére? A történeti kombinációik hitelesek vagy pontosan írják le a saját koruk települési viszonyait? Az előbbi nem igaz, ezt a "semmirekellő, lusta, hazug foteltörténészek" már rég bebizonyították, az utóbbi viszont természetes. Azt, hogy Anonymus a saját korát beleírta a honfoglalásról szóló meséjébe, már szintén megírták.

34 Fejes László (nyest.hu) 2014. január 14. 09:31

@Pajzsvivő: „Mert az ott található romok kövei sokadszori felhasználást mutatnak”

Hát ez legfeljebb azt mutatja, hogy azok az épületek NEM Attila épületei. Amellett egyáltalán nem szól, hogy valaha is Attila épületeinek részei voltak...

35 Pajzsvivő 2014. január 14. 14:59

@zegernyei: Ugyan már, akinek ezt is be tudja magyarázni, az meg is érdemli. Mitől lenne egy teóriákat gyártó történész hitelesebb, mint a megírt korhoz időben sokkal közelebb élő Óbudai írnok? Györffyt inkább hagyjuk, mindenki tévedhet, na de ennyit és ekkorát.... ez vonatkozik a többire is. @Fejes László (nyest.hu): Éjszaka az erdőben megkereste, hogy hol készítettem a fotómat? Vagy ezt csak a fotómról állapította meg? Utána meg gyorsan beszaladt a Központi Könyvtárba és kiolvasta Budapest bibliográfiájának idevonatkozó 38 művét? Mert ha nem, akkor előbb tájékozódjon! Butaságot bárki tud írni akármilyen fórumba.

36 zegernyei 2014. január 14. 20:09

@Pajzsvivő: Meggondolatlanul vagdalkozik. Úgy szeretne eredményeket elérni a történettudományban, hogy közben minden történészt hiteltelennek nevez? Ezzel beállt azon bárkik közé, akik ön szerint akármilyen fórumba tudnak butaságot írni.

37 Fejes László (nyest.hu) 2014. január 14. 21:38

@Pajzsvivő: Nem az a kérdés, hol készítette a fotót. Még ha feltételezzük, de nem megengedjük, hogy ott volt Attila vára, és Ön valóban olyan épületeket talált, melynek elemeit már többször felhasználták, ez még együtt sem bizonyítja, hogy az említett kövek Attila várából származnak. (Már ha egyáltalán felmerülhet, hogy Attilának voltak egyáltalán kővárai.)

38 Pajzsvivő 2014. január 14. 23:04

@zegernyei: Ez csak az ön véleménye, ez azonban alapjában véve lényegtelen, ugyanis nem ismerjük egymást. Azt meg mindenki láthatja, hogy a mai Óbudai főtéren nincsen hegy! Na, akkor ki a hiteltelen? Kiderült, hogy az igaz amit Anonymus írt. Hogy mennyire próbálnak rajtam fogást keresni, az röhej. Mondjuk kezdhetnék az okleveles határjárások cáfolatát.@Fejes László (nyest.hu): Nem ment ki a terepre, nem olvasott utána, nem tájékozódott.... Önöknek uraim halvány lila gőzük nincs erről az egészről. Vehették volna mondjuk a fáradtságot, hogy utánanéznek, ugyan miért emlegetem Budapest Történetének Bibliográfiáját. Nagyon bírom, hogy minden alapvető tudás nélkül megpróbálják becsapni azokat az embereket, akik érdeklődnek a téma iránt. Azt próbálják bemagyarázni, hogy csak Anonymus állított ostobaságokat Csak azt lehet megvezetni, aki nem elég tájékozott Óbuda ügyben. Kapnak egy házi feladatot, nézzenek utána amiről beszélek! Mondjuk, lehet be kell majd iratkozniuk a Széchényi Könyvtárba, de higgyék el megéri, annyi jó könyvet lehet ott olvasni... Meg néha hírességekkel is találkozhat ott az ember pl Kanyó Ferivel. :) Addig is elárulhatnák igazán, hogy ez az oldal mitől tudományos?

39 zegernyei 2014. január 15. 04:37

@Pajzsvivő: Nagyon téved, ha azt hiszi, hogy a véleményem lényegtelen. Például tudnék önnek segíteni, hogy megtanulja az érvelés szabályait, hogy nézeteit érthető tudományos közleménybe foglalja stb. Jelenleg ugyanis az a röhej, amit ön művel. Egy konkrét példa: büszkén kivágja, hogy az óbudai főtéren nincsen hegy, s úgy gondolja, ezzel bebizonyította, hogy hiteltelen vagyok. Ez azonban nem érv ellenem, mert sehol sem állítottam, hogy Óbuda főterén hegy van.

Az egyetemen nemcsak történelmet, hanem logikát is lehet tanulni. Iratkozzon be, képezze magát tudományos kutatóvá! Azt is meg fogja érteni, mi az a tudomány és mi a tudományos ismeretterjesztés, és ez az oldal mitől tudományos ismeretterjesztő.

40 Fejes László (nyest.hu) 2014. január 15. 10:16

@Pajzsvivő: „Nem ment ki a terepre, nem olvasott utána, nem tájékozódott....” Ön viszont kifejezetten jártas a témában, tehát el tudja nekem árulni, mi van azokon a köveken, amely pont Attilára vagy korára utal. Én nyilvánosan kérdeztem Önt, lehetőséget teremtve arra, hogy kifejtse véleményét. Ha valamivel megpróbáltam „becsapni azokat az embereket”, akkor legfeljebb azzal, hogy szót adtam egy hazugnak: ez esetben Önnek. És ezt nem én mondtam ki, hanem Ön.

41 Pajzsvivő 2014. január 15. 16:36

@zegernyei: Nem ön írta ezt a cikket, csak a cikk író nevében írogat ide? Azt állítja, hogy a ma Óbudának ismert területen volt a középkori Óbuda. Megmutatná az érdeklődő olvasóknak, hogy hol van ez a hegy, aminek tetején az Óbudai prépostság Boldogságos Szűz Mária(Beate Marie Virginis) látható? www.panoramio.com/photo/76392954 HOL VAN??? Ugyanis, ha ez a hegy nincs az Óbudai főtéren,- márpedig nincs ott! - akkor az életbe SOHA nem volt ott Óbuda város! Értik egyáltalán, hogy ez mit jelent? @Fejes László (nyest.hu): Még egyszer írom, jól figyeljen: Az Óbudai határjárások nem a mai Óbudán történtek, erről okleveleink vannak, nem kevés. Az oklevelek határjáró pontjait a kutatott terepen megtaláltuk Beazonosítottuk az Óbudai prépostság malmát a prépostsággal együtt. Ezáltal megtaláltuk Kurszán várát, a királynéi vár helyét. Többek közt ezért állítom, hogy amit a fotóm ábrázol az micsoda. Maga az életben még a környéken sem járt, nem ismeri Budapest múltját. Hogy mer egyáltalán véleményt alkotni arról, amiről fogalma sincs? "(Már ha egyáltalán felmerülhet, hogy Attilának voltak egyáltalán kővárai.)" Úgy látom nem is akarja megismerni mélyebben ezt a témát. Ne menjen könyvtárba, nincs értelme...Atilla Sicambriába költözött be, onnan indult ki seregével és oda tért vissza, ott palotákat építettek. Árpád ugyanebbe a városba, Atilla király városába vonult be. A magyar középkor mindvégig ebben a városban élt tovább. Ez lett volna a házi feladat... (nem készült, egyes, megbukott) Mivel erről szintén okleveleink, levelezéseink vannak, így a krónikáink igazat írnak. budavetus.blogspot.hu/ Tehát ez a cikk, félrevezeti és becsapja az érdeklődő olvasókat, kicsit sem tudományos, az írásmódja is kifejezetten dogmatikus és buta, mivel alapjául egy másik blog oldal szolgál. Ugyanaz történik ezen történelem ellenes cikkekkel, mint a történészek által kreált ma is tanított történelemmel történt. Még a XIX. századi német történet írók gyártottak egy teóriát, aztán ezt lefordították magyarra és mások ezt a téves teóriát tovább folytatva, mindig egymásról másolva folytatták egészen mostanáig. A magyar középkort nem kutatják, viszont jól tudnak megírni nyolc könyvből, egy kilencediket. Várható, hogy ezek a tévedésben lévők, majd egyszer belátják tévedéseik? Megérjük, hogy a retek klubon majd kiáll egy történész és azt mondja: bocsánat tévedtünk? Vajon e cikk írója és az oldal szerkesztői majd elmennek a könyvtárba okosodni, veszik a fáradtságot és kimennek a terepre, hogy meggyőződjenek a történelmi földrajz igazságáról? Utána majd vajon magukba szállnak, bocsánatot kérnek és kijavítják a hibáik? Megindulnak valaha Óbuda régészeti feltárásai? Szerintem erre várhatunk, ez mindaddig nem fog bekövetkezni, míg egy megtisztulás nem megy végbe ebben a szektorban és az egész országban, a régészeti örökségünk megóvása érdekében is.

42 haraptalak 2014. január 15. 17:01

zegernyei és Fejes László .Én azt hiszem,hogy önök valóban tudnának segíteni Pajzsvivőnek .Először is induljanak tiszta lappal és felejtsék el azt amihez ragaszkodnak ,ne védjék az álláspontjukat,hiszen nem ismerhetik azt a munkát ami hosszú évek alatt apró lépésekkel rakodott le Pajzsvivőnek.Lehet,hogy nem profi történész ,de az az ember aki szereti azt amit csinál és fanatikusan kutat a terepen a könyvtárakban a múltunk krónikáiban ,rájöhet olyan dolgokra amire más nem.

Természetesen nem szabad általánosítani a hivatásos történészek megítélésében sem.De szerintem csak azért alakult ki ez a rossz megítélés,mert mindig elmarad az "amatőrök" által végzett munka tisztességes ,előítéletek nélküli tanulmányozása..

Jelen esetben mi lenne,ha leülnének egy kávéra és megismerkednének Pajzsvivővel és belekóstolnának abba, amiről beszél.Sokkal emberségesebb lenne .

Ha csak néhány százalék lenne igaz abból amit állít akkor is segíteni kellene ennek a területnek a feltárását és teljes megismerését.

És ezt az újságot valóban nem a MTA munkatársai olvassák,de a közvéleményt lehet vele befolyásolni.

Együtt és ne egymás ellen ez lenne a legfontosabb!!!

43 zegernyei 2014. január 15. 22:04

@Pajzsvivő: Már megint hőbörög, és nem gondolkodik. Önnek nem velem van vitája, hanem az egész magyar középkorkutatással. Nem én állítom, hogy a királynői vár Óbudán volt, hanem minden középkorkutató. Én erről egy ismertetést írtam. Sajnos még mindig nem érti, hogy ez mit jelent. Ne itt, hanem szakmai fórumokon tessék a témát kutató tudósokkal vitatkozni. Első lépésként össze kellene foglalnia és honlapjára föltenni kutatásai menetét, majd ismertetni véleményét. Ha ez kész, nézesse át egy szerkesztővel, hogy stilizálja az írását, és javítsa az esetleges helyesírási hibákat.Utána kezdődhet a vita. Addig csak a merészség van, amivel vak lóként szalad a falnak.

44 zegernyei 2014. január 15. 22:12

@haraptalak: Komolyan gondolja, hogy nekünk kellene tiszta lappal indulni, nem pedig Pajzsvivőnek? Két évszázad alatt fölgyűlt tudományos eredményhalmazt akar átírni, úgy hogy a tudományos módszerek egy részét elutasítja, a kutatókat pedig sértegeti. Többrendbeli bocsánatkéréssel tartozik, valamint néhány értékelhető és megvitatható tudományos dolgozattal. Mint már írtam önnek, az kevés, hogy szereti, amit csinál. Azok is szeretik a középkori magyar történelmet, akiket sérteget.

45 Fejes László (nyest.hu) 2014. január 16. 09:14

@Pajzsvivő: Szerintem Ön az, aki nem ért meg egy egyszerű kérdést. Feltételezve, de nem megengedve, hogy Óbuda ott volt, ahol Ön szerint volt, és ott valami köveket talál, miből következik, hogy ezek a kövek már Attila idején ott álltak?

46 Avatar 2014. január 16. 10:58

@Fejes László (nyest.hu): Nem akarok nagyon belekontárkodni a vitába, mert nem vagyok túl mélyen járatos benne... Ha oklevelek, határbejárások leírásai alapján találta meg ezeket, és azokban mondjuk 700 évvel ezelőtt Attila városaként emlegették azokat a romokat, amik akkor ott álltak, az valóban nem bizonyítja, hogy nem mondjuk a 7. században épült oda valami (jóval Attila után), de talán mégis vizsgálatra érdemes dolog lehet. Lehet, hogy őseink tévesen neveztek valamit Attila városaként, de ha Pajzsvivő megtalálta, amit az Árpád-korban annak hívtak, az további vizsgálódásra érdemes lehet. Ha az oklevelek, határbejárások várakat, romokat írnak valahol, és az annak megfelelő helyen valóban vannak romok, akkor elég logikus következtetés, hogy azok végig ott voltak, nem 100 éve húztak fel oda valami műromot.

Ha az derül ki, hogy nem Attila városa volt, hanem mondjuk egy későbbi építésű gepida város, akkor is régészeti lelet...

Egy másik blogon is olvastam Pajzsvivő vitáját valakivel, aki épp a korabeli metszeteken szereplő jellegzetes pontok azonosítását tartotta hibás módszernek, majd belinkelt egy metszetet, ami Veszprém török ostromát ábrázolta, annak igazolásaként, hogy a metszet csak valami általános várost ábrázol, hiszen Veszprém (szerinte) nem is úgy néz ki... Veszprémet ismerőként nekem első ránézésre egyértelmű volt a metszeten a veszprémi Várhegy, Benedek szikla, Séd patak, még a híd is ugyanott van a patakon azóta is (bár nyilván azóta többször átépítették)... simán meg tudom adni, honnan kell a vár felé tekinteni, hogy a metszeten lévő látképet lássuk.

Szóval vitapartnerének - számomra - épp az ellenkezőjét sikerült bizonyítania, mint amit akart. Geometriailag biztos nem 100%-osan pontos az ábrázolás, de a jellegzetességek azonosíthatóak.

Ha a Pajzsvivő által hivatkozott Óbuda metszeteken szereplő épületeket, jellegzetes pontokat ugyanígy azonosítani lehet, akkor mi indokolja, hogy ne tárják fel azokat a pontokat, ahol valami izgalmas lelet várható, amiről több száz éves forrásokban is említést tesznek?

Aztán ha előtúrták, ami ott van, utána is lehet vitatkozni, hogy Attila városa, vagy esetleg gepidák által épített város, amit tévesen emlegettek Attila városaként a középkorban, vagy 100 éve felhúzott nyaralók maradványai... Csak akkor már lesznek feltárt kövek, esetleg pénzérmék, eszközök, fegyverek, és más kormeghatározáshoz felhasználható leletek, amikre alapozni lehet.

47 blogen 2014. január 16. 11:21

@Avatar: Az a baj, hogy ugyanez a helyzet Óbuda metszeteivel is. A Szűz Mária prépostság romjai és a királynéi vár a Dunához viszonyítva pontosan ott van, ahol a maradványaikat feltárták. Egy tollrajzon azt az enyhe kiemelkedés, amit a vár állott eltúlozták, néhány méter helyett tíz-tizenöt méteresre is, amit aztán a helyszínen soha nem járt metszetkészítők húsz-harminc méteres dombocskává is növeltek, de ez a lényegen nem változtat. A metszet pontosan azt a várat ábrázolja a megfelelő helyen, amit feltártak ott. Azt a tényt, hogy az Óbuda kiürítését ábrázoló tollrajz készítője járt a helyszínen onnan is tudhatjuk biztosan, hogy a várat hitelesen rajzolta le a jelentős méretű kápolnával és toronnyal és kerítőfallal.

Pajzsvivő a mellébeszélésen kívül ezzel a ténnyel semmit se kezd. Ha pedig erre most azt írná, hogy az egy kolostor vagy erődtemplom, függetlenül attól, hogy a feltárt várral teljesen megegyező struktúra, mert azt csak a rajzoló fantáziája, akkor körberöhögöm, mert miért pont nem a kiemelkedés mértéke van eltúlozva! :D

És a baj az, hogy nemcsak a vár, hanem a klarisszák, a ferencesek, a két prépostság és még az egyetlen fennmaradt és oklevelesen említett középkori lakóház is itt van. Szal ha talált is valamit Pajzsvivő, annak biztosan semmi köze Óbudához vagy Fehéregyházához, mert amúgy az utóbbit is sikerült már rég beazonosítani az oklevelek és egy az agyagbányászat során feltárt rom alapján, pontosabban ma már csak a hűlt helye van meg hozzávetőleg a bevásárlóközpont helyén.

48 Fejes László (nyest.hu) 2014. január 16. 13:27

@Avatar: Én nem azt vitatom, hogy van ott valami, én a következtetését tartom túlzónak. Ő arra hivatkozik, hogy azért kell feltárni, mert mert az Attila városának maradványa.

Az ásatás meglehetősen drága dolog, így elég alapos ok kell ahhoz, hogy valahol feltárást kezdeményeznek. Ha a szakemberek úgy vélik, hogy Pajzsvivő egy 18. századi présházat talált, amit a filoxérajárvány idején elhagytak, akkor nyilván nem fognak több tucat millióért ásatni.

49 mondoga 2014. január 16. 15:08

@Fejes László (nyest.hu):

Lehet a következtetést túlzónak tartani, de azt észre kell venni, hogy a gondolatmenetben van logika és következetesség.

Pajzsvivő állítása szerint a krónikáinkban leírtakkal egyezően képes volt beazonosítani az összes fontos objektumot. Azt is állítja, hogy minden elérhető határjárási dokumentum ezt a beazonosítást alátámasztja.

Ha az épületeket illetően igaza van, akkor jogos lehet az a meggyőződése is, hogy a feltételezéséhez és a bizonyításhoz is felhasznált krónikák hitelességét az ő eredményei megerősítik. (Vagyis a más módszerekkel, mint pl. határjárás, térképek, stb. bizonyított feltételezés a kiindulási alapot /krónikák/ hitelesítik.)

Ha a krónikák ebben a vonatkozásban hitelesek, akkor feltételezhető a hitelességük abban a vonatkozásban is, hogy Árpád Attila várába vonult be.

Szerintem ebben a logikában nincs hiba, de ez Attila várát/városát illetően nem bizonyíték, csak több-kevesebb sikerrel megerősített feltételezés.

50 mondoga 2014. január 16. 15:12

Pajzsvivőnek ide kellett volna jelentkeznie:

regeszet.org.hu/wp-content/uploads/2013/11/S%C3%B6t%C3%A9t-Id%C5%91k

A felsorolásban az utolsó témakör:

- A kontinuitás kérdése az írott források tükrében és ezek régészeti nyomai

:-)

.

51 Fejes László (nyest.hu) 2014. január 16. 15:55

@mondoga: „Lehet a következtetést túlzónak tartani, de azt észre kell venni, hogy a gondolatmenetben van logika és következetesség.”

El lehet gondolkodni a dolgon, de azt észre kell venni, hogy a gondolatmenetben van logikátlanság és következetlenség. Sőt, ezekkel van tele.

Pajzsvivő sok mindent állít – publikálja mindezt tudományos folyóiratokba, győzze meg a szakértőket. Megvan ennek a módja, az pedig nem az, hogy szétkürtöljük zseniális felfedezéseinket a sajtóban meg a neten.

52 mondoga 2014. január 16. 17:49

@Fejes László (nyest.hu):

"El lehet gondolkodni a dolgon, de azt észre kell venni, hogy a gondolatmenetben van logikátlanság és következetlenség. Sőt, ezekkel van tele."

Ez csak általánosító kötözködés. A hozzászólásom az általad feszegetett kérdésre (miért lenne Attila városa) vonatkozott, ennek a logikáját vázoltam. Nyilván jobb lett volna, ha ő adja elő, de én ezt olvastam ki az általa leírtakból.

Lehet, hogy mindez empátia és akarat kérdése? :-)

"Pajzsvivő sok mindent állít – publikálja mindezt tudományos folyóiratokba..."

Elég nyilvánvaló, hogy ezt nem teheti, (nem engedik,) ezért is fordul a nyilvánossághoz. A szakma - ebben az esetben is, mint általában - olyan módon elutasító, hogy az egészet nem létezőnek állítja be. Pedig hatásosabb volna tán - ugyancsak nyilvánosan - cáfolni, nem pedig nyavalyogni a rengeteg alternatív "ökörség" megjelenése miatt. Ezzel nem akarom azt mondani, hogy mindenre reagálni kell, de ha a szakma képtelen disztingválni, akkor az a szakmáról állít ki bizonyítványt.

Egyébként rengeteg szakmai "ökörség" is terjed, publikációkban, könyvekben, tananyagban, sajtóban, neten - majd adandó alkalommal felhozok néhányat...

53 Fejes László (nyest.hu) 2014. január 16. 18:59

@mondoga: Mi az, hogy nem engedik? Ez a tudománytalan nézetek képviselőinek örök védekezése, holott a tudományos folyóiratokban rengeteg olyan cikk jelenik, meg, mely mások kutatásait cáfolja. A tudományban nem kellemetlen, ha valaki új eredményekkel áll elő. A megjelenés előtt azt bírálják, hogy a kutatás a tudományos módszereknek megfelel-e, a a cik formailag megfelel-e az elvárásoknak stb. És ha valamelyik folyóirat visszautasítja, lehet menni egy másikhoz. És épeszű kutató még nem volt, aki azután, hogy nem volt képes közölni a cikkét, nem átdolgozta volna, magába fordult volna vagy elhagyta volna a pályát, hanem a sajtóhoz fordult volna szétkürtölni, hogy képtelen megfelelő tudományos teljesítményt nyújtani.

És igen, mint céloz rá, nem minden szakmai folyóirat színvonala olyan nagyon magas. Ennek köszönhető, hogy a mérce megugorható. Aki mégsem képes rá, magára vessen.

54 Grant kapitány 2014. január 16. 20:42

@Fejes László (nyest.hu): "A tudományban nem kellemetlen, ha valaki új eredményekkel áll elő.

A kellemetlen az lenne, ha egy új eredmény felforgatná az uralkodó paradigmát. Ilyenkor aztán a bírálók mindenfélét kitalálnak, hogy ne lehessen publikálni.

"Science and Nature are prestigious journals, yet they are now so conservative about ideas that challenge dominant assumptions, that they reject ground-breaking papers because those papers challenge the dominant meme, not because the evidence or the reasoning is suspect or weak."

joannenova.com.au/2013/02/peer-review-failure-science-and-nature-jou

55 Krizsa 2014. január 16. 20:54

Az indoeurópai és finnugor nyelvészet teljességében tudománytalan. Nincs mit megugorni, csak felcserélni lehet.

Amíg az elfogadott "tudományos módszereket" követelik meg attól, aki az egészet úgy, ahogy van, érvénytelennek tartja, nincs lehetőség arra, hogy egyáltalán válaszoljanak az új felfogást bemutatni kívánó kutatónak. Annyit sem válaszolnak, hogy nem kell. Egy szót sem.

Amíg az IND és finnugor nyelvészet kereken megtagadja e két "osztályba sorolt nyelveknek EGYMÁSSAL, továbbá a sémi, az észak-afrikai, a tonális (pl. kínai) nyelvekkel való összehasonlítását, addig nincs szó történeti nyelvtudományról.

Amíg a hivatalos nyelvészet makacsul ragaszkodik ahhoz, hogy a nyelvek kifejlődését csak max. 6000 éven belül lehet kutatni, holott az emberi nyelv minimum 2 millió, az artikulált (mai értelemben vett) nyelvek is több tízezer éves múltra tekntenek vissza, addig nincs történei nyelvtudomány.

Amíg az európai őstörténet kutatás is illeszkedikk az indoeurópai és finnugor nyelvelméletekhez, addig a történelem kutatása is nagyon keveset ér.

56 zegernyei 2014. január 17. 19:39

@Krizsa: "Annyit sem válaszolnak, hogy nem kell. Egy szót sem." - Mert udvariasak!

57 Krizsa 2014. január 17. 23:01

@zegernyei: A holtak mind udvariasak.

58 zegernyei 2014. január 18. 11:17

@Krizsa: És a nyelvészek is!

59 Mr. Fusion 2015. április 10. 21:41

Az ŐSBUDA Attila király városa Esztergom Szamárhegyen volt.

A cikk meg félretájékoztató !

Attilát nem a Szamárhegyen temették el ,hanem a hegy lábánál. Oda ahol Keve és Kadosa van eltemetve a köves út mellet. Nem a Tiszába. Az a csóka aki Attilát egy folyómederbe temette el egy másik Német-római császárt is pont ugyan így temette el egy folyóban 1400 körül.

Azokat a metszeteket ami 1595 előtt készült Budáról az mind a Szamárhegyen lévő várost ábrázolja és turistatérképként lehet használni ,mert a nagyobb romok pont úgy és ott helyezkednek el.

www.youtube.com/watch?v=bHZZUZow4oQ

Ha kicsit keresgéltek Fehérvár városát is megtudhatjátok hol volt.

Fehérvár sem fehér folt ! dvd-n csak erős idegzetűeknek!

60 zegernyei 2015. április 11. 07:45

@Mr. Fusion: Köszönjük a videót. További helyszínek?

61 ZOLTA 2015. október 4. 16:37

Sashegyi Sándor nemcsak kereste Árpád sírját, hanem meg is találta azt! A holdvilág-árok kaptárfülkés sziklamonstruma, a háromszög alakú barlangbejárat, a kultikus tűzhely a rovásvésetek egyértelműen Pártus Mithraista szentélyt és temetkezőhelyet jelöltek. Továbbá talált két sírjelző kőbabát egy Mágus süveget kőből, holló és bika csontokat, valamint 2db emberi csontvázat egy nőit és egy nemben férfi, korban 60-70 év, társadalmi státuszban fejedelmi sír. A sírt a 13. században kifosztották. Akkor volt a tatárdúlás és Gertrúdisz bohóckodása is.

Árpád fajtája TAURID volt, ez pedig Észak-Mezopotámia tájaira utal. A finnugor mesével összeegyeztethetetlenül. Gondolom az is véletlen, hogy a térségben Árpád , Nimród, Emesa városok és Nimród-hegy is van. Bulcsú és Tormás helyrajzi közlésében a Sabarto e Asfaloi bizonyosan nem Szubartu és vagy a zab al asfal folyó akart lenni. . .

62 ZOLTA 2015. október 4. 16:38

@Mr. Fusion: Semmi temetkezéssel kapcsolatos dolgot nem találtatok! Amíg pedig így van, semmi jogotok a népet hülyíteni!

Információ
X