-
tenzo: Sztem az ocsúdik szláv lesz. Oroszul ocsúdik - очнуться, szem - око, очи. Felnyílik a szem...2021. 03. 04, 19:14 Ocsú és ocsúdik
-
mederi: @szigetva: 19 Ami kezdeti feltételezéssel indul, nem cáfolható, de rendszere bizonyítható,...2021. 03. 01, 08:46 Mi végett kell beszólni?
-
szigetva: @mederi: A hozzászólásaidra nehéz reagálni, mert amit írsz azt nem nagyon lehet a nyelvtud...2021. 02. 28, 13:08 Mi végett kell beszólni?
-
mederi: Az ok és a cél szavak használata -mint a "miatt" és "végett"- esetében, szerintem azért cs...2021. 02. 28, 12:45 Mi végett kell beszólni?
-
szlagy1: Én ebből a 10-ből szívesen kivenném Esterházyt, Nádast, Konrádot, Hemző Károly (fotográfus...2021. 02. 26, 17:19 Kik a legtöbbet idegen nyelvre fordított...
Nyelvről vitatkozik kollégáival?
Kételyei támadtak?
Kálmán László nyelvész olvasóink égető kérdéseire válaszol:
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
- Mit állítsunk?
Olvasgassa itt a rovat korábbi cikkeit is!

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Éltek-e kannibálok a sarkkörön? Az oroszok legalábbis híreszteltek ilyesfélét, ám csupán saját nyelvük csapdájába estek. De nem ez volt az utolsó néprajzi tévedésük.
Patrik nevű olvasónk bizonyára tréfás műveltségi tesztnek szánta kérdését:
Melyik nép eszi meg Önmagát? (nyelvészeti kérdés)
Patrik talán nem elég régen vagy nem elég rendszeresen olvassa oldalunkat, hiszen észrevehette volna, hogy a választ már megírtuk.
Érdekességként megemlíthetjük, hogy a szamojéd alak oroszul ’önevő’-nek értelmezhető, ezért Oroszországban a tájékozatlanok kannibálnak is gondolhatták őket. A politikai korrektség kedvéért azonban rosáltatták a mássalhangzókat, így ma a szamogyij alak használatos.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
De ha már ismét szóba került a kérdés, vizsgáljuk meg részletesebben, miről is van szó. A szamojéd szó eredete homályba vész, de igen valószínű, hogy az elejének köze van a lappok számi elnevezéséhez. Feltehető, hogy az oroszok a sarkkör vidékén élő nyugatabbi népek elnevezését átvitték a keletebbiekre. A szamojéd elnevezést eredetileg csak a nyenyecekre használták (manapság is, ha egyszerűen szamojédokról beszélnek, gyakran a nyenyeceket értik alatta), később terjedt ki szakszóként az uráli nyelvcsalád másik, nem a finnugor ágába tartozó összes nyelvre.
Az orosz szam-, szamo- előtag ’ön-, maga-’ jelentésű, míg a -jed- az ’eszik’ ige töve. Nem arról van szó azonban, hogy valamilyen véletlen folytán olyan alakban került a népnév az oroszba, amilyet így lehetett értelmezni, hanem népetimológiával keletkezhetett (a korai forrásokban még szamojagy alakban fordul elő). Az orosz Wikipédia szerint a szamogyij(ec, -szkij stb.) alak eredetileg orosz nyelvjárási változat, melyet az enyecek és a nganaszanok használtak önmagukra (a kissé gyanús állítás forrását a szócikk nem adja meg). Az elnevezést 1938-ban tették hivatalossá, főként azért, hogy a szamojédok kannibalizmusát sugalló elnevezést semlegesebbel váltsák fel.
De ha már a szamojédokról és a szovjethatalom viszonyáról van szó, akkor érdemes megtekinteni az egyik legkorábbi, 1928-as szovjet rajzfilmet. A történet szerint a főszereplő szamojéd fiút, Csut megtámadja egy jegesmedve, ám ő késével végez vele. Ám a medve tetemét át kell adniuk afalut uralma alatt tartó sámánnak. (Érdemes észrevenni, hogy a sátrat jelentő csum szót az angol felirat iglunak, azaz jégháznak fordítja!) Csu a sámánnál szolgál, hogy a családját segítse. Ám ezúttal elege lesz, és leleplezi a sámán csalását. A sámán bosszút esküszik, és Csut a tengerbe akarja veszejteni – ám egy hajó kimenti. Csu Leningrádba érkezik, és tanulni kezd az északi népek iskolájában. Eltelik három év, és ismét eszébe jut szülőföldje. Azt várnánk, hogy a történet most kezdődik igazán – azonban ezzel véget is ér.
A filmben látható elemek néprajzilag gyakran egyáltalán nem hitelesek. A szibériai bálványok egyáltalán nem mozgathatóak, és senki nem akarja azt a benyomást kelteni, hogy valóban élnek. Ahhoz, hogy istennek tekintsék őket, elég, ha szemük és szájuk van: a gyerekek babái például arctalanok, különben bálványnak számítanának, és etetni kellene őket. Bár egyes nyenyec területeken valóban élnek jegesmedvék, a jegesmedvékkel való küzdelemnek a nyenyec folklór nem sok nyomát őrzi.