-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Ha egy nép nem foglalkozik növénytermesztéssel, akkor mesehőse sem ültetheti el a kert végében az égig érő paszulyt. Kénytelen szárnyakat eszkábálni, hogy eljuthasson a világ végére...
Korábban már mutattunk be mesét a Drágakövek hegye című sorozatból, ezúttal egy nyenyec mese van soron. A bevezetőből megtudhatjuk, hogy a nyenyec főváros (pontosabban az egyik, a Nyenyec Autonóm Körzeté), Narjan-Mar a Pecsora folyó partján, 2000 kilométerre északra fekszik Moszkvától, és a neve 'vörös város'-t jelent (egyébként ugyanezt az elnevezést viseli Joskar-Ola, a mari főváros is). A nyenyec szó nyenyecül azt jelenti: 'ember'. A nyenyecek réntartók, a csordával együtt folyamatosan vándorolnak, éppen ezért könnyen széthedhető és összerakható házaik (rénbőrrel fedett sátraik) vannak: ezeket oroszul csumnak hívják.
![Nyenyec család a csumban](/media/nyenyec-csalad-a-csumban.png)
(Forrás: Wikimedia commons)
Nyenyecföldön hideg van, ezért meleg kabátot, malicát hordanak. A gyerekek játékíjakkal, zúgó hangot adó pörgettyűkkel játszanak, a lányok babát varrnak. A felnőttek pedig meséket mesélnek, és mindegyik olyan, mint egy drágakő...
A rég várt Majma
Élt egy nagymama meg az unokája. Egyedül maradtak. A kis Majma hiába érdeklődött, más ember nem maradt, Szihircsa mind elvitte őket. Eltelt sok év, Majma felnőtt. Elejtette a medvét, de az nem Szihircsa volt: Szihircsa az égből jött, elvitte az embereket. Majma meg akarja ölni Szihircsát.
Mivel Szihircsának szárnya van, Majma is szárnyat készít magának. Elindul a világ végére, hogy visszahozza az embereket. Elért a fához, mely a világ végén állt. A fa ágain emberek ültek, kapaszkodtak, féltek, hogy leesnek. Szihircsát küzdelemre hívja, de az egy csapással leteríti.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Amíg ájultan hever, az egerek szétrágják a szárnyait. Cserébe viszont megígérik, hogy segítenek legyőzni Szihircsát. Belülről folyósót vágnak a fába, hogy fel tudjon mászni. A Szihircsa sátrában élő lány elárulja, hogy a szörny ereje nem a szárnyaiban, hanem a madártejben van. Majma felvette Szihircsa szárnyát, megitta a madártejet, a madártej helyére pedig egértejet raktak. Megjött Szihircsa, megitta az egértejet, elvesztette erejét, Majma végzett vele.
Majma hazaengedte az embereket, és maga is hazatért, méghozzá menyasszonyostul.