-
idodav: "Magyarul tehát az úszótechnika és az úszó szám elnevezése nem különbözik." Ez azért nem t...2021. 01. 17, 23:10 A gyorsúszás is hungarikum?
-
Fülig James: @nudniq: azt hiszem, hogy Erdély átalakítása a dualizmus korában kezdődött, amikor elfogad...2021. 01. 16, 14:48 Százasak vagyunk?
-
nudniq: @nudniq: na, én is elkövettem egy-két pontatlanságot. Segesvárt csak a68-as megyésítéskor ...2021. 01. 15, 22:25 Százasak vagyunk?
-
nudniq: @mederi: @szigetva: nem kisebb eltérés volt a két alakulat között, hanem kb egy megyényi: ...2021. 01. 13, 02:59 Százasak vagyunk?
-
nudniq: @mederi: "vallásszabadságot biztosító Arany Bullára" XXIV. Hogy izmaeliták és zsidók tiszt...2021. 01. 13, 02:31 Százasak vagyunk?
Nyelvről vitatkozik kollégáival?
Kételyei támadtak?
Kálmán László nyelvész olvasóink égető kérdéseire válaszol:
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
- Mit állítsunk?
Olvasgassa itt a rovat korábbi cikkeit is!

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Ha egy nép nem foglalkozik növénytermesztéssel, akkor mesehőse sem ültetheti el a kert végében az égig érő paszulyt. Kénytelen szárnyakat eszkábálni, hogy eljuthasson a világ végére...
Korábban már mutattunk be mesét a Drágakövek hegye című sorozatból, ezúttal egy nyenyec mese van soron. A bevezetőből megtudhatjuk, hogy a nyenyec főváros (pontosabban az egyik, a Nyenyec Autonóm Körzeté), Narjan-Mar a Pecsora folyó partján, 2000 kilométerre északra fekszik Moszkvától, és a neve 'vörös város'-t jelent (egyébként ugyanezt az elnevezést viseli Joskar-Ola, a mari főváros is). A nyenyec szó nyenyecül azt jelenti: 'ember'. A nyenyecek réntartók, a csordával együtt folyamatosan vándorolnak, éppen ezért könnyen széthedhető és összerakható házaik (rénbőrrel fedett sátraik) vannak: ezeket oroszul csumnak hívják.

(Forrás: Wikimedia commons)
Nyenyecföldön hideg van, ezért meleg kabátot, malicát hordanak. A gyerekek játékíjakkal, zúgó hangot adó pörgettyűkkel játszanak, a lányok babát varrnak. A felnőttek pedig meséket mesélnek, és mindegyik olyan, mint egy drágakő...
A rég várt Majma
Élt egy nagymama meg az unokája. Egyedül maradtak. A kis Majma hiába érdeklődött, más ember nem maradt, Szihircsa mind elvitte őket. Eltelt sok év, Majma felnőtt. Elejtette a medvét, de az nem Szihircsa volt: Szihircsa az égből jött, elvitte az embereket. Majma meg akarja ölni Szihircsát.
Mivel Szihircsának szárnya van, Majma is szárnyat készít magának. Elindul a világ végére, hogy visszahozza az embereket. Elért a fához, mely a világ végén állt. A fa ágain emberek ültek, kapaszkodtak, féltek, hogy leesnek. Szihircsát küzdelemre hívja, de az egy csapással leteríti.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Amíg ájultan hever, az egerek szétrágják a szárnyait. Cserébe viszont megígérik, hogy segítenek legyőzni Szihircsát. Belülről folyósót vágnak a fába, hogy fel tudjon mászni. A Szihircsa sátrában élő lány elárulja, hogy a szörny ereje nem a szárnyaiban, hanem a madártejben van. Majma felvette Szihircsa szárnyát, megitta a madártejet, a madártej helyére pedig egértejet raktak. Megjött Szihircsa, megitta az egértejet, elvesztette erejét, Majma végzett vele.
Majma hazaengedte az embereket, és maga is hazatért, méghozzá menyasszonyostul.