-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 7 Köszönöm szépen, átolvastam.. (seas.elte.hu/szigetva/papers/trier2024-slides....2024. 11. 12, 14:13 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Azóta jobban értem a magyar múlt időt. Itt van pl. egy absztrakt erről...2024. 11. 11, 16:48 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 3 Ezt írtad: "....pl mond-t-a, erre séróból nem tudom a szabályt.." Úgy látszik...2024. 11. 11, 16:37 Szótekerészeti agybukfenc
-
ganajtúrós bukta: Kémiából és történelemből is nagyot alkottak ezek a srácok! :D Érdemes rá keresni!2024. 11. 11, 11:40 Bëlgát a magyarórára!
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 30 Talán a "hülye bulldog" is megfelelne a "bántalmazás, kegyetlenkedé...2024. 11. 08, 11:35 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Autonómia vagy megélhetés? Mi az ára az életkörülmények javulásának? Mit tehet egy kis lélekszámú népcsoport érdekeinek védelmében, hogyan tud ellenszegülni nálánál hatalmasabb politikai erőknek? Ezekre a kérdésekre keres választ Indrek Jääts tényfeltáró filmje, amely a komi-permjákok sorsát és jelenlegi helyzetét igyekszik minél mélyrehatóbban bemutatni.
Bolti forgalomba került az Észtországban és Oroszországban is heves vitákat kiváltó Permikomi sügis ( Komi-permják ősz) című alkotás, amely a komi-permjákok sorsán keresztül számos aktuális és sürgető problémára hívja fel a figyelmet.
(Forrás: DVD-borító)
Az Észt Nemzeti Múzeumban nemcsak az észt kultúrát és hagyományokat ismerhetik meg a látogatók, rendszeresen vannak finnugor témájú időszakos kiállítások, valamint a múzeum boltjában finnugor népekről szóló könyvek és CD-k, illetve DVD-k is megvásárolhatók. A múzeum emellett támogatja ilyen tárgyú filmek forgatását is, munkatársai közül többen készítettek dokumentumfilmeket, kulturális antropológiai szemléletű alkotásokat. A Komi-permják ősz című film azonban az első olyan, amely bolti forgalomba is kerül ezek közül.
A Komi-permják őszt 2008 szeptemberében forgatták részben Kudimkarban, részben az egykori Komi-Permják Autonóm Körzet falvaiban, rendezője Indrek Jääts, észt etnográfus. A dokumentumfilm a komi-permjákok életének mindennapjait mutatja be, ugyanakkor arra keresi a választ, mi vezetett a nemzetiségi körzetnek a Permi krajjal való egyesítéséhez (2005). Az Oroszországban élő finnugor népek közül egyedül a komi-permjákok nem voltak kisebbségben a saját közigazgatási területükön belül. Az autonóm körzet lakosságának 64%-át tette ki a finnugor népesség. A film az egyszerű emberek mellett megszólaltat újságírókat, néprajzosokat és politikusokat, akik arra panaszkodnak, hogy nem volt lehetőségük az egyesítést ellenző feleknek a megszólalásra, és hogy a komi-permjákok türelmét és alkalmazkodóképességét kihasználva gyakorlatilag rájuk erőltették a politikai autonómia feladását. A másik tényező, amelynek fontos szerepe volt, a gazdasági fellendülés, amellyel az egyesülés kecsegtetett. A Szovjetunió felbomlása után a körzet bevételeinek nagy részét kitevő faipar és mezőgazdaság összeomlott, a területen megnőtt a munkanélküliség és a lakosság elszegényedett. Ez volt a gazdasági szempontból az egyik legelmaradottabb vidék Oroszország európai oldalán. Az elemzők szerint az egyesítés valóban hozott előnyöket, javultak a gazdasági mutatók, azonban korántsem olyan mértékben, amely lehetővé tenné a fiatalok számára a megélhetést. Különösen a vidéki részeken nincs munka, pusztán mezőgazdaságból pedig csak szűkösen lehet megélni. A modernizáció is inkább a városokba csábítja a fiatalokat. Az egykori körzetközpont, Kudimkar 31 ezer lakosával túl kicsi viszont ahhoz, hogy mindenkinek megélhetést biztosítson.
Aktuális problémák a komi-permják közösségben
A filmnek azonban csak az egyik témája az autonómia kérdése, ehhez kapcsolódóan számos olyan témakört is körüljár, amelyek más finnugor népek esetében is nagyon releváns és aktuális problémák. A nyelvi és népi hagyományok továbbélésének kérdését veszi többek között górcső alá Indrek Jääts. A komi-permják értelmiség különböző rétegei szólalnak meg a filmben, felpanaszolva a vidéki élet lehetetlenségét, a nyelvi oktatás hiányosságait és a komi-permjákok negatív önértékelését, amely a többség hozzáállásának és a hosszú évtizedek óta változatlan nyelv- és oktatáspolitika hozadéka.
Az oktatás jelenlegi helyzete sem túl sokat ígérő, ugyanis a nyelvórák száma igen kevés. A hatodik osztályban mindössze egy óra áll rendelkezésre a komi-permják nyelv oktatására. Igaz, a hetedik, nyolcadik és kilencedik osztályban ez háromra bővül, azonban ez sem elegendő ahhoz, hogy az eloroszosodó gyerekek nyelvvesztését megakadályozza. A hatodikban kötelező egy óra pedig annyira kevés, hogy számos esetben a következő évben újra nulláról kell kezdeni az oktatást. Ráadásul a szülők kérhetik, hogy a gyermeküket mentsék fel a komi-permják nyelvi oktatás alól, ha úgy látják, hogy ez az óra plusz terhet jelent a számukra. A tanárok pedig arról panaszkodnak, hogy a szülők nagy része nem tájékozott, illetve iskolázott annyira, hogy fontosnak tartaná a nyelvmegőrzés hosszú távú céljait is.
Emellett egyre több iskolát, különösen a falusi kisiskolát zárnak be anyagi okora hivatkozva, annak ellenére, hogy a gyerekek száma elegendő lenne az intézmény fenntartására. A probléma elsősorban abban áll, hogy éppen ezekben az iskolákban folyt eredményesen a komi-permják nyelv oktatása. A filmben megszólaló etnográfus szerint az elmúlt időszakban 30 ilyen intézményt zártak be, még olyan iskolákat is, amelyek 130 éves múltra tekintettek vissza. A tendencia pedig folytatódik, mert a vezetés a következő lépésben azokat az iskolákat ítélte bezárásra, amelyekben nincs meg a teljes képzés, tehát ahol nem tizenegy osztályos a képzés.
A komi-permják nyelv és kultúra letéteményeseinek szemében örökségük a provincializmus, az elmaradottság szimbóluma. A legfőbb probléma, hogy az oroszok szemén keresztül megalkotott önkép nem támogatja a nyelv megőrzését és a kultúra továbbörökítését.
A komi-permják nyelvvel szemben az orosz nyelv a modernitást jelképezi, a kulcsot a jobb megélhetés és a gazdagság felé. A modern világ termékei mind orosz nyelven elérhetők, bár van komi-permják irodalmi nyelv, a hivatalos életben nem lehet boldogulni permjákul, a nyelv használati színterei az otthoni körre szorulnak vissza. Ugyan vannak törekvések arra, hogy a fiatalokat a számukra vonzó csatornákon keresztül próbálják meg elérni. Ezt a célt kívánja szolgálni többek között az Oázis nevű rockzenekar (amely nem tévesztendő össze nyugati párjával), amelynek a tagjai maguk már nem beszélnek folyékonyan permjákul, mégis írnak dalokat ezen a nyelven, hogy ráébresszék hallgatóságukat, a populáris kultúra is megteremthető a kisebbségi nyelveken.
A film készítői azt remélik, hogy az alkotás révén Oroszországban kiváltott vita talán felrázó hatású lehet nemcsak a komi-permjákok, hanem a többi finnugor kisebbség számára is. A dokumentumfilmet egyébként Kudimkarban technikai okokra hivatkozva nem lehetett bemutatni...